Novemberben összecsap az új PlayStation és Xbox

2020. szeptember 29. – 15:36

frissítve

Novemberben összecsap az új PlayStation és Xbox

Másolás

Vágólapra másolva

Hét éve nem volt igazi generációváltás a játékkonzolok piacán, de most a PlayStation 5 és az Xbox Series X elhozza. Melyik gép lesz erősebb? Milyen játékokra és árra lehet számítani? Mi a helyzet a felhővel és a VR-ral? Melyiket vegyük meg karácsonyra – már ha lehet kapni egyáltalán? Minden, amit jelenleg tudunk a Sony és a Microsoft új gépeiről.

A Sony és a Microsoft is tapasztalt róka a játékiparban, és mögöttük van már jó néhány csörte. A japánok 1994-ben rúgták be az ajtót az első PlayStationnel, azóta még hármat fejlesztettek, meglehetős sikerrel – a 2000-ben debütált PlayStation 2 például a mai napig a legtöbb (155 millió) példányban elkelt otthoni játékkonzol. A Microsoft 2001-ben már egy jóval telítettebb piacra szállt be, ezért az első Xbox legnagyobb eredménye az volt, hogy egyáltalán meg tudta vetni a lábát az új terepen. Aztán 2005-től a következő gép, az Xbox 360 évekre elhúzott az eleve csak 2006-ban induló PlayStation 3 előtt, és a Sony csupán a konzol életciklusának végére érte be (87,4 millió eladott PS3, 86 millió Xbox 360).

Az idén leköszönő generációban a Sonynak áll a zászló: a PS4 110 milliós eladásával szemben a Microsoft Xbox One konzolja nagyjából 50 millióval büszkélkedhet (ez csak elemzői becslés, mert hivatalos adatot a cég nem közölt, ami önmagában beszédes). Pedig mindkét gép 2013 novemberében indult, csak míg a PS4 útja simán ment, mint egy Uncharted-oktatóküldetés, addig az Xbox One startja nagyobb szívás volt, mint az Ori and the Blind Forest vizes pályája.

Már a premier előtt többszörös pr-katasztrófa biztosította a Sony előnyét. Az Xbox One fejlesztői jól kitalált, előremutató rendszert készítettek, de az folyamatos online jelenlétet várt el, és a digitális játékterjesztésre, sőt -streamelésre épített. Ma már egyiken sem akadunk fenn, de 2013-ban még komoly felzúdulás volt ebből. Ráadásul az új Xboxot a mozgásérzékelős Kinect kütyüvel összecsomagolva 500 dollárért dobták piacra, míg a PlayStation 4 ára csak 400 dollár volt. A Sony a PS4 reklámjaiban kegyetlenül lecsapott minden magas labdát, miközben a bénázások a Microsoft szórakoztató üzletágát vezető Don Mattrick fejébe kerültek. Az Xbox One karrierjét útkeresés is jellemezte: kezdetben sokfunkciós gépnek képzelték el, és a játékok háttérbe szorultak a bevezetéskor, később pont a játékok élveztek prioritást. Aztán a Kinectet kurtán-furcsán megszüntették, az utóbbi években pedig egyre inkább a hardver képességei felé tolódott a kommunikáció, miközben a vállalat sorra vásárolt fel független fejlesztőcsapatokat.

A vas ideje

Ezzel elérkeztünk a jelenhez: régen volt a konzoliparban olyan megabájt- és gigahertzháború, mint idén. Ahogy a Microsoft stratégiát váltott generáció közben, úgy vette fel a fordulatszámot a Sony is, és mindkét cég kiadott egy-egy „félgenerációs” konzolt, a PlayStation 4 Prót, illetve az Xbox One X-et. Utóbbi valamivel erősebb, és néhány játék érezhetően szebben fut rajta, de ezzel a Microsoft még nem jött ki a vízből.

Viszont az új generáció bevezetése megörökölte azt, hogy jelenleg mindkét cég a minden korábbinál erősebb hardverére döngeti a mellét. Ezekre a hardverekre:

PlayStation 5Xbox Series X
CPU8 magos egyedi Zen 2, 3,5 GHz8 magos egyedi Zen 2, 3,8 GHz
GPU10,28 TFLOPs, 36 CU, 2,23 GHz, egyedi RDNA 212 TFLOPs, 52 CU, 1,825 GHz, egyedi RDNA 2
Memória16 GB GDDR616 GB GDDR6
Memória sávszélesség448 GB/s10 GB @ 560 GB/s, 6 GB @ 336 GB/s
Belső tárhelyEgyedi 825 GB SSDEgyedi 1 TB NVMe SSD
Max. I/O teljesítmény5,5 GB/s (8-9 GB/s tömörítve)2,4 GB/s (4,8 GB/s tömörítve)
Optikai meghajtó4K UHD Blu-ray4K UHD Blu-ray

Oké, de mit jelent ez a sok szám és mértékegység a gyakorlatban? Erre a kérdésre legfeljebb csak közelítő válasz van. Technikailag az új Xbox kicsit erősebbnek tűnik, de a PS5 gyorsabban fog tölteni az új fejlesztésű SSD-je miatt. A két grafikus vezérlőegység pedig más filozófiával készült, és egyelőre nem tudni, melyik bizonyul kifizetődőbbnek. És egyébként sem az számít, hogy mennyi lebegőpontos műveletre képes a két gép, hanem az, hogy szaggat-e a Fortnite miként használják ki a fejlesztők ezeket. Ezt nem is a premierkor fogjuk meglátni, hanem évek múlva, amikor az első, hosszú ideig fejlesztett, az adott hardverekre optimalizált, AAA-kategóriás exkluzív címek megjelennek. Persze, lesznek addig is remek játékok, és az előző generációhoz képest valószínűleg szembeszökő lesz a különbség – mindkét gép natív 4K felbontást és 60 fps ígér –, de nem az évente esedékes Assassin's Creedek és Call of Dutyk fogják mélységeiben kihasználni az új konzolok képességeit. Ezeknek a minden létező platformra megjelenő játékoknak a fejlesztői mindig egyfajta közös nevezőt keresnek a hardverek között. De mindent összevetve jelenleg úgy tűnik, hogy óriási sebesség- vagy grafikabeli különbségek később sem várhatók, a PS5 és az Xbox Series X is kiérdemli az „újgenerációs” jelzőt.

A játékok futása mellett egy másik fontos kérdés, hogy az új vasak hogyan orvosolják a jelenlegi konzolgeneráció problémáit, vagyis a hosszú betöltési időket és a játékok nagy helyfoglalását. A tény, hogy mindkét konzolban SSD váltja a merevlemezt, azt jelzi, hogy a töltési időkben ugrásszerű javulás várható, ezt az utóbbi hetek Sony- és Microsoft-demói meg is erősítették. A játékok olykor száz gigabájtos mérete viszont továbbra is gond; külső egységekkel lehet bővíteni mindkét konzolt, illetve hosszabb távon a felhőből streamelt játék lehet a megoldás.

Felhősödés várható

Vagy akár már középtávon: a PS5 és az Xbox Series X is tervez felhőalapú szolgáltatással. PS4-en már most is elérhető ilyen, a – magyar profillal egyelőre nem elérhető – PlayStation Now, nagyjából 800 játékkal (jellemzően régebbiek, akár a korábbi konzolgenerációkból). A Microsoft az új konzol premierjével tervezi elindítani a saját xCloud szolgáltatását, sőt bétaverzióban már el is indult, Magyarországról is megy. Mivel a cégnek erősebb hátországa, azaz szerverparkja van ehhez, mint a Sonynak, könnyen beérheti japán riválisát. Kérdés, hogy milyen tartalmak lesznek xCloudon elérhetők, illetve hogy a két vállalat terveibe mennyire szól majd bele a Google tavaly indult hasonló szolgáltatása, a Stadia.

Mindenesetre a Microsoft ezen a téren előnyhöz juthat, ha a felhőzést összeköti a már létező szolgáltatásaival, mindenekelőtt a Game Pass-szal (ami egyfajta videojáték-Netflix, tízdolláros havidíjért) és a Play Anywhere-rel (ami garantálja, hogy a megvett játékot pécén és Xboxon is lehet játszani). Az sem elképzelhetetlen, hogy az amerikai cég végül nem eladott konzolok számában méri majd az új generáció sikerét, hanem a szolgáltatásokból akar minél több pénzt beszedni, akár más platformokra is terjeszkedve (mint ahogy például a Minecraft fejőstehenét sem zárta be az Xbox karámjába). Az is segítené ebben, hogy az Xbox online Live rendszere sokoldalúbb és barátságosabb, mint a PlayStationé.

Ahogy telnek a konzolgenerációk, úgy lesz egyre fontosabb a visszafelé kompatibilitás is: sok játékos igényli, hogy újabb gépeken is csapathassa a régi konzolok játékaival. A Microsoft határozottan kijelentette, hogy amivel most Xbox One-on lehet játszani, az az új gépen is elindul majd (tehát az összes Xbox One-játék, pár száz régi Xbox 360-, meg vagy két tucat klasszikus Xbox-játék). A Sonynál az az ígéret, hogy az új gépen menni fog a PS4-játékok 99 százaléka, de a korábbi generációkról nagy a hallgatás. Fontos megjegyezni azt is, hogy az elmúlt években a digitális terjesztéssel Xboxon és PlayStationön is elindult a játékosok röghöz kötése, a játékosok elkezdtek a profiljaikhoz tartozó játékkönyvtárakat építeni. Ezeket a könyvtárakat tovább lehet majd vinni, de kérdés, hogy a két nagy gyártó mit kezd ezekkel a könyvtárakkal az új konzolokon, és a gyakorlatban mennyire, milyen feltételekkel engedi a júzereknek használni a korábbi tartalmakat.

Kontrollert minden kézbe!

A kompatibilitás a Microsoftnál a hardverek szintjén is értelmezhető, a cég ugyanis bejelentette, hogy az Xbox One kontrollereit és egyéb kiegészítőit az Xbox Series X-szel is lehet majd használni. Az Xbox Series X új kontrollere is folyamatosságot és hagyománytiszteletet sugall: semmi különcködés, csak a jól bevált Xbox-kontroller polírozása (részben az Xbox Elite kontroller tapasztalatai alapján), plusz egy share gomb, amivel megoszthatjuk a képernyőt egy barátunkkal. A cég érezhetően arra törekszik, hogy minél többen tudják kényelmesen használni a játékaikat, és bizonyára a testi fogyatékkal élőknek kitalált Adaptive kontroller is működik majd az új géppel.

A PlayStation 5 DualSense kontrollere – akár az alapgép maga – formabontóbb, dizájnosabb, és olyan új funkciókat ígér, mint a kontrollerrel csetelés vagy a haptikus visszajelzés. Ez utóbbi a korábbi kontrollerek vibrálásához hasonló, de annál kifinomultabb technológia, aminek révén a játékok egész apró nüanszokat is visszajelezhetnek az ujjaknak (például esőcseppek kopogását, ha a játékban éppen esik). És ott van még egy új, „create” nevű gomb, ami… nos, még nem tudjuk, mire lesz jó pontosan, de a share gomb következő evolúciós lépése valamilyen formában, tehát közösségi funkciót takar. Persze mindennek akkor lesz igazán értelme, ha a játékok ki is használják az új kontrollert. A PS4 kontrollerének érintőlapjával például elég kevés program kezdett valamit, reméljük, nem történik meg ugyanez például a haptikus visszajelzéssel. A DualSense egyébként tölthető lesz, míg az Xbox Series X kontrollere alapból ceruzaelemes (mondjuk ezen már túlléphetne a Microsoft, bár létezik hivatalos, külön megvehető akkumulátortöltő-készlet).

Forrás: Microsoft / Sony

És létezik még egy kiegészítő, ahol egyértelműen a Sonyé a pálya: a VR. Erre az Xboxnak nincs megoldása, a Microsoft egyszerűen nem foglalkozik a VR-piaccal. PlayStation 4-hez viszont 2016-ban megjelent a PSVR, ami több mint ötmillió játékosnál talált gazdára. A kütyü támogatása azóta is töretlen, és a konkurencia (például az Oculus) fejlődését nézve igazából az lenne a meglepő, ha egy-két éven belül nem jönne ki PSVR-ból is egy új generáció az új konzolhoz. Százmilliós játékosbázis persze itt nehezen elképzelhető, de úgy tűnik, ez a kisebb piaci szegmens bejött a Sonynak, és biztosan lesznek olyan játékosok, akiknél a VR is szempont lesz a választáskor.

Jó, jó, de mivel lehet majd játszani?

Content, king is – szól az ősi jedi-mondás, és ezt a tanácsot a Sony jobban megfogadta. Saját belsős stúdiói minden évben szállítanak két-három csúcsjátékot, mindig akad egy Uncharted, egy God of War vagy egy Horizon, amiért lehet lelkesedni, és ami általában elég jó ahhoz, hogy újabb hardvereladásokat is berántson. Ezek a játékok persze csak PlayStationön elérhetők, aztán nem ritkán a következő PlayStationön is, felújítva, még szebb formában. Ez a jól bevált stratégia marad az új generációra is, például premierre várhatunk egy új Spider-Man játékot és egy Demon's Souls remake-et, 2021 első felében pedig a Horizon következő részét, később pedig egy új God of Wart, csak hogy a jelentősebbeket említsük (és ne felejtsük el, hogy idén már volt egy Ghost of Tsushima és persze a The Last of Us: Part 2 is).

Horizon Forbidden West

A Microsoftnál egyelőre a következő évre nincsenek ilyen ütős nevek, csak a Halo Infinite, de a Halo dicsfénye sokat kopott, amióta nem a Bungie készíti. A fejlesztőstúdiót a Microsoft rég elengedte, mint ahogy elengedett (illetve bezárt) olyan neves csapatokat is, mint az Ensemble és a Lionhead. Amikor a mostani konzolgeneráció elején nyilvánvalóvá vált, hogy belső fejlesztésű, exkluzív játékok nélkül nehéz eladni az Xboxot, a cég pánikszerűen felvásárolt olyan élvonalbeli indie csapatokat, mint a Double Fine, az Obsidian vagy az inXile. Néhány napja pedig mindezt megfejelte egy óriási, 7,5 milliárd dolláros akvirálással: ennyiért vette meg a ZeniMax Mediát, amihez a Bethesda kiadó tartozik, olyan stúdiókkal, mint a Doomokat fejlesztő id Software vagy a Fallout és az Elder Scrolls sorozatot készítő csapatok. Ezek a stúdiók viszont legjobb esetben is csupán egy-két éve dolgoznak a Microsoftnak, ha gyártanak valami nagy durranást az új Xboxra, azt szinte biztosan csak évek múlva csodálhatjuk meg. Így az Xbox Series X kezdeti játékfelhozatala nem fogja tudni felülmúlni a Sonyét, bár több régi játék (a Gears 5 például) ráncfelvarrása várható.

A rend kedvéért jegyezzük meg, hogy aki a multiplatformos sikerszériákra izgul, annak bármelyik gép jó választás lehet, mert kizárt, hogy például a Square Enix csak az egyik konzolra hozzon ki majd egy új Tomb Raider epizódot. Ugyanakkor említettem a röghöz kötést és a játékkönyvtár fontosságát, és emiatt a Microsoftnak most nehéz dolga van: rá kell vennie a PS4-tulajdonosokat, hogy engedjék el a könyvtárukat és pártoljanak át az új Xboxra. Ez az új generáció első éveiben még nem tűnik esélyesnek, és ezt a mindenféle gémer magazinok és piackutató cégek felmérései is megerősítik (azaz jelenleg jóval több játékos akar PS5-öt venni, mint Xbox Series X-et).

Rise of the Tomb Raider

Mikor? Mennyiért?

A népakaratot az változtathatta volna meg jelentősen, ha a Microsoft konzolja nyeri az árversenyt vagy jelentősen korábban érkezik, de szeptemberben kiderült, hogy az új PS és Xbox ára nem fog jelentősen különbözni, és nagyjából ugyanakkor jelennek meg. Az Xbox Series X premierje november 10-én lesz, az alapgépért 499 dollárt kell perkálni, a gyengébb hardverű és meghajtó nélküli Xbox Series S-ért pedig 299 dollárt (az ajánlott hivatalos fogyasztói ár itthon 184 999, illetve 113 999 forint). A PlayStation 5 Amerikába, Japánba és még néhány tengerentúli országba november 12-én fut be, Európába csak egy héttel később. Az alapgép itt is 499 dollár lesz, a meghajtó nélküli, de amúgy azonos hardverű változat ára 399 dollár (itthon 184 990, illetve 149 990 forint).

Ilyen paraméterekkel és játékokkal a Sonynak jó esélye van az első években akár amerikai piacon is megelőzni az Xboxot, hát még világszinten. Viszont nem garantált, hogy mindenki tud is majd rögtön venni PS5-öt: koronavírus-para idején hetekre leállt kínai gyártóüzemekről jöttek hírek, és már most biztosnak tűnik, hogy sokkal kevesebb gép lesz a boltokban karácsony előtt, mint amennyire igény van.

És most már az is biztosnak tűnik, hogy a játékok nyomasztó többségéért többet kell majd fizetni: a felső kategóriás PS4- és Xbox One-játékok ára általában 60 dollár, a következő generáción ez jellemzően egy tízessel több lesz. Sőt, a Sony bejelentése szerint 70 dollárért csak Amerikában lehet elérni a prémiumjátékokat, az európai ár jellemzően 80 euró lesz (ami nálunk már 30 ezer forint környékére áraz be egy PS5-ös csúcsjátékot, volt is fogcsikorgatás ebből a magyar fórumokon).

Na, és mit vegyek karácsonykor?

Hogy melyiket érdemes választani, azt most nem lehet még egyértelműen eldönteni, és a leköszönő generációra megvett játékok miatt az is számít, hogy a vásárlók közül ki milyen gépen lógott eddig. A Sony már a PS5 űrkikötő-irányítótoronyra (vagy a másik véglet: wifi routerre) emlékeztető dizájnjával is új korszakot ígér, és a cég elmúlt évtizedét nézve biztosan lesz egy rakás jó játék a platformra. Az Xbox Series X kicsit jellegtelen négyzetes hasábja konzervatívabb megközelítést sugall és türelemre int: a Microsoft új gépe valószínűleg évek múlva tud csak teljesen kibontakozni, addigra viszont több fronton is beérhetnek a cég törekvései, és kiköszörülhetik az Xbox One okozta csorbát.

Ennek fényében a kivárás most nem feltétlenül rossz taktika, már csak azért sem, mert idén alig lesznek exkluzív játékok, és egy ideig több nagy cím is meg fog jelenni még a jelenlegi generációra is. Szóval nem feltétlenül muszáj 2020-at megfejelni egy olyan konzolvásárlással, amit esetleg később megbánunk. Érdemes érlelni a döntést, és addig is lehet játszani még jó ideig a jelenlegi konzolokkal, vagy akár beruházni a nevető harmadikra, a Nintendo Switchre, amit amúgy sokan második konzolként tartanak otthon a PS vagy az Xbox mellett. A kézikonzolnak is alkalmas kütyüvel a Nintendo nem szállt be a csúcshardverek harcába, csak adott egy kényelmes, jól kezelhető gépet, amire a Zeldák és Mariók mellett elkezdte felpakolni az előző generáció sikerjátékait Skyrimtől Bioshockig. Bő három év alatt több mint 55 millió Switch ment el, és hol van még a vége (valószínűleg kilenc számjegynél). Illetve hát játékplatformnak ott van még a jó öreg pécé is, el lehet kezdeni spórolni egy Nvidia GeForce RTX 3080-ra – mire összejön a lóvé, már csak pár évet kell majd várni a Horizon Forbidden West pécés portjára.

(Borítókép: Microsoft / Sony)

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!