Az ELTE kutatói elsőként vizsgálták meg, hogy hogyan gondolkodnak a munkafüggők

Az ELTE szerdai sajtóközleménye szerint úttörő kutatásban tárták fel a munkafüggőség kognitív jellemzőit az ELTE PPK kutatói, akik arra jutottak, hogy a nem függők munkamemóriájában, valamint az úgynevezett gátló funkcióikban is markáns eltéréseket lehet megfigyelni. Az ugyanakkor még nem egyértelmű, hogy a kognitív eltérések kockázati tényezőt jelentenek a függőség kialakulásában, vagy pont annak kialakulása miatt kezdenek romlani.

A munkafüggőség egyre inkább foglalkoztatja a szakembereket, mert az előfordulási aránya országtól függően akár 40 százalék is lehet, vagyis a népesség jelentős hányadát érintheti. Arról viszont korábban nem született kutatás, hogy milyen gondolkodási folyamatok köthetőek hozzá, ezért döntöttek úgy az ELTE PPK kutatói, hogy felállítják a munkafüggőség kognitív profilját. A kutatást a Scientific Reports szaklap publikálta még tavaly novemberben, és a magas kockázati csoportba tartozó emberek eredményeit hasonlították össze az alacsony kockázatúakkal.

A két csoportnak különféle neuropszichológiai teszteket és memóriafeladatokat kellett elvégeznie, az eredményeket összehasonlítva pedig több következtetést is tudtak tenni. Az egyik az volt, hogy a magas kockázatú csoport jobbnak bizonyult azokban a feladatokban, ahol rövid ideig kellett emlékezetben tartani valamit, de komplexebb feladatokban, ahol az információt nem csak megjegyezni, hanem frissíteni, irányítani is kell, a munkafüggők rosszabbul teljesítettek. Ennek lehetséges magyarázata, hogy ezek az emberek jellemzően túl vannak terhelve, ami hátráltatja őket összetettebb feladatok megfelelő elvégzésében.

A munkafüggőségben hangsúlyos szerepe lehet a multitaskingnak, ami összefüggésbe hozható a korlátozott munkamemória-kapacitással. Ez állhat annak hátterében, hogy bár a függőségben érintettek több időt töltenek munkával, mint kollégáik, mégsem mutatnak jobb teljesítményt. A kutatás arra is rámutatott, hogy a függők rosszabb gátló kontrollal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy nehezebben tudják elnyomni nem odaillő gondolataikat és impulzusaikat, ezért gyakran alaposabb megfontolás nélkül, hevesen reagálnak.

A gátló kontroll a szervezésben, tervezésben is fontos szerepet játszik, így annak romlása a munkamániások életminőségét és teljesítményét is jelentősen befolyásolhatja.

Az impulzivitás megnyilvánulhat abban is, hogy túl sok feladatot vállalnak el, mert nem gondolják végig, mekkora a kapacitásuk, ez pedig munkafüggő viselkedést eredményez. Az egyelőre még kérdéses, hogy ezek a kognitív eltérések kockázati tényezőt jelentenek a munkafüggőség kialakulásában, vagy éppen a függőség lefolyása alatt kezdenek romlani a memória- és gátlófunkciók. A pontos összefüggés megállapításához további vizsgálatok szükségesek, de a kutatók szerint már ez is közelebb viheti a szakembereket a munkafüggőség diagnosztizálásához és a lehetséges kezelési utak megtalálásához.

A munkafüggőséggel korábban a Telexen is részletesen foglalkoztunk, előbb az ebben a kutatásban is részt vevő dr. Kun Bernadette pszichológussal jártuk körbe a témát, majd Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértővel beszélgettünk róla, aki korábban nagy hatású írásban vallotta be, hogy ő is munkafüggő.