Kutatók mesterséges méhben növesztettek egészséges egérembriókat

Mesterséges méhben növesztettek egérembriókat egy izraeli kutatóintézetben – írja a New York Times. A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az embriók öt napot az anyjuk méhében töltöttek, majd hat napig megfelelően fejlődtek a méhen kívül. Ekkor már az átlagosan 20 napos vemhesség felénél jártak, az embernél ilyenkor már magzatról beszélünk.

Dr. Jacob Hanna, a kutatás egyik résztvevője azt mondta, hogy a tanulmány leadása óta már ezt is túlszárnyalták: a kutatók megtermékenyítés után azonnal, a nulladik napon kivették a megtermékenyített petesejtet egy egér petevezetékéből, majd 11 napig a mesterséges méhben növesztették. Ez az első, hogy a méhen kívül ilyen sokáig, normálisan fejlődött egy embrió.

„Annak megértése, hogy egy megtermékenyített petesejt hogyan tud minden, az emberi testhez szükséges sejttípust legyártani és 40 billió sejtet növeszteni, az a fejlődésbiológia Szent Grálja. Kutatók az idők kezdete óta próbálnak választ találni erre a kérdésre”

– mondta Dr. Paul Tesar, a Case Western Reserve Egyetem kutatója.

A mesterséges méh kifejlesztéséhez hét évre volt szükség. Az egérembriókat inkubátorokban található üvegcsékbe helyezik, amikben egy tápanyagdús folyadékban lebegnek. Ha rátapadnak az üveg falához, akkor fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki, sőt, elhalhat az embrió, ezért a szerkezet egy kerékhez van rögzítve, ami lassan forgatja az egészet.

11 nap után megvizsgálták az almamag méretű embriókat, és arra jutottak, hogy pontosan ugyanúgy fejlődtek, mintha ezt az időt méhben töltötték volna.

Ezen túl azonban már nem tudtak méhen kívül tovább fejlődni, mert a méhlepényük és a petehártyájuk már nem tudott elég tápanyagot nyújtani – vérellátásra volt szükségük, amire a mesterséges méh még nem alkalmas. Hanna szerint ez a következő akadály, amit meg kell ugrani, már azon gondolkozik, hogy egy tápanyagdús folyadékkal pótolná a vért.

Az eredmény többek között azért jelentős, mert sok más kutatást is segít. A mesterséges méh segíthet megérteni, hogy egy-egy terhesség miért végződött vetélésben, vagy azt, hogy miért nem sikerül néhány megtermékenyített petesejt beültetése. Könnyebben vizsgálható a mutáció, a sejtek viselkedése.

Tudósok egy másik kutatás során nemrég petesejt nélkül, egy kötőszöveti sejtből hoztak létre egérembriókat. Ha a két kutatás együtt ahhoz vezethet, hogy kutatók egerek nélkül vizsgálhatják az egérembriókat. Így el lehetne kerülni, hogy csak azért termékenyítsenek meg petesejteket, hogy végül elpusztítsák azokat.

Nemcsak egerekről van szó, hanem emberi embriókról is. Kutatók két külön kutatásban is azon dolgoztak, hogy közelebb kerüljenek a mesterségesen előállított emberi embriókhoz. Egy sikeres embergyártó kutatás még messze van, és sok etikai és társadalmi kérdést vetne fel.