A Microsoft japán fejlesztőket próbál felvásárolni

A Bloomberg hosszú cikkben elemzi, hogy a Microsoft hogyan próbál piacot nyerni a következő játékkonzol-generációban. Az írás legérdekesebb része az az értesülés, hogy a cég több japán fejlesztőstúdiónál is puhatolózott, hogy hajlanának-e egy felvásárlásra.

A napokban jelenik meg a cég új konzolja, az Xbox Series X, illetve nagy riválisa, a Sony PlayStation 5 (az új Xboxot már teszteltük, az új konzolgenerációról pedig korábban itt írtunk hosszabban). Egy konzolt jelentősen definiálnak a rá elérhető videojátékok, és ebben a tekintetben a PlayStation 5 jelenleg érezhető fölényben van. A Microsoft 8-10 éve több stúdióját is elengedte, és úgy tűnik, ennek most issza meg a levét. Nem csoda, hogy az elmúlt egy-két évben nagy felvásárlásba kezdett: több kisebb-nagyobb játékfejlesztő céget akvirált, szeptemberben pedig 7,5 milliárd dollárt adott a Zenimax Mediáért, aminek részekén megkapta például a Doom, a Fallout vagy az Elders Scrolls sorozatok fejlesztőstúdióit.

Ebbe a mintázatba illeszkedne a japán cégek felvásárlása, ugyanakkor kicsit meglepő is, mert Japánban az Xbox mindig is rosszul szerepelt, és ez nem is csoda, hiszen az amerikai cég mellett a két legnagyobb konzolgyártó (a Sony és a Nintendo) japán. A szigetországban viszont rengeteg videojátékos él, a régió a harmadik legnagyobb gémerpiac a világon, így érthető az is, hogy a Microsoft nem adja fel. A lapnak számos japán fejlesztő megerősítette, hogy zajlanak felvásárlási tárgyalások, de nevük elhallgatását kérték. A Koei Tecmo elnöke, Koinuma Hiszasi viszont névvel is vállalta, és elmondta, gondolkodnak a Microsoft ajánlatán (a stúdió gyártja például a Dead or Alive verekedős játékokat). A Microsoft nem cáfolta, de érdemben nem is kommentálta az értesülést. Mivel a japán játékosok ízlése eltér a nyugati gémerekétől, az amerikai konzolgyártónak szüksége lesz japán játékokra, ha be akar törni arra a piacra, ahol az Xbox One X az elmúlt évben mindössze 0,1% részesedést ért el (a PlayStation 4 10,1%-ot, a Nintendo Switch pedig 89,8%-ot a Famitsu szaklap szerint).

A Microsoft talán azért is látott meg most lehetőséget Japánban, mert a Sony éppen háttérbe szorítja a japán piac érdekeit, és a nyugati játékosoknak igyekszik a kedvére tenni. A PlayStation 4 a Nintendo Switch mellett nem szerepelt úgy Japánban, ahogy azt a cég szerette volna, Amerikában viszont berobbant. 2016-ban a vállalat videojátékos divíziója Kaliforniába költözött, és a konzolstratégia is elkezdett nyugathoz igazodni – például több online bemutatót is tokiói idő szerint hajnali 5-kor rendeztek meg (ami Amerikában nappal), és ezek egy része nem kapott japán szinkront vagy feliratot. Sőt, már olyan hír is érkezett, hogy a Sony egy patinás fejlesztőcsapatával, a Japan Studióval nem újította meg a szerződését.

Hogy a Japánban szupersikeres Switch mellett a Microsoft mennyire rúg majd labdába, az évek alatt fog kiderülni. A Bloombergnek nyilatkozó tokiói elemző szerint a cég, ha nem is fogja átvenni a Sonytól a második helyet, meggyőzően megvetheti a lábát egy olyan piacon, ahol eddig nem tudott sikereket felmutatni.