Elon Musk rengeteg pénzért megvette a Twittert, és senki nem tudja, mi lesz ezután

Amikor a Microsoft januárban derült égből villámcsapásként bejelentette, hogy megvásárolja az Activision Blizzard játékkiadót, azok is felkapták a fejüket a 67,8 milliárdos árcédulára, akiket amúgy teljesen hidegen hagynak a videójátékok. Három hónappal később most úgy tűnik, hogy 2022 a gigaüzletek éve lesz a techvilágban, hétfőn ugyanis hivatalossá vált, hogy többhetes huzavona után Elon Musk 44 milliárd dollárért ráteszi a kezét a Twitterre. Összeszedtük, hogy sikerült nyélbe ütni az üzletet, miért fizetett ennyit a világ leggazdagabb embere egy veszteséges platformért, mik voltak erre a reakciók és mit tartogathat a jövő.

Hogy jutottunk el idáig?

Elon Musk egy hétfőn újra előkerült, 2017-es tweetben is feltette már a kérdést, hogy mennyibe kerül a Twitter, de ahogy azt korábbi összefoglalónkban írtuk, az üzlet első közvetlen előzményéhez csak március 25-éig kell visszamenni. Musk ekkor tette ki azt a szavazást Twitterre, amelyben arról kérdezte a követőit, hogy szerintük a platform biztosítja-e a szólásszabadságot a felhasználóinak.

Miután kiderült, hogy Musk követőinek túlnyomó többsége szerint nem ez a helyzet, a milliárdos azon lamentált, hogy a Twitter aláássa a demokráciát, majd április 4-én váratlan lépésre szánta el magát: megvette a Twitter részvényeinek 9,1 százalékát.

Ezen a ponton úgy tűnt, hogy Musk részvényesként beül az igazgatótanácsba, azonban meggondolta magát, és az ekkora mértékű részvényvásárlásoknál az Amerikai Értékpapír‑ és Tőzsdefelügyelethez kötelezően benyújtandó szándéknyilatkozatának módosításával jelezte, hogy komolyabb tervei lehetnek a Twitterrel. És mint kiderült, tényleg voltak is: április 14-én bejelentette, hogy részvényenként 54 dollár 20 centes árfolyamon, azaz összesen 43 milliárd dollárért megvenné az összes tulajdonrészt, melyeknek még nem ő a birtokosa.

Musk akkor azt mondta, ha nem fogadják el az ajánlatot, át fogja gondolni a részvénytulajdonosi pozícióját.

Arról is írt, hogy a Twitterben hihetetlen lehetőségek rejlenek, amelyeket ő szabadjára tudna engedni – ezt többek közt a magáncéggé alakulással, a moderáció csökkentésével, a nyílt forráskódú algoritmus bevezetésével és a tweetek módosításhatóságával akarta elérni. A vállalat igazgatótanácsa nem igazán lelkesedett az ötletért, olyannyira nem, hogy közleményt adtak ki egy céges módosításról, amely lényegében arra szolgált, hogy blokkolja Musk terveit. Azt ugyanakkor nem zárták ki, hogy ennek ellenére nyélbe üssenek egy üzletet, ha az „a Twitter és a részvényesek érdekeit szolgálja”.

Jó, jó, de miből?

Ez azért volt fontos, mert résnyire ugyan, de nyitva hagyta az ajtót Musk előtt, az utóbbi napokban pedig egyre inkább úgy tűnt, hogy a korábbi ellenállás semmivé foszlott a cégnél. A Reuters hétfőn már arról írt, hogy a Twitter várhatóan még aznap bejelenti a részvényeseinek az igazgatóság döntését a cég eladásáról, és ez végül tényleg így lett. Musknak végül az egész üzlet mindennel együtt durván 46,5 milliárd dollárjába fájt, méghozzá egy meglehetősen érdekes konstrukcióban.

Musk az első ajánlattétel után egy TED konferencián arról beszélt, hogy a pénz egyáltalán nem érdekli ebben az üzletben, egyszerűen csak hisz abban, hogy a Twitter jobbá tétele rendkívül fontos küldetés. Ez a finanszírozási csomag összetétele alapján tényleg így is van, a Reuters korábbi cikke szerint a pénz több mint kétharmada Musk saját vagyonából jön, a maradék pedig banki kölcsönökből. Ez eleve elég unortodox, hiszen jellemzően a kiszemelt cég vagyontárgyai által biztosított kölcsön teszi ki a teljes összeg nagyobb részét egy felvásárlásnál.

De ha ez nem lenne elég, a csomag részeként Musk egy meglehetősen kockázatos, 12,5 milliárd dolláros, a Tesla részvényeit terhelő kölcsön felvételébe is belement.

Ahogy a Bloomberg szerzője, Matt Levine cikkében összefoglalta, ez nagyjából azt jelenti, hogy ha a Twitter földbe áll, Musk 33,5 milliárd dollárt bukik a projekten, a bankok pedig csak 13 milliárdot. Mint írta, a bankok valószínűleg éppen azért mentek bele az egészbe, mert csak akkor bukják el a pénzüket, ha a világ leggazdagabb embere előbb hagyja, hogy csak úgy elfüstöljön 33,5 milliárd dollárja, ez pedig elég valószínűtlennek tűnik.

Mindezt azért is fontos kiemelni, mert Musk a legegyszerűbben akkor tudja visszafizetni a kölcsönöket, ha megtérülő befektetést csinál a Twitterből. Vagyis annak ellenére, hogy nem ez motiválta a vásárlást, valószínűleg kénytelen lesz foglalkozni a cég pénzügyeivel is. A cég egyébként veszteséges, a tavalyi évet 221 millió dollár mínusszal zárta. A Verge cikke például felvetette az előfizetéses rendszer bevezetését – akár a tavaly nyáron bevezetett Twitter Blue továbbfejlesztésével, akár egy teljesen új megoldással. Ami amúgy logikus is lenne, hiszen Musk már jelezte, hogy kevésbé támaszkodna a hirdetésekre, de az is felmerült, hogy a Twitter csak egy alapszolgáltatás legyen, amelyre felhúzva egészen eltérő felhasználói élményeket lehetne létrehozni.

Mit akar tulajdonképpen Elon Musk a Twittertől?

Mindez persze egyelőre csak spekuláció, Elon Musk továbbra sem beszélt konkrétumokról, így egyelőre tehát nem tudni, hogy a milliárdos pontosan hogyan képzeli el a Twitter jövőjét. Persze miután az üzlet a várakozások szerint csak hat hónap múlva zárul majd le, bőven van még idő a részletes tervek megalkotására. Az viszont mindenképpen érdekes szempont, hogy Musk már most is négy céggel zsonglőrködik,

a SpaceX, a Tesla és a Neuralink mellett ott van a Boring Company is, amely a következő években amúgy a milliárdos állítása szerint megpróbál építeni egy működő hyperloopot.

A Twitter ránézésre annál azért több figyelmet igényel, hogy csak úgy betagozódjon ezek mellé, pláne mert az elmúlt hetek után Muskot valószínűleg szó szerint mindenért fel fogják kérdezni, ami a platformon zajlik. Ha viszont nem ő vezeti a vállalatot, akkor felmerül a kérdés, hogy mégis ki, hiszen a milliárdosnak láthatóan komoly tervei vannak vele, olyasmiket mondott, hogy az egész emberi civilizáció szempontjából is kulcsfontosságúnak tartja a platformot.

Musk hétfőn a hivatalos bejelentés után Twitteren osztotta meg a saját gondolatait az üzletről. Ismét leszögezte, hogy a szólásszabadság szerinte minden működő demokrácia alapja, és kiemelte, hogy minden eddiginél jobbá akarja tenni a Twittert új funkciókkal, nyílt forráskódú algoritmusokkal, a spambotok kiirtásával és az összes emberi felhasználó kötelező hitelesítésével. Egy másik tweetben aztán úgy fogalmazott, hogy reméli, a leghevesebb kritikusai is maradnak a platformon, mert ezt jelenti a szólásszabadság.

Ezek mind olyan dolgok, amelyekről Musk rendszeresen beszélt az elmúlt időszakban, a fentebb már említett TED konferencián például meglehetősen részletesen. Azt azonban ezek ismeretében is lehetetlen megmondani, hogy mondjuk egy évvel a hatalomátvétel után hogy fog majd kinézni a Twitter. Egyere tényleg bármit bele lehet látni a milliárdos eddigi kijelentéseibe, és azt is érdemes kiemelni, hogy semmi nem garantálja, hogy a nyílt forráskódhoz és az országok jogszabályaihoz alkalmazkodó moderációhoz hasonló ígéreteket, meg is lehet valósítani.

Az alkalmazottak óvatosan optimisták, az alapító örül

Az mindenesetre biztos, hogy a gigaüzlet nagy hullámokat vetett, és rengetegen reagáltak rá. Az amerikai konzervatívok (és a magyar kormány) a szólásszabadság zászlóvivőjeként üdvözölték Muskot, míg a techóriásokat és a milliárdosokat is hangosan kritizáló Elizabeth Warren demokrata szenátor úgy fogalmazott, hogy veszélyt jelent a demokráciára az, hogy egy milliárdos önös érdekek által vezérelve megvette a Twittert. Megint mások pedig rögtön azon kezdtek el aggódni, hogy a Twitter hamarosan tele lesz gyűlöletbeszéddel és álhírekkel.

Itt érdemes megemlíteni azt a fontos felvetést is, hogy a szólásszabadság jegyében elvileg semmi sem akadályozná meg a volt amerikai elnök, Donald Trump visszatérését sem a platformra. Már csak azért sem, mert Musk korábban már jelezte, hogy nem hisz a végleges tiltásokban. Trump ugyanakkor hétfőn a Fox Newsnak azt mondta, akkor sem menne vissza a Twitterre, ha külön hívnák, de még a saját tanácsadói sem biztosak abban, hogy ezt komolyan is gondolja, úgyhogy Musk terveihez hasonlóan ebből is bármi lehet még. Extra csavar a sztoriban, hogy ugyan a Twittert az összes többi közösségimédia-platformhoz hasonlóan azzal szokás vádolni, hogy elnyomja a konzervatív-jobboldali hangokat, a valóságban ez pont fordítva van.

Az eddig történtek alapján egyelőre nem érdemes apokalipszist vizionálni, de az biztos, hogy nem ok nélkül aggódnak sokan a platform miatt. Ahogy arra a Los Angeles Times korábbi cikke is rámutatott, a hétfői vásárlással lényegében az történt, hogy egy milliárdos magáncéget csinált egy nyilvános cégből, hogy a saját víziójának megfelelően, egyedül védhesse meg a demokráciát és a szólásszabadságot.

A továbbiakban pedig akármit is csinál, jóval kevesebb lehetőség lesz arra, hogy felelősségre vonják ezért.

Noha a Twitter jelenlegi vezérigazgatója, Parag Agrawal állítólag azt mondta, hogy egyelőre nem terveznek leépítéseket, a cég belső csatornáin nem volt túl jó a hangulat a történtek után. A Verge-nek nyilatkozó alkalmazottak közül ugyanakkor többen is optimisták voltak, különösen a spambotok kitiltásával és az algoritmus transzparensebbé tételével kapcsolatban. Persze azért voltak megoldásra váró problémák is, az élen azzal, hogy a Twitternél sokakat részvényekben (is) fizetnek, ami egy magáncégnél nyilván nem lehetséges.

A Twitter alapítója és egykori vezérigazgatója, Jack Dorsey még ennél is sokkal optimistábban nyilatkozott az üzletről. Dorsey úgy fogalmazott, hogy imádja a Twittert, mint szolgáltatást, de cégként sosem volt vele megelégedve, mert végig a Wall Street és a hirdetők kezében volt. Az alapító szerint az, hogy a Twittert visszaveszik a Wall Streettől, a helyes első lépés, és bár alapvetően azt gondolja, hogy senkinek nem kellene birtokolnia a platformot, a cégként felmerülő problémáinak megoldására Elon Muskot látja az egyetlen megoldásnak. Ez a helyes út, ebben teljes szívemből hiszek – tette hozzá.