A munkába menekülnek, hogy ne szégyenüljenek meg

2021. szeptember 23. – 19:27

A munkába menekülnek, hogy ne szégyenüljenek meg
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Magyarországon a munkavállalók 7-8 százalékát érintheti a munkafüggőség, főleg a szellemi munkát végzők vannak veszélyben. A problémáról mégis alig hallani, sőt, erénynek tartjuk, ha valaki mindent a munkájának rendel alá. Pedig egy hazai kutatás is arra jutott, hogy a túlzásba vitt munka komoly egészségügyi problémákhoz, szív- és érrendszeri betegséghez, diabéteszhez és alvászavarokhoz vezethet. Szakmai körökben még vita van arról, hogy betegség-e a munkafüggőség, miközben nagyon sok hasonlóságot mutat a drog- és alkoholfüggőséggel. Interjú dr. Kun Bernadette pszichológussal, az ELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék docensével.

Ha az alkoholizmusról van szó, mindenki azt akarja tudni, hogy mikortól számít valaki függőnek. Hogyan van ez a munkafüggőségnél – egyáltalán betegség a munkafüggőség? Nem hallani sokat erről a problémáról, mintha nem is vennénk annyira komolyan.

A drog- és alkoholfüggőségeknek sokkal több egyéni és társadalmi kára van, mint a munkafüggőségnek, emiatt lehet erről kevesebbet tudni, és emiatt rejtőzködőbb a probléma. Vannak olyan aspektusai, amelyek miatt még pozitív értelmet is kap: erkölcsi többletet jelent, ha valaki sokat dolgozik, mert azt mutatja, hogy milyen szorgalmas és önfeláldozó. És ha emiatt még a munkahelyén is előrelép, a család is könnyebben huny szemet a probléma felett. Miközben azt látjuk, hogy számos káros következménye lehet a túlzott munkavégzésnek, ezért sem szabad alábecsülni. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság és az Egészségügyi Világszervezet által kiadott kézikönyvek pontosan leírják, hogy milyen diagnosztikai kritériumaik vannak például a drog- és az alkoholfüggőségnek vagy a szerencsejáték- és videojáték-függőségnek. Aki ezeket teljesíti, arra azt mondhatjuk, hogy nála jelen van a függőség.

A munkafüggőségnél nagyon hasonló tüneteket figyelhetünk meg, mint a szerfüggőségek esetében: a munka lesz a legfontosabb a függő életében, mindent aköré szervez, elhanyagolja a társas kapcsolatait és egyéb tevékenységeit.

A szerfüggőségeknél fizikai tünetek formájában jelentkezik a megvonás, a munkafüggőségnél ilyesmi nincs, viszont okozhat pszichés problémákat – agressziót, szorongást –, ha az illető nem tud dolgozni. Hivatalosan mégsem számít függőségnek, mert még nincs konszenzus a kritériumait illetően. Lehet, hogy később ez megtörténik, a videójáték-függőség is csak nemrég, hosszas szakmai vita után került be a kézikönyvekbe.

A munkát viszont nem lehet úgy letenni, mint az alkoholt vagy a kábítószert.

Igen, alkohol vagy kábítószer nélkül lehet élni, munka nélkül viszont nem, vagy csak nagyon nehézkesen. De más viselkedési addikciók körében is van olyan, ahol nem lehet elvárás az absztinencia, ilyen például a problémás internethasználat.

Mi az oka, hogy a más függőségekkel mutatott hasonlóságok ellenére nem számít betegségnek?

Nincs még elég tudományos bizonyíték ahhoz, hogy szenvedélybetegségnek lehessen nevezni a munkafüggőséget. A szerencsejáték- vagy a videójáték-függőséggel összehasonlítva alig születnek kutatások a munkafüggőségről. Magyarországon 2010-ban jelent az Addiktológia alapjai című könyv negyedik kötete, abban volt egy nagyobb fejezet a munkafüggőségről. Előtte a 2000-es években csak pár tanulmány létezett a témában. A szakmában is megoszlanak a vélemények, hogy a munkafüggőség valóban létező jelenség-e, vagy csak valamivel összemossák. Nem is feltétlenül szerencsés, ha addikciónak címkézzük, mert stigmatizáljuk az embereket, ha betegnek minősítjük őket. Ugyanakkor, ha betegségként kezeljük, azzal felhívhatjuk a figyelmet a problémára, és talán többen fordulnának segítségért. Az a személyes tapasztalatom, hogy sok embernek van olyan ismerőse, aki munkafüggő lehet, van érdeklődés a téma iránt. Inkább annak a pártján vagyok, hogy addikciónak tekintsük a munkafüggőséget, de még további kutatásokat igényel a probléma.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Ha nem betegség, akkor mi a munkafüggőség?

Szoktuk a kóros munkavégzés vagy a maladaptív, az alkalmazkodást nem segítő munkavégzés szakkifejezéseket használni. Ezzel utalunk rá, hogy káros, de közben nem címkézzük addikciónak. Tágabb jelentése miatt a workaholism kifejezés is elterjedt, abba az is beletartozhat, ha valaki sokat dolgozik, de közben szereti a munkáját és produktív is, kevésbé a káros oldalát emeli ki a jelenségnek.

Ha valaki túl sokat dolgozik, de közben örömét leli benne és sikeres a munkájában, az nem lehet problémás?

A siker és az örömérzet önmagában kevés ahhoz, hogy ezt eldönthessük. A munkafüggők általában nem élvezik és nem is szeretik a munkájukat. Ha családi vagy párkapcsolati problémák elől menekülnek a munkába, azt élhetik meg, hogy végre nem kell ezekkel foglalkozniuk. A másik oldalról pedig hiába szereti valaki a munkáját, ha közben rendszeresen konfliktusa van ebből a családjával, vagy annyira túlterheli magát, hogy emiatt például nem tud aludni. Ez mind vészcsengő lehet, hogy probléma van.

Miért nem szeretik a munkájukat? Az alkohol- vagy drogfüggők egy ideig élvezik a szerhasználatot, a bulizás része, felszabadultak a szerhasználat közben. Eleve olyan munkájuk van, vagy olyan munkát választanak, amit nehéz élvezni?

Nagyon erős belső kényszer hajtja őket: nem azért dolgoznak, mert szeretik, amit csinálnak, hanem hogy bebizonyítsák maguknak és a környezetüknek, hogy értékesek. Van ebben egy nagyon mélyen gyökeredző perfekcionizmus. A munkafüggők sokkal szorongóbbak, alacsony az önértékelésük, kevésbé érzik magukat okosnak, ügyesnek a szakmájukban.

Emögött az lehet, hogy gyerekkorukban folyamatosan bizonyítaniuk kellett a szüleiknek, csak akkor kaptak dicséretet, szeretetet, ha jó jegyet szereztek vagy elvégeztek valamilyen házimunkát. Azért dolgoznak sokat, hogy ne szégyenüljenek meg, ne érezzék rosszul magukat.

A családterápiás irányzatot képviselő amerikai Bryan Robinson szerint a diszfunkcionális családban tapasztalt mintázatok munkafüggőséghez vezethetnek, csakúgy, mint az alkoholizmusnál. Wayne Oates amerikai pszichológus kifejezetten az alcoholic szó mintájára alkotta meg workaholic fogalmát az 1970-es években, pont azért, mert a kettő között nagyon sok párhuzamot látott. Egy amerikai kutatás szerint a munkafüggők gyerekeiből is könnyen munkafüggők válhatnak felnőttként. A különböző pszichés és testi problémák is gyakoribbak náluk, mint azoknál, akiknek a szüleik nem voltak munkafüggők.

Felnőttkorban is alakulhat úgy az ember élete, hogy munkafüggővé válik, vagy a család a meghatározó?

A munkakörnyezet sokat számít, és az, hogy milyen társadalmi-kulturális környezetben élünk. A távol-keleti kultúra például erősen támogatja a problémás munkavégzést. Egy 2020-as reprezentatív kutatás szerint a dél-koreai lakosság közel 40 százaléka munkafüggő, ami elképesztően magas szám. Összehasonlításképpen: itthon a teljes lakosság 4 százaléka, a munkavállalók 7-8 százaléka érintett, és ez sem kevés. Egyedül Norvégiáról van még adatunk, hasonló az arány ott is. Család- és párterápiás vonalon is érdemes vizsgálni a munkafüggőséget; lehet, hogy nem véletlen, hogy az adott párkapcsolatban vagy családi helyzetben kialakul ez a munkafüggő dinamika. Az alkoholisták mellett sokszor társfüggők vannak, akik nem tudatosan, de fenntartják a másik függőségét. A munkafüggő mellett is lehet egy ilyen partner.

Milyen másfajta függőséggel járhat együtt a munkafüggőség?

Egyes kutatások társuló alkoholproblémákra utalnak, de mindig felmerül a kérdés, hogy melyik volt előbb. Elképzelhető, hogy az egész napos hajtást és a stresszt alkohollal próbálják oldani. Szerintem a munkafüggők könnyebben csúsznak bele valamilyen szerfüggőségbe, mint fordítva. Bár vannak olyan beszámolók is, amikor a szerfüggőség után valamilyen társadalmilag jobban elfogadott addikció, például a testedzés- vagy munkafüggőség jelenik meg.

Milyen munkaterületek kockázatosak ilyen szempontból? Árufeltöltő vagy buszsofőr is lehet munkafüggő?

A fehérgalléros munkaköröket érinti leginkább a munkafüggőség, ez a reprezentatív kutatásunkból is kiderült. Szellemi munkát bárhonnan lehet végezni, de egy pénztáros nem tudja hazavinni a munkáját. Akik rugalmas vagy változó munkarendben dolgoznak, azoknál szintén magasabb a kockázat. Érdekes viszont, hogy a civil szférában és a segítő munkakörben dolgozók között is nagyon gyakori a probléma, úgy tűnik, mintha ők különösen veszélyben lennének. Ez is mutatja, miért szokták a munkafüggőséget pozitív addikciónak címkézni. Önigazolást is jelenthet számukra, hogy azért dolgoznak sokat, mert másokon segítenek.

A munka természetének megváltozása lehet a felelős a munkafüggőség megjelenéséért?

És a fogyasztói kultúra, amiben élünk. Közhely, de minden nagyon felgyorsult, és ez igaz a munkavégzésre is. Rengeteget számít, milyen a szervezeti kultúra, amiben dolgozunk, mennyire jutalmazza a túlmunkát, vagy azt, hogy valaki folyamatosan elérhető. Aki fogékony erre, azt még jobban be tudja szippantani ez a közeg, míg mások menekülni fognak ebből.

Gyurkó Szilvia, a gyermekjogokkal foglalkozó Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője néhány éve egycikkbenvallotta be, hogy munkafüggő. Azt írta: „hiába tudom már egy jó ideje, hogy amiben vagyok, az nem jó, nem egészséges, a környezetem nem tekint betegnek azért, mert napi tizenkét–tizenhat órát dolgozom”.

Ez egy nagyon fontos írás volt, mert ő súlyos problémaként írt a munkafüggőségéről, szakemberhez is fordult emiatt. A médiában még mindig inkább pozitív színben jelenik, meg, ha valaki munkafüggő, sportolóktól, politikusoktól is hallhatunk erre példát. Ha azt mondom, hogy nekem mindenem a munka, azzal azt mutatom, hogy milyen szorgalmas, lelkiismeretes, elkötelezett vagyok. Kevesen is ismerik be, hogy problémájuk van a túlzott munkavégzéssel, még kevesebben kérnek segítséget.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

A cégeknek érdekük, hogy foglalkozzanak a problémával?

Rövid távon előnyösnek tűnhet, ha munkafüggő módon dolgoznak a munkavállalók, de a túlterheltség miatt hosszú távon a hatékonyság rovására mehet a túlzásba vitt munka. A kiégés veszélye is megnő, nem beszélve az egészségre gyakorolt káros hatásokról. Nem is feltétlenül jó együtt dolgozni a munkafüggőkkel, nehezen delegálnak feladatokat, mindent ők akarnak megcsinálni. Ez szintén okozhat problémákat egy cégnél, főleg akkor, ha vezető beosztású emberről van szó. Egy jól működő szervezet felismeri, hogy hosszú távon nem segít, ha kizsákmányolja a dolgozóit. Eddig két magyarországi multinacionális cég keresett meg, hogy tartsak náluk előadást a munkafüggőségről, tehát van arra példa, hogy a munkáltató is komolyan veszi ezt a problémát, a munkafüggőséget.

Mi volt a legfontosabb tanulsága annak a kutatásnak, amelyben a munkafüggőség és az egészségromlás kapcsolatát vizsgálta?

Egy korábbi kutatásunk alapján olyanokat kerestünk meg, akiknek problémájuk lehet a túlzott munkavégzéssel. Volt, aki azt vallotta magáról, hogy munkafüggő, más arról számolt be, hogy korábban volt problémája ezen a téren, azóta viszont munkahelyet váltott, vagy véget ért a projekt, amiben dolgozott. Arra is volt példa, hogy valaki elkezdett tudatosan foglalkozni a munkafüggőségével, többet sportolt, szakember segítségét kérte. Más kutatások is kimutatták, hogy szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet a túlzott munkavégzés, de ez volt az első hazai vizsgálat, amiben kifejezetten érintettek számoltak be arról, milyen egészségügyi következményei voltak a munkafüggőségüknek. Egyértelműen a túlzott munkavégzésnek tulajdonították az olyan problémákat, mint a magas vérnyomás, diabétesz, alvászavar és gyomorbetegségek. A testi tünetek egy része azért jelent meg náluk, mert a munka miatt elhanyagolták a testmozgást, és kevésbé figyeltek oda, hogy mit esznek.

A járvány alatt sokan kényszerültek home office-ba, és egyre több cég támogatja, hogy később is otthonról dolgozzanak a munkavállalók. Hogyan hathatott a home office a munkafüggőségre?

A Covid minden problémát felerősített, és ez igaz a munkafüggőségre is. Aki egyedül él és úgy dolgozik otthonról, az még jobban belecsúszhat ebbe, hiszen még jobban elmosódnak a munka és a magánélet közötti határok. Ha családja van, akkor még több konfliktushoz vezethet a túlzásba vitt munka. Lehet, hogy ezáltal láthatóbbá válik a probléma, és emiatt elkezdenek foglalkozni ezzel, de az is elképzelhető, hogy pont emiatt megy tönkre egy házasság vagy párkapcsolat. Sok múlik a szervezeti kultúrán, hogyan kezelik ezt a helyzetet; ahol hajlamosabbak a dolgozók kizsákmányolására, ott probléma lehet az otthoni munkavégzésből.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom