Hátsó lábukkal integetve üzenik hím békák, hogy szállj le a csajomról

A béka- és varangyfajok hímjeinek legtöbbje brekegéssel adja tudtára a többieknek, hogy ne próbálkozzanak az ő nőstényével, de van körülbelül negyven olyan faj, amelynek képviselői a hátsó lábukkal integetve jelzik, hogy ne is kísérelje meg más a párzást a területükön.

Ezek a fajok úgy tűnnek, mintha kán-kánt járnának, de persze nem táncolásról van szó, még ha táncoló békáknak is nevezik őket. Valószínűleg egy ragadozó mozgását próbálják így utánozni, a hangjelzésről való leszokást pedig valószínűleg a túl hangos vízcsobogás hívhatta életre.

„Olyan, mintha egy kocsmai verekedésbe keverednénk, és oroszlánként üvöltenénk, hogy elijesszük a riválisunkat” – idézte a Science.com Nigel Andersont, aki a Brown Egyetem végzős hallgatójaként volt az integető békákról szóló tanulmány vezető szerzője.

Andersonék régóta gyanították, hogy lábbal való jelzés torzított érzékelésre adott evolúciós válasz. A varangyok például a jellemzően vízszintes kiterjedésű élőlényektől kevésbé tartanak, mert az a zsákmányállataikat, például a férgeket idézik fel bennük, de egy vertikális alak, mint például az ember, már félelemet gerjeszt bennük, és megdermednek.

A kutatók azt sejtik, hogy a lábemelgetéssel üzenő békafajok pont ezt a függőleges kiterjedést próbálják eljátszani, és olyan békáknál alakult ki, amelyek vízesések közelében élnek.

Anderson és Doris Preininger, a bécsi állatkert zoológusa 2021-ben kísérlettel próbálta igazolni, hogy a lábjelzés a territoriális, területvédő viselkedéshez kapcsolódik. Sok gerincesnél igazolódott már, hogy a magasabb tesztoszteronszint agresszívebb párzási viselkedéssel jár. Varangyfajoknál is megfigyelték már, hogy plusz tesztoszteronnal hangosabban brekegnek. Andersonék az egyik lábemelgetős fajjal, a borneói sziklabékával végeztek tesztoszteronos kísérletet. Úgy találták, hogy a férfi nemi hormonnal befecskendezett békák magasabbra és szélesebb ívben emelték fel a lábukat, tehát még ijesztőbbek és függőlegesebbek akartak lenni.

A kutatás viszont azt is bebizonyította, hogy ez a trükk nem mindig jön be a riválisoknál. Voltak olyan egyedek, amelyek rájöttek az átverésre, míg mások támadólag léptek fel azért, mert veszélyeztetve érezték magukat. A lábemeléses trükköt ugyanakkor tovább is fejleszthették a békák, kutatók szerint pont a hatástalanság miatt jelentek meg a olyan eltúlzottabb formák, mint a magasabb lábemelések vagy a két hátsó láb egyidejű emelése.