Minden idők legnagyobb videójátékos üzletét ütötte nyélbe a Microsoft 68 milliárd dollárért – és most mi lesz?

2022. január 19. – 19:22

Minden idők legnagyobb videójátékos üzletét ütötte nyélbe a Microsoft 68 milliárd dollárért – és most mi lesz?
A Blizzard Entertainment központja Irvine-ben, Kaliforniában 2022. január 18-án – Fotó: Mario Tama / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Durván három hónap telt el azóta, hogy kiderült, az Activision Blizzardnál egészen a vezérigazgató Bobby Kotickig gyűrűznek annak a tavaly nyáron kirobbant szexuális zaklatási botránynak a szálai, ami újabb szegeket vert az utóbbi években egyébként is gyengélkedő kiadó-stúdió koporsójába. A helyzetre többek közt Phil Spencer, a Microsoft egyik fejese is reagált, aki a beosztottjainak írt levelében azt írta, hogy át fogják gondolni a kapcsolatukat az Activision Blizzarddal, és már dolgoznak is módosításokon ezzel kapcsolatban. Azt nem mondta meg, hogy ez utóbbi alatt pontosan mit ért, visszatekintve azonban

egyáltalán nem lehetetlen, hogy már ekkor felmerült az a kedden hivatalosan is valósággá vált eshetőség, hogy a Microsoft szinte felfoghatatlan mennyiségű pénzért megveszi minden idők egyik legsikeresebb, legismertebb videójátékos cégét.

A Microsoft már azzal is nagy port kavart, amikor 2020-ban 7,5 milliárd dollárért megkaparintották a többek közt a Bethesdát is birtokló ZeniMax Mediát, most azonban ennél is sokkal nagyobb meglepetést okoztak, a hivatalos bejelentés szerint ugyanis 67,8 milliárd dollárt fizettek az Activision Blizzardért. Ez nagyjából akkora összeg, mint amennyit a Disney fizetett pár éve a teljes Fox médiabirodalomért, vagy kicsit más megközelítésben kb. 16 milliárd dollárral több, mint az éves szlovén GDP. Összeszedtük, hogy pontosan mi történt, mit szerzett meg ezzel a Microsoft, és azt is, hogy mi lesz most az Activision Blizzarddal és a nagy rivális Sonyval.

Senki nem számított rá, pedig teljesen logikus lépés

A mostani bomba üzlet megértéséhez érdemes visszamenni kicsit az időben, néhány évvel ezelőtt ugyanis semmi sem utalt arra, hogy a Microsoft egyszer olyan pozícióba fog kerülni, hogy exkluzív (vagy egyáltalán a saját holdudvarba tartozó stúdióktól származó) játékok terén akár csak közel kerüljön a Sonyhoz. Ahogy arról két éve, a jelenlegi konzolgeneráció összecsapása előtt is írtunk, a Microsoft kezéből sokáig csak fogytak a lapok, és igazából a Halo maradt az egyetlen ászuk, ami akkoriban nem a legszebb napjait élte már jó ideje. Bár a PlayStation 4 sokáig volt vicc tárgya videójátékos berkekben a játékok hiánya miatt, az évek során azért végül egy rakás klasszikus exkluzív cím jött ki rá a Sony belsős stúdióitól, ezekkel pedig agyon is verte az Xbox One-t eladások terén.

A Microsoft eközben teljesen elengedte a saját fejlesztőstúdióit, sőt, olyan neves stúdiókat zárt be, mint a Fable-szériáról ismert Lionhead vagy az Age of Empirest fejlesztő Ensemble. Azt persze ők is érezték, hogy saját stúdiók és saját játékok nélkül nem tudnak versenyezni a Sonyval. Bár itt is voltak fennakadások – elég csak a Platinum Gamesszel közösen fejlesztett, később elkaszált Scaleboundra gondolni –, a 2010-es évek vége felé azért már akadtak olyan igazolásaik, mint a a Fallout: New Vegas miatt ismert Obsidian vagy a Hellblade-et fejlesztő Ninja Theory. 2020-ban aztán ehhez jött hozzá a fentebb emlegetett ZeniMax, ami a Bethesdához tartozó stúdiók révén olyan játékok fejlesztőit terelte be az Xbox-akolba, mint a Doom, a Wolfenstein, a Dishonored vagy az Elder Scrolls-széria. Felmerült az is, hogy a cég megpróbálja bevásárolni magát a japán piacra.

Ezek az üzletek fontos építőkockái voltak annak a konzolháborút teljesen elengedő, a Game Passre és a játékok szolgáltatásként kínálására épülő koncepciónak, amit a Microsoft az utóbbi években követett. A Game Pass főként azért vonzó a játékosok számára, mint a hasonló (de azért nem ugyanolyan) PS Now, mert a Microsoft a saját stúdióinak legújabb játékait is hajlandó beletenni már a megjelenés napján a havidíjas játékkínálatba. Beleértve ebbe akár olyan címeket, mint a The Outer Worlds, a Forza Horizon 5 vagy a Halo Infinite. Ez az ütőkártya pedig csak még erősebb lett az Activision Blizzard megvételével, amivel az eddigi legnagyobb zsákmányt sikerült megszerezniük.

Forrás: Microsoft Corp.
Forrás: Microsoft Corp.

A 68,7 milliárdos üzlet nemcsak videójátékos szinten abszolút rekord, hanem a szórakoztatóipar egészét tekintve is kiemelkedő. Messze lekörözi a Microsoft eddigi legnagyobb akvizícióját is, amikor 26 milliárd dollárért megvették a LinkedInt. Annak fényében viszont, hogy ezért mit kap a Microsoft, nem irreális az összeg, ezzel ugyanis hozzájuk került

  • a Blizzard Entertainment, ami a szebb napokat is megélt, de még ma is gigantikus Warcraft, StarCraft, Diablo és Overwatch miatt érdekes, plusz azért is, mert ide lett besuvasztva a a Tony Hawk's Pro Skater vagy éppen a Guitar Hero miatt legendássá vált egykori Vicarious Visions;
  • a Treyarch, a Raven Software, a High Moon, a Beenox, a Sledgehammer Games, az Infinity Ward, a Demonware és a Toys for Bob, stúdiók, amik röhejes módon ezen a ponton mind a Call of Duty-szérián dolgoznak. Pedig a Vicarious Visionshöz hasonlóan ezen túl is bőven lenne bennük potenciál – a Toy for Bobnál van például a Spyro és a Crash Bandicoot franchise is, hogy mást ne mondjunk;
  • a mobilos Candy Crusht fejlesztő King, ami komoly adu lehet a Microsoft számára a mobilos játékok rohamosan fejlődő piacán. Itt érdemes megemlíteni azt is, hogy az Activisionnel együtt a Call of Duty Mobile is hozzájuk került, ami tavaly óta a mobilos piacon kulcsfontosságú Kínában is elérhető.

Bobby Kotick leléphet, hízik a Game Pass, de mi lesz az exkluzívokkal?

A kedden az Xbox vezetőjéből a Microsoft Gaming vezérigazgatójává avanzsáló Phil Spencer a hivatalos bejelentésben a szokásos PR-bullshit mellett egy rakás érdekességet is elejtett, kezdve azzal, hogy az Activision Blizzard az akvizíció véglegesítéséig továbbra is függetlenül működik majd, ám amint ez megtörténik, minden alkalmazott neki felel majd. Noha a Microsoft azt is közölte, hogy a cég közutálatnak örvendő vezérigazgatója, Bobby Kotick megmarad a pozíciójában, ez a mondat azért erősen utalt arra, hogy meg vannak számlálva a korábban Spencer által is nyilvánosan elítélt vezérigazgató napjai. Azóta kiderült, hogy ez tényleg így is van: Spencer elmondta, hogy az ügylet a tervek szerint 2023 nyarára zárulhat le teljesen, és több forrás is állítja, hogy Kotick ezt követően távozik is a cégtől.

Hasonlóan érdekes részlet az is, hogy mint Spencer kiemelte, amint lezárult az ügylet, a lehető legtöbb Activision Blizzard játékot szeretnék majd beletenni a Game Pass kínálatába. Ez logikus lépés, hiszen a szolgáltatásnak azért lehet már több mint 25 millió feliratkozója, mert a Microsoft az utóbbi években olyan játékokkal tudta feltölteni, amik tényleg érdeklik az embereket. Az Activision Blizzard játékai pedig akárhonnan is nézzük, egyértelműen ilyenek. Az viszont felettébb érdekes kérdés, hogy ez a valóságban hogy fog majd kinézni:

a Game Passbe integrált, külön havidíj nélküli World of Warcraft például elég vad elképzelésnek tűnik, de a Diablo IV valószínűleg simán be fog majd kerülni (ha megjelenik egyszer) és a korábbi Blizzard-játékokra is lehet számítani.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az annak idején PlayStation-exkluzívként induló Spyro és Crash Bandicoot is bekerülhetnek a Game Passbe, sőt, akár még Xbox-exkluzív címmé is válhatnak a jövőben, amibe már belegondolni is egészen bizsergető érzés. Persze hasonlóan bizarr volt az is, hogy a tavaly megjelent Deathloop időzített PS-exkluzív volt úgy, hogy menet közben a fejlesztő Arkane-t már a ZeniMaxszel együtt megvette a Microsoft. A tegnapi bejelentés óta az is felmerült már, hogy mi lesz most az Activision által kiadott Sekiro: Shadows Die Twice sorsa, ennek a jogai azonban a fejlesztő From Software-nél vannak, úgyhogy emiatt az ügylet miatt biztos nem fog bekerülni a Game Passbe.

Ha már felmerült, az exkluzivitáson is érdemes kicsit rugózni, az utóbbi időszakban ugyanis egyértelműen kiderült, hogy a Microsoft nem szívbajos, ha ilyesmiről van szó. A Bethesda talán legjobban várt játékai, a Starfield és az Elder Scrolls VI például biztosan nem jönnek majd ki a Sony konzoljára, pedig itt azért elég nagy címekről van szó. A keddi bejelentésben Spencer ezzel kapcsolatban annyit írt, hogy az Activision Blizzard játékaival számos platformon játszanak az emberek, és ezeket a közösségeket a jövőben is tervezik támogatni. A vezérigazgató aztán egy interjúban azt is elmondta, hogy nem akarják ellehetetleníteni azokat, akik PlayStationön játszanak, de a Bloombergnek egy belsős forrás azt mondta, bizonyos játékok megmaradnak multiplatformnak, mások viszont exkluzívak lehetnek majd.

Starfield – Forrás: Bethesda
Starfield – Forrás: Bethesda

Azt nem tudni, hogy ez a valóságban mit jelent, de némi kapaszkodót nyújthat az, ahogy a Microsoft a 2014-ben 2,5 milliárd dollárért felvásárolt Minecraftot kezelte az azóta eltelt években. A Minecraft a megvétele óta csak népszerűbb lett, a Microsoft tavaly azt közölte, hogy 140 millió aktív játékosa van egy hónap alatt. Túlzás nélkül ez a cég egyik legnagyobb videójátéka. Ez a játék a felvásárlása után is elérhető maradt minden platformon, sőt, a Minecraft Dungeons nevű spinoffja is megjelent az összes konzolra és pécére is. Ez alapján logikusnak tűnne, hogy a Microsoft a nagyságrendileg hasonlóan népszerű Call of Dutyt is meghagyja multiplatformnak, a kisebb címek közül viszont nagyjából bármivel megeshet, hogy a későbbi részek már nem jelennek meg a Sony konzoljára. És persze arra is lehet számítani, hogy bizonyos módok és karakterek előbb jönnek majd az xboxos verzióba – a Call of Duty: Black Ops Cold War zombizásának kétfős Onslaught módja például időzített PS-exkluzív volt két éve, de jövőre simán lehet, hogy fordított lesz majd a helyzet egy hasonló móddal.

Akinek jó lesz…

Kezdjük azzal, aki biztosan jól járt, ez a Microsoft. A 67,8 milliárd dolláros vételártól sokadjára is könnyek szöknek az ember szemébe, ám ahogy azt Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója is leírta a cég alkalmazottainak küldött levelében, ezért az egyik legnagyobb videójáték-kiadót kapják meg a világon, ami havonta durván 400 millió aktív játékost tudhat magáénak. Azt sem szabad elfelejteni, hogy bár az egykor legendás Blizzard Entertainment a zaklatási botrányok előtt is gyengélkedett már úgy 2016 óta, a náluk parkoló videójátékos univerzumoknak így is meghatározó a szerepük, és valószínűleg rengeteg rajongót tudna visszacsábítani egy jól sikerült Blizzard-játék. Pláne úgy, hogy az utóbbi hónapokban zajló megtisztulási folyamat most újabb löketet kaphat a Microsofttól.

Végezetül pedig fontos adalék, hogy bár a Microsoft a részvényenként 95 dolláros árral ránézésre értelmetlenül sokat fizet a múlt pénteken 65 dolláros árfolyamon záró Activision Blizzardért, a cég részvényei tavaly ilyenkor, a botrány kirobbanása előtt még 100 dollárnál is többet értek.

Nagyrészt a botrányoknak köszönhető az is, hogy maga az ötlet egyáltalán felmerülhetett. A Bloombergnek egy névtelenséget kérő forrás arról beszélt, hogy a Microsoft a folyamatos rossz sajtó és a Kotickra helyeződő nyomás miatt kereste meg a vezérigazgatót egy potenciális üzlettel. Kotick eleinte nem akart belemenni a dologba, sőt, megszellőztette, hogy hajlandó lenne eladni másnak a céget, hátha valaki ráígér a Microsoft ajánlatára. De ekkor már annyira szorult helyzetben volt, hogy az igazgatótanáccsal közösen végül rábólintott a dologra.

Ez alapján úgy tűnik, hogy Kotick viszont rosszul járt az egész helyzettel, ez azonban nem biztos, hogy így lesz. A vezérigazgató egy, a GamesBeatnek adott interjúban nemcsak az eladás melletti érveit bontotta ki (sok pénz és a Microsoft kezében összpontosuló technológiák), arról is beszélt, hogy szerinte a botrányok helyett inkább a Diablo IV és az Overwatch 2 megjelenésének elhalasztása és a Call of Duty: Vanguard alulteljesítése okozta az árfolyam földbe állását. Erre a végtelenül cinikus kiszólásra a rajongók és a Blizzard alkalmazottai is rögtön ráugrottak, és azzal vádolták Kotickot, hogy a fejlesztőkre próbálja tolni a felelősséget ahelyett, hogy azokra a körülményekre koncentrálna, amik miatt a két játék nem készült el időben.

Annak ellenére viszont, hogy 2023-ban valószínűleg le kell majd lépnie, úgy tűnik, hogy bár 2021-ben maga kérte, hogy csökkentsék a törvény szerinti minimumra a fizetését, a két évvel ezelőtti hajmeresztő, 155 milliós fizetése után idén is százmilliókat kereshet. A tavaly kirobbant botrány, a személyes érintettsége és az elmúlt hónapok turbulenciái után ez jó kilépőnek tűnik Bobby Kotick számára. Annyira, hogy vannak, akik szerint az egész tranzakció lényege az, hogy Kotick végül mégis jól járhasson és direkt állította földbe a cégét, hogy valaki meg tudja fizetni az árát, de ehhez persze azért már fel kell tenni az alusisakot.

Sapkában Bobby Kotick és az Imagine Entertainment alapítója, Brian Grazer érkeznek egy konferenciára 2021. július 6-án Sun Valleyben – Fotó: Kevin Dietsch / Getty Images / AFP
Sapkában Bobby Kotick és az Imagine Entertainment alapítója, Brian Grazer érkeznek egy konferenciára 2021. július 6-án Sun Valleyben – Fotó: Kevin Dietsch / Getty Images / AFP

…és akinek rossz (vagy nem)

A sztorinak van egy egyértelmű vesztese is a Sony képében, mert kiváló exkluzívok ide, jól rajtoló PlayStation 5 oda, mégiscsak az a helyzet, hogy az eddig is sikeres Microsoft hirtelen sokkal közelebb került a Sonyhoz. A Sony Group részvényeinek értéke szerda reggel óta 13 százalékot esett a bejelentés hatására, amit a szakértők elsősorban azzal magyaráznak, hogy a befektetők tartanak attól, hogy az eladásokban eddig rendszerint jobban teljesítő Sony előbb-utóbb le fog maradni, ha a Microsoft hajlandó ilyen összegeket költeni arra, hogy felzárkózzon. A Sonyt sem kell persze félteni, tavaly többek közt a felújított Demon's Soulst is készítő Bluepoint Gamest és a Returnal mögött álló Housemarque Gamest is megvették, de rájuk azért nem jellemzőek a hasonló volumenű beruházások.

Ha a Sony bele akarna menni az izmozásba, lenne mire lőnie, a Square Enixet a Capcomot vagy akár a Konamit is megcélozhatná, de a szintén japán From Software is logikus lépés lehetne. Geoff Keighley gyűjtése szerint a Square Enix piaci kapitalizációja jelenleg 5,6, a Konamié 6, a Capcomé pedig 4,9 milliárd dollár, szóval a Sonynak nagyjából ilyen árakkal kéne számolnia. A Square Enix kapcsán tavaly fel is merült, hogy többen is érdeklődhetnek iránta, és bár hamar kiderült, hogy a cég nem eladó, akkor például a Forbes is gondolkodott kicsit azon, hogy ki vehetné meg.

Az első opció pedig nem a Sony volt, hanem a Microsoft, ami egyébként is vállaltan szeretne betörni a japán piacra. A Sony a PS4 hazai gyengélkedése és a Nintendo abszolút dominanciája miatt az utóbbi években egyre jobban elengedte azt, ahogy az a Japan Studio tavalyi bezárásából is jól látszik.

A Sonytól nagyon szokatlan lenne egy ilyen, milliárdos értékű vásárlás, még akkor is, ha a Microsoft éppen most költötte el ennek a többszörösét az Activision Blizzardra. Hiába vannak tehát most lépéskényszerben, egyáltalán nem biztos, hogy előállnak majd egy hasonlóan grandiózus bejelentéssel, még akkor sem, ha a fent emlegetett cégek bármelyike elérhetővé válna számukra. Ráadásul ezen cégek bármelyikének megvásárlása még a ZeniMax-akvizíció szintjét sem ütné meg, szóval tulajdonképpen felesleges is azon mesterkedniük, hogy egy másik cég felvásárlásával válaszoljanak a Microsoft rongyrázására.

A kardjukba viszont biztos nem kell dőlniük a Sony fejeseinek, a cég videójátékos biznisze ugyanis egyelőre köszöni szépen, teljesen jól van. Ahogy arra a Forbes friss cikke is rámutatott, a PlayStation 5 minden idők legkelendőbb konzolja lett volna, ha nincs a csiphiány, az exkluzív címeik pedig szinte kivétel nélkül jól szerepelnek a boltokban és a kritikusoknál is. A VR-ban is jól szerepelnek, az idei CES-en pedig megmutatták a saját VR-szemüvegük következő generációját, ami már a rövid teaser alapján is ígéretesnek tűnt. Miután pedig a Microsoft igazából nem tesz már különbséget a pécé és az Xbox között a játékfelhozatalt tekintve, egy combosabb asztali gép mellé még mindig tökéletes választás a PlayStation, még inkább, mint korábban. Az viszont biztos, hogy a Game Passre muszáj lesz válaszolniuk – amit egyébként terveznek is az egyelőre elég titokzatos Project Spartacusszal –, és valószínűleg a 70 dolláros árcédulákat is érdemes lenne átgondolniuk abban a világban, ahol a Microsoft összes játékával lehet játszani egy előfizetés áráért.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom