Szintetikus emberi embriókat hozna létre egy izraeli cég a szervátültetések megkönnyítéséhez

Egy izraeli székhelyű biotechnológiai cég emberi DNS-ből akar mesterséges embriókat létrehozni, hogy felhasználásukkal „fiatalabbá és egészségesebbé” tegyék az emberiséget, írja a Business Insider.

A Renewal Bio nevű cég augusztus 1-jén publikálta eredményeit arról, hogy szintetikus egérembriókat fejlesztettek ki petesejt, spermium és élő szervben lévő méh használata nélkül. Az augusztus eleji volt az első alkalom, hogy a kísérlet sikerrel zárult, az embriónak alakult ki emésztőrendszere, működőképes szíve és agykezdeménye is.

A replikaembriókból nem fejlődtek teljesen kialakult egerek, a kísérletet vezető Jacob Hanna azt mondta, ezért „nem voltak valódinak tekinthetők”. Hanna később arról beszélt, hogy

az egérkísérlet sikere után most azon dolgoznak, hogy ugyanezt fejlesszék ki, csak emberi sejtekkel.

Mint a tudós fogalmazott, a szintetikus emberi embriókra összességében azért van szükség, mert

„az embrió a legjobb szervkészítő gép, a legjobb 3D-s bionyomtató. Megpróbáljuk utánozni azt, amit csinál.”

– fogalmazott Jacob Hanna. A Renewal Bio a szintetikus embriókat szeretné felhasználni később olyan szervszövet-átültetéseknél, amelyek megoldhatják szerintük a meddőség kérdését, a genetikai betegségeket és az időskorral jelentkező egészségügyi problémákat.

Az MIT Technology Review arról is beszámolt, hogy a szintetikus embrióból származó vérsejtek akár az immunhiányos szervezetek erősítésére is felhasználhatók lesznek majd. A Renewal Bio úgy fogalmazott, a világ „legégetőbb problémái közé tartozik a csökkenő születési szám és a gyorsan öregedő népesség”, ezért

„a Renewal Bio fiatalabbá és egészségesebbé kívánja tenni az emberiséget az új őssejt-technológia erejének felhasználásával”.

Más szakértők szerint sokkal több kutatásra lesz szükség, mire elérhető közelségbe kerülnének a szintetikus embriók. Az emberi embrióklónok, a szintetikus embriók kutatási célú felhasználása már korábban – és azóta is – vetett fel etikai aggályokat a tudományos közegben.

Többek között például amiatt is, mert még nem világos, hogy a szintetikus embriók éreznek-e fájdalmat. Hanna szerint ezek az etikai aggályok megkerülhetők: ha például olyan szintetikus emberi embriókat hoznak létre, amelyekben „nincs tüdő, szív vagy agy”.

Kísérletek, sejtek, embriók

Jacob Hannáék kísérleteiről korábban mi is beszámoltunk, tavaly március végére Hanna kutatócsapata már sikeresen fejlesztett ki mesterséges méhet is. A mesterséges méh segíthet megérteni, hogy egy-egy terhesség miért végződött vetéléssel, vagy azt, hogy miért nem sikerül néhány megtermékenyített petesejt beültetése: ugyanakkor más kutatás során is hasznos eredményeket hozhat.

Tudósok egy másik kutatásban ekkor azzal kísérleteztek, hogy petesejt nélkül, egy kötőszöveti sejtből hoztak létre egérembriókat. Hannáék kutatása, illetve ez a kísérlet együtt ahhoz is vezethet, hogy a kutatók egerek nélkül vizsgálhassanak egérembriókat, azaz elkerüljék, hogy csak azért termékenyítsenek meg petesejteket, hogy végül elpusztítsák azokat.

Az emberembrió-kutatásban sem kizárólag Hannáék utaztak, szintén tavaly két külön kutatás is azzal foglalkozott, hogy közelebb kerüljenek a mesterségesen előállított emberi embriókhoz. Ugyanebben az évben fejlesztettek a kutatók korai embriókat bőrsejtek felhasználásával, vagy hoztak létre emberi sejtek beültetésével egyfajta makákó-ember kimérát – ezt később el is pusztították. pedig a kutatásokkal kapcsolatban ismét le kell szögezni: egy sikeres embergyártó kutatás még messze van, ráadásul rengeteg etikai és társadalmi kérdést vet fel.