Több pénzért igazolnak streamer sztárokat, mint Szoboszlait a Liverpool, de minek

Az utóbbi bő egy hétben gyakorlatilag a csapból is Szoboszlai Dominik átigazolása folyt, nem is véletlenül. Ennyi pénzt magyar futballistáért még sosem fizettek, és a szupersztár angol klub, a Liverpool is csak két játékosért fizetett valaha többet bárkiért is a mostani 70 millió eurónál. Az ilyen léptékű szerződések azért nem példa nélküliek, de az tény, hogy még a fociban vagy az őrületesen nagy szerződésekkel operáló NBA-ben is csak a legnagyobb sztárok érdemlik ki őket. Pont ezért volt egészen hihetetlen, amikor a Twitch streamoldal egyik legnagyobb sztárja, a magyar származású kanadai Félix „xQc” Lengyel júniusban bejelentette, hogy

két évre, 100 millió dollárért írt alá a Kick nevű rivális streamingplatformmal, ami simán partiban van a legnagyobb sztársportolók szerződéseivel is. xQc viszont videójátékokkal játszik, és azt közvetíti a neten élőben.

Aztán a Twitch egyik legnagyobb botrányhőse, Kaitlyn „Amouranth” Siragusa is átigazolt, és olyan arcokat is megszereztek, mint a sakknagymester Nakamura Hikaru vagy a Twitch és a Fortnite egykori legnagyobb sztárja, Tyler „Ninja” Blevins. Az elmúlt hetekben ennek nyomán ismét feléledt a diskurzus arról, hogy eljött-e az ideje a Twitch régóta érő trónfosztásának, pláne, mert a platform nemrég megint majdnem beleszaladt egy nagyobb botrányba. A Kick a sztárok mellett a kedvezőbb pénzügyi modell vonzerejében is bízhat, de megvan a maga sötét oldala is. Ráadásul a hasonlóan indult Microsoft-pénzzel kitömött Mixer kudarca, és a közösségi média ökölszabályai miatt sincs éppen sikerre ítélve.

Sorozatos botlások

Az eleinte a videójátékos szubkultúrára fókuszáló, de a következő évek alatt szép lassan egyre nagyobb réteget lefedő Twitch lassan tíz éve megkerülhetetlen szereplője az online közvetítések világának. A legnagyobb esportos események és a kedvenc játékosaink mellett egy rakás dolgot lehet nézni a vadkameráktól az alvó embereken át a beszélgetős közvetítésekig, és a platform kulturális beágyazottságát jól mutatja, hogy ismert emberek is feltűnnek rajta. Márki-Zay Péter például tavaly a választást megelőző napon azt közvetítette itt, hogy a saját magát irányítva kapja el a NER emblematikus figuráit egy videójátékban, csak hogy egy példát említsünk.

Ennek fényében az is érthető, hogy miért próbálták meg olyan gigacégek is megdönteni a Twitch egyeduralmát, mint a Google, a Facebook és a Microsoft, de mára egyértelmű, hogy ez egyiküknek sem jött össze (a Twitch tulajdonosa amúgy a szintén gigacég Amazon). A YouTube Gaming már csak a YouTube részeként létezik, a Microsoft 2020-ban lelőtte a Mixert, és hiába állt össze ezután a Facebook Gaminggel, tavaly nyáron az is beadta a kulcsot. A Twitch ráadásul úgy tudott végig domináns maradni, hogy egymásra halmozta a botrányokat, amelyek hátterében általában az állt, hogy a platform vezetése gyakran hozott megkérdőjelezhető döntéseket, a problémákat pedig a szőnyeg alá söpörte.

Az elmúlt években volt itt minden a meztelenkedésre vonatkozó szabályok kreatív értelmezésétől a szexuális zaklatásos botrányokon és a marginalizált csoportokba tartozó tartalomgyártók elleni gyűlöletkampányokon át a Twitch meghekkeléséig. A tartalomgyártók eközben a lehető legkülönfélébb okokból jelezték, hogy úgy érzik, semmibe veszik őket, és többször tüntetőleg fel is függesztették a közvetítést, hogy ráirányítsák a figyelmet egy-egy problémára. A Twitch valamilyen formában mindig reagált az aggályokra, de általában túl későn és nem is elég határozottan, ami sokszor csak tovább rontott a helyzeten:

• a szerencsejátékos közvetítések ellen például évekig kampányolt több nagy streamer is, végül pedig tavaly ősszel azért szigorítottak a szabályozásukon, mert kiderült, hogy valaki több százezer dollárral húzta le a saját nézőit, hogy tovább játszhasson;
• nemrég pedig a streamerek és a nézők egyértelmű ellenkezése és vétóval való fenyegetőzése kellett ahhoz, hogy visszatáncoljanak egy olyan intézkedéstől, ami ellehetetlenítette volna a szponzorok által támogatott reklámokat, és óriási bevételkiesést jelentett volna lényegében minden fél számára.

Ez utóbbi azért is volt érdekes, mert a Twitch tavaly egyébként is alaposan belenyúlt a streamerek zsebébe azzal, hogy már a szerződéses partnerektől is a bevételük 50 százalékát húzza le. A félresikerült reklámos buli után ebben is megpróbáltak engedményeket tenni, és júniusban bejelentették, hogy bizonyos keretek között visszahozzák a bevételek 70/30-as felosztását. Hogy ez a valóságban hány streameren segít, az nem egyértelmű, az azonban jelzésértékű, hogy ezt megelőzően is számos streamer hagyta ott a Twitchet, xQc pedig egy nappal ezután jelentette be, hogy egy zsíros szerződésért cserébe átteszi máshova a székhelyét.

Szerencse van, játék kevésbé

Itt jött be a képletbe a tavaly decemberben alapított Kick, ami sok tekintetben kísértetiesen hasonlít a Microsoft földbe állt szolgáltatására, a Mixerre. A Mixer kudarca főként azért volt érdekes, mert egy évvel az összeomlás előtt még azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy 50 millió dollárért leigazolta a Twitch akkori legnagyobb sztárját, a Fortnite-ban utazó Ninját, és a szintén népszerű egykori profi CS:GO-játékos Shroudot. A Twitchnél nem estek pánikba, a videójátékos közösség pedig elég szkeptikus volt azt illetően, hogy a sztárok elcsábítása a nézőszám növekedésében is meglátszik majd – és mint az később kiderült, nekik lett igazuk.

Így aztán, miután Ninja átnyergelt a Kickre, majd kiderült, hogy xQc 70 millió dolláros szerződést kötött velük, ami különféle bónuszokkal 100 millióig is elmehet – ez konkrétan több pénz, mint amennyit minden idők egyik legjobb kosarasa, a még mindig topformában lévő LeBron James jelenlegi szerződése garantál –, nehéz volt nem arra gondolni, hogy a szemünk előtt ismétlődik meg a történelem. Vannak ugyanakkor alapvető különbségek a Mixer és a Kick között, kezdve azzal, hogy itt a háttérben nem a saját termékeit rutinszerűen kivégző Microsoft áll, hanem a Stake.com nevű kriptovalutás online kaszinó alapítói.

Mellettük a Trainwreck nevű streamernek is van hozzá köze, aki maga is nagy szerencsejátékos, és részben azért hagyta ott a Twitchet, mert a Stake.com-ot is letiltották a platformról. Így egyből sejteni lehet, hogy a Kick máshogy áll a szerencsejátékokhoz, mint a Twitch, ami így is van, mindig az első két legnézettebb kategória között van a platformon. A másik éllovas természetesen a Twitchen is állati népszerű beszélgetős kategória, ezek mögött pedig nézettségben jócskán lemaradva jönnek az olyan örökzöld slágerjátékok, mint a League of Legends, a Valorant, a Counter-Strike vagy a Fortnite. Ez a felosztás a Mixer sorsát figyelembe véve a legkevésbé sem tűnik ideálisnak, a Kicknek azonban megvan az az előnye, hogy

a szerencsejátékos közvetítésekkel a saját anyacégének csinál ingyenreklámot (és profitot), ami akár hosszú távon is fenntarthatóvá teheti a platformot.

Ebbe a koncepcióba ráadásul tökéletesen illeszkedik xQc is, aki maga is hatalmas szerencsejáték-függő, aki ugyan tavaly májusban bevallotta, hogy csak az előző hónapban kétmillió dollárt veszített a hobbijával, esze ágában sincs változtatni rajta, egyszerűen azért, mert szeret szerencsejátékozni. A Kick másik nagy igazolása, Amouranth nem annyira támogatja a szerencsejátékokat, de ő sem éppen a videójátékos közvetítéseiről ismert, és ugyanez igaz például a nem nyilvános, de állítólag elég nagy összegért ideigazoló Adin Rossra is. Szóval elsőre úgy tűnik, hogy a Kick nem a Twitch törzsközönségére lő, ami nem is tűnik olyan rossz taktikának.

Ezeken túl van egy aduja a platformnak a tartalomgyártók számára is: míg a Twitchen legjobb esetben is a bevétel 70 százalékát tarthatják meg a streamerek, a YouTube-on pedig ez az alapráta, addig itt a bevétel 95 százaléka marad a zsebükben. Ez, illetve az, hogy a szerződések nem exkluzívak (azaz a Kick-streamerek nyugodtan közvetíthetnek máshol, akár szimultán is), óriási fegyvertény, és a BBC-nek nemrég a Kickre váltó, AverageDad nevű Warzone-streamer is arról beszélt, hogy gondolkodnia sem kellett a váltáson, elvégre itt majdnem kétszer annyi pénzt tud keresni, mint a Twitchen. Ez nagy pozitívum akkor, amikor tapasztalt, nagy közönséggel rendelkező streamerek sem tudnak már a közvetítéseikből megélni, de ezen túl azért bőven vannak kérdőjelek a Kick körül.

A Twitch is túl nagy ahhoz, hogy elbukjon

Az elmúlt hetekben például kemény vitákat generált az, hogy etikus-e egy olyan platformon közvetíteni, ami egy online kaszinóhoz kötődik, és a középpontba helyezi a szerencsejátékot. A Twitch egyik legismertebb arca, a szerencsejátékokat korábban is hevesen ellenző Imane „Pokimane” Anys bele is állt xQc-be emiatt, amiből egy agyzsibbasztó, két és fél órás vita lett, benne például a kérdéssel, hogy na és a Twitchet birtokló Amazonnal mi van. Ugyancsak fontos elem, hogy az alapításakor nem volt egyértelmű, hogy a Stake.com tulajdonosai állnak a Kick mögött, nem véletlenül írta a Twitch egyik volt fejese, hogy a bőkezűség ellenére nehéz elhinni, hogy a szerencsejáték helyett a tartalomgyártók lesznek az elsők.

Azóta viszont közismert ez a kapcsolat, és azzal sem lehet vádolni a Kicket, hogy ne próbálna meg a felhasználók és a streamerek kedvében járni. A leginkább vitatott fürdőruhás-medencés és a szerencsejátékos közvetítéseket is le lehet már tiltani, és a streamerek védelmére is vezettek be több funkciót is az elmúlt időszakban. Az egyik alapító azt is elismerte, hogy az Andrew Tate mellett kampányoló, transzfób, homofób, nőgyűlölő és öngyilkosságra buzdító monológokkal jelentkező Adin Ross elég rizikós arc, de úgy érzi, hogy haladnak a megzabolázása felé.

A Batmant és Breaking Badet közvetítő xQc-t is hamar lekapcsolták nemrég, de ez persze leginkább az ő érdekük volt, szóval emiatt nem kell dicsérni őket. Így az igazából nem egyértelmű, hogy a lazább szabályok ellenére tényleg igyekeznek-e olyan környezetet teremteni, ahol mindenki biztonságban érezheti magát, ahogy az sem, hogy kidobnák-e például Rosst, ha továbbra is vállalhatatlanul viselkedne. Az viszont biztos, hogy elemi érdekük befogadóbbá tenni a platformot, mert jelenleg sok streamer főként ennek hiánya miatt nem akar átmenni oda.

Ha ez is sikerülne, akkor sem lenne garantált a Kick sikere, mert ahogy azt a Mixer és a Facebook Gaming is remekül megmutatta, iszonyatosan nehéz felfuttatni egy új felületet. A Stake.com most még szívesen önti a pénzt a Kickre, de még ha szépen növekszik is a platform – ami saját bevallásuk szerint így van, hét hónap alatt állítólag tízmillió regisztrált felhasználóig jutottak –, nem biztos, hogy ennek valaha lesz kézzelfogható eredménye. Pláne úgy, hogy a sztárok szerződései nagyon megengedőek és egyébként is a legbotrányosabb arcokat vásárolták össze. Persze vannak, akik azt gondolják, hogy a Mixerrel ellentétben nemcsak a több pénzben reménykedő kis és közepes méretű streamerek költöznek át, hanem előbb-utóbb a nézők is mennek majd velük, de azt egyelőre nem látni, hogy miért lenne ez pont most így.

A Twitch a maga nemében pont olyan, mint a Google a keresőmotoroknál vagy a Twitter a mikroblogoknál – egyszerűen túl nagy, túlságosan beágyazott ahhoz, hogy otthagyják az emberek, hiába működik egyre rosszabbul, és hiába egyre idegesítőbb. Az Elon Musk ámokfutását nyögő Twitternek rengeteg kihívója akadt az utóbbi időben, de hiába volt nagy felhajtás a Mastodon körül, és hiába izgalmas az egyelőre még zárt Bluesky, amit az egykori Twitter-alapító Jack Dorsey csinált, morogva ugyan, de még mindig több százmillióan pörgetik a tweeteket. Ezen egyébként pont Zuckerberg szuperfegyvere, az első napokban kilövő Threads változtathatna, de abból kiindulva, hogy az Instagram eddig a TikToktól nyúlt funkciókkal is befürdött, még itt is bizonytalan a helyzet. Ez pedig nem sok jóval kecsegtet a Kick számára.