Alapanyag lesz, de elég szakember már neccesen – rohamra számítanak az építőiparban az otthonfelújítási program miatt

Az Energiaügyi Minisztérium április 5-én jelentette be, hogy júniustól olyan új otthonfelújítási támogatás érhető el, amelynek kritériumai között már az energiahatékonyság is szerepel. A kormány eddig meglehetősen keveset költött a lakóépületek energetikai célú felújítására a napelemeket leszámítva, pedig ez az egyik olyan fontos beavatkozási terület, amivel a klímasemlegesség irányába lehet haladni. Ha Magyarország ezt komolyan akarja venni, sokat kell költeni rá, de ezzel együtt rengeteg pénz megspórolható egy korszerű épülettel.

Az otthonfelújítási program főbb pontjai már ismertek, a döntést az építőipari szakma és környezetvédők is pozitívan értékelik, de még jobbnak tartanák, ha már a részletszabályokat is közzétették volna. Néhány területen így még ők is a sötétben tapogatóznak. Ami már biztos: a júniusban induló programban

azok az ingatlantulajdonosok igényelhetnek hatmillió forintos kamatmentes hitelt, akiknek 1990-nél korábban épült és gázhálózatra csatlakozott családi házuk van.

A hitelhez egymillió forint önerőt kell felmutatni, a hatmillió forint részben vissza nem térítendő támogatás is: attól függően, hogy az ingatlan az ország melyik járásában van, 2,5–3,5 milliót elenged a hitelező. A hitel visszafizetésére nyolc év van, a havi törlesztője így 25–36 ezer forint lesz.

Az Energiaügyi Minisztérium a REPowerEU keretből 109 milliárd forintot különített el az otthonfelújítási programra, ebből nagyjából 20 ezer ingatlan energetikai célú felújítása valósulhat meg.

Ez elsőre soknak tűnhet, de valójában édeskevés. Ahhoz, hogy Magyarország 2050-re klímasemlegessé váljon, évente 100-130 ezer lakást kellene így felújítani

a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) korábbi számításai alapján. Nem feltétlenül vigasz, de Európa sok országában hasonlóan elcsúszott az ütemezés.

Noha Pálffy Anikó, a MEHI szakmai vezetője szerint az épületek hőszigetelését tekintve Magyarország több évtizedes lemaradásban van, a mostani fejlemények azért pozitív irányba mutatnak.

„Az mindenképpen előremutató, hogy frissítették a Nemzeti Energetikai és Klímatervet, amelyben prioritásként szerepel az energiahatékonyság, és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) költenek ezekre. Magyarországon volt már épületfelújítási program az elmúlt tíz-tizenöt évben, például a panelprogram, majd az Otthon Melege program 2014-től, és más otthonfelújítási támogatások is elérhetők voltak az utóbbi években, de azok kevésbé energiahatékonysági, inkább otthonteremtési és részben szociálpolitikai célokat szolgáltak. Most végre kifejezetten energiahatékonyságot célzó programot írtak ki, és ez üdvözlendő.”

Pálffy szerint az a húszezer lakás jó kiindulópont, a következő években még több ilyen kell, bíznak benne, hogy ez csak az indulócsomag, és minden évben meghirdetnek majd hasonlót, amibe a társasházakat is bevonják. Hosszabb távon az Európai Unió elvárása is az, hogy minden országnak dekarbonizált épületállománya legyen, azaz kibocsátásmentesek legyenek az épületek, vagy nagyon alacsony energiafelhasználás mellett a közelben vagy helyben megtermelt megújulóenergia-forrásból fedezzék az igényeiket.

Gáz van?

A kiírás egyik érdekes feltétele az, hogy az épület gázhálózatra legyen csatlakoztatva. Hogy miért emelték ezt ki, annak többféle olvasata van.

Juhász Attila, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának és az Újház Zrt.-nek az elnöke szerint az új, energiahatékony gázkészülékek használata is előrelépést jelent az orosz gáztól való függetlenedésben. „A feltételeknek megfelelő épületek jellemzően Kádár-kockák, ha egy ilyenbe akarnának hőszivattyút kiépíteni, arra nem biztos, hogy mindenhol van forrásuk a lakosoknak. De egy kazáncsere sokkal emészthetőbb költség, egy új kéménnyel vagy kéménybéleléssel is 1-1,5 millió forintból kijöhet” – mondta Juhász Attila.

Pálffy Anikó szerint a kazánok és az eltérő jövedelmi viszonyok miatt került be a pályázati feltételek közé a gázhálózati kapcsolódás. „A pozitív narratívát próbáltuk megkeresni. A programból kiesnek azoknak a településeknek a lakói, akik szilárd tüzelővel, jellemzően fával fűtenek. Ez leginkább a hátrányos helyzetű, szegényebb települések sajátossága. Az Európai Unió támogatási alapjainak sok bugyra van, például a Szociális és Klíma alap is ilyen, talán ezekből célozzák majd meg ezeket a háztartásokat.”

A felújítási programmal jól járhatnak azok, akik gázkazánnal fűtenek. Az Európai Unió egyre szigorúbb szabályokat hoz a fosszilis tüzelésű kazánokra, 2025-től egyáltalán nem támogatják már a hatékonyabb működésű kondenzációs kazánokra való váltást, nem lesz elszámolható a kazáncsere, sőt a tagállamok pár éven belül akár megtilthatják a beszerelésüket. Az EU célja ugyanis, hogy 2040-re már egyetlen gázkazán se legyen üzemben.

Gyakorlatilag ez az utolsó év Magyarország számára is, hogy uniós támogatást fordíthat erre. Ezt az időablakot használja még ki a magyar kormány.

A kiírás követelményeinek rengeteg lakás megfelelhet, csak Kádár-kockából 800 ezer – 1 millió lehet, és ebből biztosan van néhány százezer, amelyet gázzal fűtenek. A MEHI becslése szerint legalább kétmillió olyan ingatlan van, amely energetikailag a legalsó három kategóriába tartozik, és ezeket nagyjából jól kijelöli az 1990 előtti építési idő. Bár az egyelőre még nem világos, hogy milyen hitelbírálati módszereket alkalmaznak majd a programban, a MEHI feltételezi, hogy jelzálogot jegyez majd be a bank, így a 7,5 millió forintnál kevesebbet érő ingatlanok eleve kicsúsznak a pályázók köréből.

A hitelt csak azok kaphatják meg, ahol legalább 30 százalékos lesz az energiamegtakarítás a kiinduló állapothoz képest, ezt elvileg a megfelelő jogosítvánnyal felruházott szakemberek fogják tanúsítani. Pálffy szerint előremutató, hogy van energiahatékonysági elvárás a pályázatban, de ezzel együtt, ha valaki csak a minimumra törekszik, akkor évtizedekig olyan állapotú marad a háza, amely nem hozza ki a maximális energiamegtakarítási potenciált.

Több mint ötmilliót is spórolhatnak

„A hétmillió forintos összeg egy Kádár-kockánál elég arra, hogy hozzák a 30 százalékot. Egy padlásfödém-szigetelés költséghatékony intézkedés, például ablakcserével kombinálható” – mondta Pálffy Anikó, a MEHI szakmai vezetője.

„A mély felújítás, ami igazán kívánatos volna, 50-60 százalék energiamegtakarításnál kezdődik, ez többféle, megfelelő sorrendben elvégzett beavatkozást kíván.

Ha valaki nekiáll egy családi ház hőszigetelésének, belefuthat abba, hogy egy megemelt követelményszinthez kell alkalmazkodnia, és máshol is hozzá kell nyúlnia az épülethez. Ezt már nem biztos, hogy fedezi hétmillió forint. Egy tehetősebb család persze tud több önerőt hozzátenni, de az a jellemző, hogy a magyar háztartásoknak csekély megtakarításuk van” – tette hozzá Pálffy.

A vissza nem térítendő támogatás (vnt) és a kedvezményes hitel kombinációja jó konstrukció, a járás jövedelmi szintjétől függően 35–50 százalék közötti a vnt aránya a beruházási érték százalékában. Ehhez hozzájön a nullaszázalékos hitel révén nyújtott kedvezmény is, ami a hét százalék körüli piaci felújítási hitelhez képest további 2 millió forint körüli megtakarítást jelent. A pályázók így összesen 4,5–5,5 millió forintot spórolhatnak a MEHI számításai szerint.

Az önmagában jó dolog, hogy az épületről a beavatkozás előtt és után is energetikai tanúsítványt kell készíteni, de az egyelőre nem látszik, mi történik akkor, ha valaki nem hozza az elvárt energiamegtakarítást. Szintén nem lehet még tudni, ki állja a tanúsítvány elkészítésének költségét.

Pálffy szerint döntő az, hogy az otthonfelújítási programba belevágók milyen információkat kapnak előzetesen. „Egyelőre a kiírásban nem találunk arra utaló jeleket, hogy mi lesz a kritikus fontosságú energetikai tanácsadók szerepe a rendszerben. Fontos, hogy a pályázók, felújítók információt kapjanak arról, milyen beavatkozásokat milyen sorrendben célszerű elvégezniük a felújítandó ingatlanon, erről ne a szomszédtól, hanem szakembertől tájékozódjanak. Ez egyben a biztosítéka annak, hogy az előírt megtakarítást elérjék a felújítással.”

Az információhiányt a Renopont-irodák is próbálják csökkenteni, de ezek nem fedik le az országot. Néhány országban, például Belgiumban, Hollandiában pedig már nemcsak tanácsadó irodák működnek, hanem kulcsrakész felújítást is vállalnak az egyablakos tanácsadó irodák néhány héten belül. Igaz, ezt sokszor megkönnyítik az ott gyakori típusházak is.

A felújítási programra 109 milliárdot szán a kormány. Tavaly még 224 milliárdot tervezett elkölteni erre a célra az RRF-terv szerint, de egy idei dokumentumban is 197 milliárd szerepelt.

Pálffyék bíznak benne, hogy a fennmaradó összeget is lakossági épületfelújításra költi majd a kormány. A legutóbb kormányinfón Vitályos Eszter kormányszóvivő azt mondta, a fennmaradó közel 90 milliárdot zöldenergiára való átállásra költik és további korszerűsítési programokat finanszíroznak belőle.

Az építőipar ugrásra készen vár

„Nagyon várt a szakma egy, a 2021–2022-es otthonfelújítási programhoz hasonló támogatásra. A lakosságnál is kivárást tapasztaltunk, ami azt eredményezte, hogy elhalasztották a felújításokat, és kevesebb lett a megrendelésállományunk. A mostani konstrukció rendkívül kedvező feltételrendszere, a vissza nem térítendő támogatás és a kamatmentes hitel nagyon ösztönző lehet” – mondta Juhász Attila.

Ezzel együtt az építőipari szakma szerint nem ártana a lehető leghamarabb tisztázni még néhány részletszabályt. „Egy ideje alacsony a kereslet az építőanyagok iránt, és a kivárás miatt a következő majdnem két hónapban még inkább földbe állhat. Júniusban viszont egyszerre hatalmas igény zúdul a piacra, és bár semmilyen érintett építőanyagból nincs hiány, az igények kielégítésben lehetnek logisztikai nehézségek” – tette hozzá Juhász Attila.

A szakma szerint előnyös lenne, ha már a pályázat kihirdetési napja, azaz az április 5. után vásárolt építőanyagok is elszámolhatók lennének, így már most elkezdődhetnének a beszerzések, és tompítható lenne a piac hullámzása.

Az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke felidézte, hogy 2022-ben nagyon intenzív kereslet volt több építőanyag iránt, és akkor heteket, hónapokat kellett várni néhány termékkörre, ilyenek voltak többek között a szigetelőanyagok. Juhász azt mondta, a hiány mára megszűnt, és a hazai gyártói kapacitások is növelhetők még, körülbelül húsz szigetelőanyag-gyártó, és körülbelül kétszáz homlokzati nyílászárókat gyártó cég áll ugrásra készen: tehát attól nem kell félni, hogy nem lesz mit beépíteni. Szerinte most inkább az jelenthet gondot, hogy

a felújításba belevágók nem találnak majd elegendő szakembert, egyszerre nem lesz elég épületgépész, homlokzati hőszigetelő és nyílászáró-beépítő.

Juhász Attila úgy véli, hogy az építőanyag-iparban érezhető lesz a kormány által hozzáférhetővé tett 108 milliárd forint hatása. „Bízunk az addicionális hatásban. Úgy véljük, ennél jóval többet fognak költeni az emberek, az energetikai felújítást összekötik egyéb munkákkal. Ha már építkezésbe kezdtek, akkor van esély, hogy végrehajtják a tetőcserét vagy az épület körüli burkolatcserét is.”

A Telexen is felmértük, hogy mely településeket érintheti leginkább az új program, de az ÉVOSZ is készített már becsléseket a jövedelmi viszonyok alapján. A budapesti agglomeráció például aktív lehet a programban, de Juhász úgy véli, az ország szinte összes régiójában lehetnek gócpontok, hiszen az alacsonyabb jövedelmű régiókban nagyobb lesz a vissza nem térítendő támogatás aránya, azaz nagyobb lesz az ösztönző.

Annak a modellezésére, hogy az elérhető hitelből milyen munkákat fognak megrendelni a pályázók, még az ÉVOSZ sem vállalkozna, de Juhász szerint egy hagyományos téglaépítésű házon a 30 százalékos energiahatékonysági javulás már a homlokzat- és födémszigeteléssel elérhető – ha pedig ez kiegészül nyílászárócserével, akkor az 50 százalékos fűtés-hűtési energiamegtakarítás is reális. Kifejezetten hiányos hőszigetelés esetén a födém szigetelése 20-30 százalék, a homlokzati hőszigetelés 30-40 százalék, az elavult nyílászárók 15-20 százalékos hőveszteséget is okozhatnak.