A Kádár-kockánál is a fizika nyer

Legfontosabb

2023. január 25. – 23:02

A Kádár-kockánál is a fizika nyer
Pucher István nyugdíjas kőműves áll egy általa épített kozármislenyi kockaház előtt – Fotó: Kisbenedek Attila / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Magyarországon a háztartások a legnagyobb energiafogyasztók, az ország teljes energiafelhasználásának körülbelül az egyharmada jut rájuk. Emellett a legnagyobb energiapazarlók és jelentős szén-dioxid-kibocsátók is. Az elmúlt évek rezsicsökkentett energiaárai mellett kevesen érezték sürgetőnek, hogy lakásaikat energetikai szempontból újítsák fel, de a megszaladó díjak ösztönzőek lehetnek, hogy a tulajdonosok belevágjanak ilyesmibe. A hosszabb távon pénztárcabarát megoldások ráadásul a klímaválság ellen is hathatnak.

Azt elméletileg sokan tudják, hogy az épületek újraszigetelésével és a nyílászárók cseréjével máris rengeteget lehet spórolni, de az energiahatékony tervezés és kivitelezés azért nagyobb körültekintést igényel.Nem mindegy például, hogy milyen sorrendben vágunk bele a felújítás fázisaiba, és lehet, hogy előrelátó tervezés mellett már kisebb pénzbefektetéssel járó munkálatok is megtérülnek. Ehhez ad segítséget most videósorozatában a WWF Magyarország és a RenoPont Energetikai Otthonfelújítási Központ, amely négy gyakori hazai háztartástípuson mutatja be, hogy egy úgynevezett mélyfelújításnak (átfogó, komplex felújítás hőszigeteléssel, nyílászárócserével és fűtéskorszerűsítéssel) milyen buktatói vannak, mekkora befektetést igényel, és hogy valójában mennyivel csökkenheti az energiaigényeket.

A Kádár-kockánál simán nyerhető 40 százalék a hőszigeteléssel

Az energiapazarló épülettípus egyik mintapéldája az úgynevezett Kádár-kocka, amelyből körülbelül 800 ezer van Magyarországon. Ezeknek a házaknak az energiaigényük négyszer-ötször akkora, mint a ma átadott épületeké. A csákvári Pánczél József 2009-ben kezdett felújítani egy Kádár-kockát. Szerinte nagyon fontos, hogy mi a felújítási fázisok sorrendje. Azt mondta, hogy a hőszigetelés az elsődleges feladat, ezzel lecsökkentve minimálisra a hőigényt, majd ehhez lehet méretezni modernebb fűtési rendszereket. Ha egy túlméretezett rendszert telepítünk, annak nagy veszteségei lehetnek, indokolatlanul sokat fogyaszt és drága a bekerülési költsége.

Pánczél nemcsak a falakat szigetelte le, hanem a lábazatot, a padlót és a mennyezetet is. A padlóra üveggyapot paplant fektetett, a plafonra pedig egy 5 centiméter vastag üveggyapotos gipszkarton álmennyezet került. A falakra 12 centis hőszigetelő réteget rakott. „Akkoriban még nem volt elterjedt a 12 centi, mindenki 5 centiről beszélt, így szoktuk, a szomszédnál is ennyi van, ragaszkodtak a sarokpontokhoz, de mégis csak a fizika nyert” – mondta, azóta pedig még vastagabb hőszigetelő rétegeket használnak, a 15 centiméteres kezd minimumnak számítani.

Pánczélék csak a homlokzati szigeteléssel közel 40 százalékot nyertek a gázfogyasztásukban, évi 1680 köbméterről lementek 1000-re.

Schum Gergely, a RenoPont projektmenedzsere is azt hangsúlyozta, hogy a Kádár-kockáknál az első feladat a hőszigetelés, már a padlásfödém hőszigetelésével is sokat lehet spórolni, és ez viszonylag olcsón és gyorsan kivitelezhető. Érdemes a pincefödémet is szigetelni, ezután jöhet a nyílászárócsere, a homlokzat és a lábazat szigetelése. Ebben az állapotban érdemes energetikussal felméretni a ház hőigényét, ami alapján már a fűtésrendszert lehet tervezni, de már a felújítás előtt fontos megtervezni alaposan a hőszigetelést is, hogy lehetőség szerint csökkentsük a hőhidakat. A vegyes vagy gáztüzelésű elavult FÉG-kazánok helyett kondenzációs kazánok vagy megújuló rendszerek, hőszivattyú és napelem jöhet szóba.

Pánczél azt javasolta, hogy alacsony hőmérsékletű hőelosztó rendszert telepítsünk, egy modern kazán a 90 fokos kilépő és 60 fokos visszatérő víz helyett már 40 illetve 20-30 fokos vizet keringet, amivel jó néhány százalékot lehet spórolni.

A Kádár-kocka-tulajdonos szerint a felújítások mindig pénzügyi döntések, látni kell, mikor térül meg a befektetett összeg, náluk a hőszigetelés például már három éven belül kitermelte az árát. Ha komplex felújításban gondolkozunk (hőszigetelés, nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés), akár 60-80% energiát is megtakaríthatunk.

A vegyes falazatú házaknál jobb a kőzetgyapot

A vegyes falazatú épületeknél sokszor nemcsak pénzügyi szempontokat kell figyelembe venni, gyakran előfordul, hogy ezek településképileg védett helyen állnak, így a homlokzathoz nem egyszerű hozzányúlni. Sokszor ütközik a közösségi érdek az egyénivel, nem lehet hőszigetelni, nyílászárót cserélni engedély nélkül.

Schum azt mondta, gyakran a homlokzati szigetelésről le is kell emiatt mondani, mert az költséges, ha vissza kell építeni a díszítőelemeket polisztirolból, és a nyílászáróknál is érdemes átgondolni, hogy a felújítás vagy az újragyártatás-e az olcsóbb. Az ablakoknál sokszor az is jól működik, hogy régi fakeretbe tesznek háromrétegű argongáztöltetű üveget.

Vályogépületeknél, ahol sok esetben nincs megfelelő alapozás, a vízszigetelés hiánya okozhat problémát, mert a polisztirolos szigetelőanyagoknál (EPS, XPS) páralecsapódásra kell számítani, ami a falak vizesedéséhez, penészesedéséhez vezethet. Ilyen épületeknél ezért kőzetgyapot a megfelelő szigetelőanyag.

Medgyasszay Péter egy váci, helyileg védett épületet újított fel, 15 centis szigetelőréteget tett fel a homlokzatra, a védett díszítőelemeket visszaépítve. A padlót viszont nem szigetelte le, hogy nyáron át tudjon kicsit hűlni a lakás, mert nincs légkondijuk. A régi ablak tokszerkezetét meghagyta, csak üveget cserélt, az árnyékolást spalettákkal, tornáccal, növényzet felfuttatásával oldotta meg. A házba egy faelgázosító kazánt terveztetett, évi 200 ezer forint fedezi a fűtési költségeket, ami azt jelenti, hogy a hatósági áras 10 köbméter tűzifa két szezonra is bőven elegendő. Az elektromos áramot pedig napelemek biztosítják, annyit, hogy még autót is tud tölteni vele. Azt mondta, energiával kapcsolatos költségei harmadára, negyedére csökkentek a tudatos tervezésnek köszönhetően.

Valódi problémák és álmennyezet a polgári lakásokban

A nagy belmagasságú polgári lakások kifűtése eddig is rengeteg energiát zabált, de most még inkább indokolt ezen változtatni. A teljes energiahatékony felújításhoz viszont venni kell néhány akadályt. Mivel ezek a lakások társasházak részei, több módosítást csak hozzájárulással lehet végrehajtani. A hőszivattyúk külső részegységei például csak engedéllyel helyezhetők ki a homlokzatra, nézzenek azok belső udvara vagy utcára. Ha nem műemléki jellegű területen van a ház, akkor a megoldásra van esély.

A fűtést jellemzően ezekben a lakásokban gázkonvektor biztosítja, de ezek lecserélése sem mindig egyszerű. Schum azt mondta, nem tökéletes megoldás, de már egy hatékonyabb konvektor is sokat segíthet. Egy gázkazán a hozzátartozó csövekkel és radiátorokkal kisebb lakásoknál nem feltétlenül éri meg. A gázterv, a kéménybekötés és -bélelés 1,5-3 millió forintba és sok hónapba kerülhetnek. Az elektromos fűtés, például infrapanelek felszerelése lenyomhatja a gázszámlát, ugyanakkor a villanyé jelentősen megugorhat. Ha viszont hőszivattyút üzemeltetünk, ami negyed annyi energiát használ, mint egy infrapanel, akkor kisebb a költségünk az úgynevezett H tarifa miatt: az október és április között érvényes kedvezményes díjszabást akkor lehet igényelni, ha valaki hőszivattyút vagy megújuló energiaforrást használó fűtési rendszert üzemeltet

A polgári lakások homlokzati szigetelése legtöbbször építészeti okokból nehézkes, a belső hőszigetelés is bonyolult és helyet is elvesz, de már egy álmennyezet építésével is sokat lehet spórolni, a 3,5-4 méteres belmagasságot 2,8-3 méterre le lehet vinni, és máris kisebb a kifűtendő terület.

A nyolcvanas évek energiazabáló házai is megszelídíthetők

A nyolcvanas-kilencvenes években sok kétszintes, nagy alapterületű családi ház épült, amelyek energetikai mutatói ma már ijesztőek a hatalmas falfelületeknek is köszönhetően. Látványos eredmények azért ezeknél is elérhetőek.

A halászteleki Szabó Sándor körülbelül tíz évvel ezelőtt szigetelte le a tetőjét 36 köbméternyi anyaggal és 25 centis réteggel, amivel évi 800 köbméter gázt spórol meg a kétgenerációs, két háztartású épületben. Azt azért hozzátette, hogy mivel otthon dolgoznak, eleve többet fűtenek az átlagnál.

Később a homlokzatot is leszigetelte 15 centis polisztirolréteggel, míg az erkélyeknél, ahol kevesebb helye volt, 10 centis grafitos réteget használtak, és a nyílászáróknál be is véstek a falba a szigetelésnek, hogy elkerüljék a hőhíd képződését.

Azt mondta, tavaly egyszer sem haladta meg a havi 144 köbméteres határt – ez alatt a fogyasztás alatt lehet rezsicsökkentett gázt kapni – , és 4-5 év alatt kitermelte a gázszámlán a szigetelés költségét. Az éves fogyasztása 3600 köbméterről 1600-ra csökkent, és szerinte akkor sem lépné túl a 2000-et, ha nem lett volna ilyen enyhe az elmúlt tél.

Schum úgy véli, hogy az ilyen jellegű épületeknél általános szabály lehet, hogy ha nincs tetőtér-beépítés, a tetőnél kell kezdeni, a viszonylag olcsó, úgynevezett fújt hőszigeteléssel is jelentősen lehet csökkenteni az energiafelhasználást. Ezután a nyílászárócsere jöhet, ami egy ekkora háznál költséges lehet, de kisebb egységekben is lehet haladni. A következő lépés a fafelületek szigetelése kell, hogy legyen, mert enélkül a fűtéskorszerűsítés majdhogynem kidobott pénz.

Aki energiahatékonyságot javító lakásfelújításba kezdene, annak segítséget nyújthat a Renopont oldala, ahol jogi, műszaki és pénzügyi tanácsokat találunk, de költségbecslő kalkulátort is használhatunk, vagy böngészhetjük a szakemberbázist vagy a termékválasztási segédanyagokat. Sőt, ingyenes konzultációra is van lehetőség, személyre szabott tanácsokkal.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
Partnereinktől