Kutatók korai embriókat hoztak létre bőrsejtekből

2021. március 17. – 20:45

Másolás

Vágólapra másolva

Bőrsejtekből alkottak korai emberi embriómodellt egy nemzetközi kutatócsoport tagjai a melbourne-i Monash Egyetem tudósai vezetésével – írja az MTI. A felfedezés forradalmasítani fogja a korai vetélés, a meddőség okait és a korai emberi fejlődést tanulmányozó kutatásokat.

A Jose Polo professzor vezette csoportnak sikerült átprogramozni fibroblaszt- vagy bőrsejteket egy háromdimenziós sejtstruktúrába, amely morfológiailag és molekulárisan hasonló az emberi blasztocisztákhoz (hólyagcsíra). Ezeket az úgynevezett iBlastoidokat laborokban fel lehet használni a korai emberi embriók biológiájának modellezéséhez.

Az iBlastoid 3D-s modellje – Kép: X. Liu, J. P. Tan, J. Schröder et al., Nature 2021

A Nature című tudományos folyóiratban szerdán megjelent kutatásban ausztrál, szingapúri és amerikai tudósok vettek részt. Eredményük jelentős áttörés a korai emberi fejlődés és a meddőség jövőbeni tanulmányozása terén.

Napjainkban az emberi élet első napjainak a tanulmányozása csak a mesterséges megtermékenyítés nyomán nehezen nyert kevés hólyagcsíra felhasználásával lehetséges.

„Az iBlastoidok lehetővé teszik, hogy a tudósok tanulmányozzák az emberi fejlődés nagyon korai lépéseit és a meddőség egyes okait, a veleszületett betegségeket és a mérgek, vírusok hatását a korai embrióra emberi hólyagcsírák felhasználása nélkül, és fontos, hogy páratlan mértékben felgyorsítja megértésüket és új terápiák fejlesztéséhez vezet”

– mondta Polo.

Az emlősökben a petesejt megtermékenyülését követő ötödik-hatodik napon alakul ki a hólyagcsíra (blasztociszta). Ez egy sejtekkel körülvett, gömb alakú folyadékkal telt üreg, aminek belső sejtjei alkotják az embriócsomót, amelynek embrionális őssejtjeiből fejlődik ki a magzat. Felszínét egy speciális sejtréteg alkotja, amelyből kifejlődik a méhlepény. Ebben a fejlődési szakaszban az embrió nagyjából 50-100 sejtből áll.

A tudósok hangsúlyozták, hogy kutatásaik csak kutatási, és nem szaporodási célokat szolgálnak, amelyek azonban minden bizonnyal új etikai kérdéseket vetnek fel.

Kutatók korábban létrehoztak már hasonló struktúrákat egérsejtekből laboratóriumban, de ez az első alkalom, hogy emberi sejtekből alkották meg azt. Szerdán szintén a Nature-ben jelent meg egy tanulmány arról, hogy kutatók méhen kívül növesztettek egérembriókat.

Az Őssejt Kutatások Nemzetközi Társasága épp készül kiadni az irányelveit az emberi embriók in vitro modellezéséről az után, hogy 2017-ben és 2018-ban brit és holland kutatók létrehoztak egér hólyagcsírákat laboratóriumban és lépéseket tettek emberi őssejtek létrehozása terén, amelyek a korai embriófejlődés aspektusait utánozzák.