Szexuális zaklatás és diszkrimináció verte be az újabb szöget a legikonikusabb videójátékos stúdió koporsójába

A Blizzard Entertainment vitán felül minden idők egyik legikonikusabb videójáték-fejlesztő stúdiója, amely az elmúlt harminc évben olyan közönségkedvenc szériákat alkotott meg, mint a Starcraft, a Diablo, vagy a Warcraft. Az utóbbi években viszont érezhetően megkopott a csapat varázsa. A Blizzard utolsó nagy dobása a 2016-os Overwatch volt, azóta szinte kizárólag negatív felhanggal kerültek be a hírekbe, legyen szó akár a kínai piac előtti leborulásról, vagy a jelenleg is futó játékaik lejtmenetéről. Az alkalmazottakkal szembeni rossz bánásmód is vissza-visszatérő téma volt,

múlt héten azonban egy minden eddiginél súlyosabb botrány közepén találták magukat, amikor Kalifornia állam hosszas nyomozás után pert indított ellenük a női alkalmazottak szexuális zaklatása, illetve diszkriminálása miatt.

A meglehetősen súlyos vádakra a stúdiót birtokló Activision Blizzard gigakiadó tagadással reagált, ám már a vádirat napvilágra kerülése után is voltak olyan, jellemzően korábbi női alkalmazottak, akik alátámasztották a dokumentum állításait. Igazán csak ezután kuszálódtak össze a szálak, a Blizzard Entertainment és az Activision ugyanis egymásnak teljesen ellentmondó kommunikációval próbálta meg oltani a tüzet. Mostanra a kiadó is elfogadta, hogy ezt az ügyet nem fogják tudni besöpörni a szőnyeg alá, a helyzet megoldása azonban egyelőre távolinak látszik. Ezt pedig a stúdió mellett a játékosok is vastagon megérezhetik majd.

Botrány botrány hátán

Azt, hogy mi mindennek köszönhető a Blizzard évek óta tartó mélyrepülése, tavaly hosszabb cikkben szedtük össze, a mostani ügy taglalása előtt pedig érdemes kicsit feleleveníteni az elmúlt időszak történéseit. Akkor a World of Warcraft aktuális kiegészítőjének, a Shadowlandsnek a csúszása okán szedtük össze a stúdió vesszőfutásának állomásait, és bár elsőre ez is úgy hangozhat, mint egy újabb botlás, a legtöbb rajongó valójában örült annak, hogy a kiegészítő nem az eredetileg tervezett időpontban jelent meg.

A Blizzard korábban elsősorban azzal vívta ki a játékosok elismerését és szeretetét, hogy a játékosokra hallgatva, kiadói nyomás nélkül addig dolgoztak a játékon, amíg azok tényleg el nem készültek. Ha pedig valamivel látványosan mellényúltak, hajlandóak voltak a korrekcióra – elég csak a Diablo 3 sokat kritizált valódi pénzes aukciós házának eltávolítására gondolni, vagy arra, hogy a Reaper of Souls kiegészítővel teljesen átalakították, és új életet leheltek a játékba. A stúdiót birtokló Activision ugyanakkor 2017 után érezhetően egyre jobban belefolyt a stúdió életébe, a rövidebb póráz pedig kellemetlen mellékhatásokkal járt.

Az irányváltás miatt sok alkalmazott vesztette el a hitét a cégben, köztük a korábbi társalapító, vezérigazgató Mike Morhaime, aki 2018 októberében bejelentette, lemond a posztjáról, és tanácsadóként dolgozik tovább – tavaly áprilisban pedig végleg ott is hagyja a céget. Utódja J. Allen Brack lett, ám ő már nem vezérigazgató, csak elnök, ami jól mutatja, hogy a pénzre fókuszáló gazda Activision szorosabbra fogta a gyeplőt. A kiadó eközben aktívan dolgozott azon, hogy nyugdíjazza, vagy távozásra bírja a stúdiónál dolgozó veteránokat, az átlagon aluli fizetésekkel sem igazán marasztalta a blizzardos alkalmazottakat, ha pedig ez nem lett volna elég, durva leépítésekbe kezdtek, ami

abban csúcsosodott ki, hogy heves tiltakozás közepette tavaly októberben váratlanul bezárták a Blizzard franciaországi irodáját.

Itt érdemes még kiemelni, hogy 2019-ben kemény büntetést mértek a Blitzchung nevű hongkongi Hearthstone-játékosra, amiért élő adásban kiállt a hongkongi tüntetések mellet, ennek nyomán ugyanis rangos amerikai politikusok is arra szólították fel az Activision Blizzard vezérigazgatóját, Bobby Kotickot, hogy ne helyezze a kínai érdekeltségeit az amerikai értékek és a szólásszabadság elé.

No king rules forever

A fentiek mellett a stúdió játékairól is érdemes szót ejteni, hiszen 2018 óta

• effektíve megölték a Heroes of the Stormot és az Overwatchot is – hiába játszanak még mindig sokan ez utóbbival –, mindkettőt leginkább azzal, hogy a végletekig erőltették az esportos vonalat, ami a hétköznapi játékosok számára tönkretette az élményt;
• a World of Warcraft előző kiegészítője, a Battle for Azeroth szörnyen sikerült, a jelenleg futó Shadowlands pedig hiába indult ígéretesen, a játék egyik leghosszabb új tartalom nélküli aszályát hozta el, ami sokak számára az irritáló játékrendszerekkel, a megkérdőjelezhető dizájnbeli döntésekkel és a dermesztően ostoba történettel együtt tönkrevágta nemcsak a kiegészítőt, de az egész játékot is;
• a tavaly év elején kiadott Warcraft III: Reforged pedig a várakozásokkal ellentétben egy lelketlen, rossz újramelegítése lett a klasszikus játéknak, ami szinte semmiben nem felelt meg a korábbi ígéreteknek.

Ez utóbbiról érdemes kicsit bővebben is beszélni, a Bloombergen ugyanis nemrég jelent meg egy nagyobb anyag, amelyből világosan látszik, hogy az Activision egyre nyomasztóbb jelenléte komolyan rányomja a bélyegét a játékfejlesztésre a Blizzardnál. Röviden összefoglalva az történt, hogy miután a kiadó nem tartotta fontosnak (vagyis pénzt adó fejőstehénnek) a remaster verziót, és nem is akart rá túl sok pénzt áldozni. A költségvetés folyamatos megvágása, illetve a belső viták miatt egyre több beígért újdonság került ki a játékból, a vezetés pedig a folyamatos figyelmeztetések ellenére sem értette meg, hogy a katasztrófa felé száguldanak – pont mint a Cyberpunk 2077 esetében.

Ebből jól látszik, hogy a tavaly felvázolt problémák nemhogy nem csitultak a Blizzardnál, hanem talán még rosszabbak is lettek, ennek pedig meg is lett az eredménye, többek közt abban, hogy idén valóságos exodus kezdődött a World of Warcraftban. A Shadowlandsben már a megjelenéskor is egy rakás bosszantó dolog volt, nem véletlenül írtuk azt róla annak idején, hogy sokszor olyan, mint egy végeláthatatlan teendőlista, bár az alapok abszolút megvoltak ahhoz, hogy egy nagyon jó kiegészítő legyen belőle. Ehhez képest a játékosoknak 218 napot kellett várniuk az első nagyobb frissítésig, amikor pedig végre megérkezett, az értelmetlen történetvezetés, és egy csomó apró hülyeség miatt nem igazán lehetett neki örülni.

Pont emiatt az utóbbi hónapokban rengetegen hagyták ott átmenetileg, vagy akár végleg a játékot, beleértve olyan nagy neveket is, mint a legismertebb WoW-streamernek számító Asmongold. A játékosok jellemzően a WoW legnagyobb konkurenciájának számító Final Fantasy XIV-be menekültek, ami így folyamatosan döntögeti a saját rekordjait, egyes források szerint már többen játszanak vele, mint a műfaj legyőzhetetlennek hitt titánjával. Ezt megerősíteni persze gyakorlatilag lehetetlen, hiszen sem a Square Enix, sem a Blizzard nem teszi közzé az előfizetők, illetve az aktív játékosok számát, a Shadowlands megjelenése utáni visszaesés pedig hiába tűnik drasztikusnak, valójában teljesen normális egy ilyen játéknál.

Az utóbbi időszakot elnézve azonban nehéz lenne nem hatalmas kudarcként kezelni a Shadowlandset, és nem méltatni a Final Fantasy XIV-et, annyi prominens, a kezdetek óta World of Warcrafttal foglalkozó tartalomgyártó nyergelt át a japán riválisra.

Félrement a krízismenedzsment

Ebben az egyébként sem rózsás helyzetben valószínűleg senkinek nem hiányzott egy újabb gigantikus botrány a stúdiónál, múlt héten azonban pontosan egy ilyenbe szaladtak bele. Ráadásul rögtön egy akkorába, amekkorát a Blitzchung-ügy óta nem láttunk a cégnél. Ahogy az a múlt héten közzétett keresetből kiderült, a cégnél toxikus, a nők elleni szexuális zaklatásra, illetve diszkriminációra épülő munkahelyi kultúra alakult ki, amelyről a vezetés nem csak tudott, de néha még elő is segítette azt.

A két évig tartó nyomozás után benyújtott kereset szerint a női alkalmazottakat rendszeresen fogdosták, megjegyzéseket tettek rájuk és kéretlenül közeledtek hozzájuk, ezen felül azonos pozíciókban kevesebb pénzt kaptak a férfiaknál és nehezebben is léptették elő őket a cégnél. Alex Afrasiabi, a World of Warcraft korábbi vezető kreatív igazgatója állítólag évekig következmények nélkül zaklathatta a munkatársait a céges eseményeken, sokszor úgy kellett elrángatni a női kollégáitól. A beszámolók szerint egy nő állítólag öngyilkos is lett egy üzleti úton a főnökével létesített szexuális kapcsolata miatt, illetve azért, mert a róla készült meztelen képeket állítólag egymásnak küldözgették a férfi kollégái.

Az Activision Blizzard a bejelentés után közleményt adott ki, amelyben határozottan tagadta a keresetben megfogalmazott állításokat, és „a felelősségre vonhatatlan kaliforniai bürokraták felelőtlen lépésének” nevezte a pert, amellyel elüldözik Kaliforniából a legmenőbb cégeket. Valamint kiemelte, hogy az elmúlt években rengeteg változtatást hajtottak végre, hogy megelőzzék a problémákat. Egy nappal később kiderült, hogy az elnök, J. Allen Brack levelet küldött minden kollégájának, amelyben rendkívül aggasztónak nevezte a vádiratban foglaltakat, és arról írt, hogy a vezetés mindent meg fog tenni, hogy kitalálja, mi legyen a következő lépés. Az Activision részéről viszont egy egészen más hangvégtelű közlemény érkezett,

a cégnél csupán március óta dolgozó Fran Townsend – aki egyébként 2004 és 2007 között George W. Bush belbiztonsági tanácsadója volt – alaptalan vádaskodásként hivatkozott a perre, amelyben szerinte kontextus nélküli, gyakran tíz évesnél is régebbi ügyeket szedtek elő, egyes vádakat pedig egyenesen hazugságnak nevezett.

Azt talán nem kell magyarázni, hogy mennyire kellemetlen, amikor két, egymással elvileg szimbiózisban lévő cég ennyire máshogy kommentál egy ilyen komoly konfliktust, a blizzardosok pedig érthető módon nem is voltak boldogak ettől. Főleg úgy, hogy közben Twitteren több volt munkatársuk is megerősítette, vagy kiegészítette a korábban napvilágot látottakat. A Blizzard jelenlegi dolgozói közül sokan szolidaritásukat fejezték ki az áldozatok mellett, a Blizzard-játékok legendás zeneszerzője, Russell Brower pedig ugyan közleményt nem adott ki, de Twitteren egyértelművé tette, hogy tizenkét év után végzett a Blizzarddal. Jeff Hamilton, a World of Warcraft egyik vezető fejlesztője egy hosszabb tweetfolyamot szentelt az ügynek, amelyben többek közt arról is írt, hogy a játékon jelenleg szinte egyáltalán nem dolgozik senki.

A cég alkalmazottai később aztán egy nyílt levelet is írtak, amelyben elítélték az Activision Blizzard reakcióját, és azt kérték a cégtől, hogy végre ismerje el a helyzet súlyosságát. Mint írták, nem fogják hagyni, hogy elnémítsák őket, és nem fogják feladni, amíg az egykori álommunkahelyük olyan hely nem lesz, amire ismét büszkék lehetnek.

A nyílt levelet egy újabb kínos hárítás követte az Activision részéről, szerdán azonban a cég vezérigazgatója, Bobby Kotick – vélhetően a részvényárfolyam drasztikus zuhanásától nem függetlenül – végre megszólalt, és amellett, hogy kritizálta a cég korábbi megszólalásait, konkrét tettekkel is előállt. Beleértve ebbe az összes vezető átvilágítását, és szükség esetén eltávolítását, ami az addigi súlytalan sajnálkozás után valódi megoldásnak tűnt a helyzetre. Egy sor fontos dologról, például az előléptetésekben és az új emberek felvételében való alkalmazotti részvételről viszont így sem esett szó, amire a nyílt levél írói szerdán rá is mutattak.

Messzire nyúlik vissza a toxikus kultúra

Az ügy miatt a stúdió korábbi legendás alakjai, az egykori alelnök Chris Metzen, illetve az utolsó vezérigazgató Mike Morhaime is billentyűzetet ragadtak, és hosszabb közleményekben kértek bocsánatot a történtek miatt. Miután ők jelenleg nem dolgoznak a cégnél, ez elsőre furcsának tűnhet, de annak fényében érthető, hogy az utóbbi napokban egyértelműen kiderült, hogy ugyan az Activision sok szempontból negatív hatással volt a Blizzardra, ez a probléma speciel már jóval a megjelenésük előtt is létezett a stúdiónál.

A jelenleg a Riot Games online szerepjátékán dolgozó, korábban a WoW vezető dizájnereként dolgozó Greg „Ghostcrawler” Street például azért kényszerült magyarázkodni, mert a 2010-es BlizzConon tagja volt egy kérdezz-felelek panelnek, ami mai szemmel nézve furcsa választ adott arra a kérdésre, hogy terveznek-e olyan női karaktereket hozzáadni a játékhoz, akik nem úgy néznek ki, mintha egy fehérnemű-katalógusból léptek volna ki.

A kérdésre J. Allen Brack, illetve a legdurvább zaklatásokkal megvádolt Alex Afrasiabi válaszoltak, és szexista viccelődéssel vették el a felvetés élét. Street elismerte, hogy a válasz nem öregedett jól, és utólag is bocsánatot kért az illetőtől.

Kizárólag ez alapján nyilván nem lehetne elítélni senkit, tizenegy éve belefért az akkori közbeszédbe az ilyen viccelődés, még ha a kérdezőnek láthatóan rosszul is esett a dolog. Annak fényében viszont, ami most kiderült a Blizzardról, könnyen kiolvasható belőle, hogy a szexista viccelődés nem állt távol a magasabb beosztásban lévőktől sem. Ez pedig egyszer-kétszer talán még elmegy, és felfogható viccként, de nagy dózisban, egy főnök-beosztott viszony alá-fölé rendeltségében olyan környezetet teremt, amiben valószínűleg egy nő sem dolgozna szívesen.

Hova tovább, Blizzard?

A botrányra válaszul a stúdiónál helyi idő szerint szerda délelőttre sztrájkot szerveztek – amelyet a Blizzard egyébként fizetett szabadságként ki is fizet a résztvevőknek –, nagyjából kétszázan demonstráltak a cég kaliforniai főhadiszállása előtt, az Activision első közleményére reagálva „A felelősségre vonhatatlan vállalati bürokrakták elüldözik az Activision Blizzard legjobb alkalmazottait” feliratú táblákkal. A World of Warcrafton dolgozó csapat közleményt adott ki, amelyben többek közt arról írtak, hogy a botrány nyomán el fogják távolítani az olyan utalásokat a játékból, amelyeknek nincs ott helyük. Ez már el is kezdődött, az Alex Afrasiabira utaló neveket és karaktereket szerdára egytől egyig kicserélték.

Sok játékos is kifejezte a véleményét, többek közt azzal, hogy lemondták a World of Warcraft előfizetésüket, ameddig pedig még az ketyeg, a játékon belül demonstráltak. Többek közt a valódi demonstráció idején is, akkor előbb összegyűltek a jelenlegi központi városnak számító Oribosban, aztán egyszerre kiléptek a játékból, miközben az #ActiBlizzWalkout hashtaget spamelték a chaten.

Emellett egy gyűjtést is szerveztek már, melyben az adományok a Black Girls CODE nevű, fiatal lányokat programozni tanító nonprofit szervezethez mentek, itt végül több mint 13 ezer dollárt kalapoztak össze.

Azt egyelőre nem lehet megjósolni, hogy mi lesz a most kirobbant ügy utóélete, de a múlt héten indult per komolysága miatt nem valószínű, hogy egyhamar elcsitulnak a dolgok. Még akkor sem, ha a videójátékos közegre jellemző, hogy hamar megfeledkezik az ilyen ügyekről – a Blitzchung-botránynak például a kezdeti felháborodás ellenére hosszabb távon nem volt túl nagy hatása a Blizzardra –, mert a stúdió játékainak egyébként sem megy túl jól a szekér, így otthagyni is könnyebb őket.

A nemi alapú megkülönböztetés egyébként nem újkeletű dolog a videójátékos iparban, a League of Legendset fejlesztő Riot Games korábban többször is keveredett már hasonló ügybe, először akkor, mikor 2018-ban a Kotaku cikke nyomán többen is beperelték a céget szexizmus miatt. Az alkalmazottak ott is szerveztek demonstrációt, a Riot pedig végül több millió dollárt fizetett a céget beperlő nőknek. Tavaly újabb ügy robbant ki, a vezérigazgató Nicolo Laurent-t vádolták meg szexuális zaklatással, ám ebben az ügyben egy külső vizsgálat semmilyen bizonyítékot nem talált, ami ezt támasztotta volna alá. A videójátékos világ szexuális zaklatásos botrányaival a régi Indexen részletes cikkben foglalkoztunk, ezt itt olvashatják el.

Az biztos, hogy nem csak az ilyen helyzetekben, hanem például a bérekkel, vagy a leépítésekkel kapcsolatos ügyeknél is rengeteget segítene, ha lenne az alkalmazottaknak szakszervezete, ez azonban a videójáték-iparban, illetve főleg Amerikában nem túl bevett intézmény. Állítólag a sztrájkot szervező alkalmazottak sem fontolgatják a szakszervezetbe tömörülést, pedig az utóbbi években több példából is látszott, hogy lenne értelme a dolognak:

• a Paradox Interactive svéd alkalmazottai például tavaly kollektív szerződést írtak alá két szakszervezettel,
• a dél-koreai Nexonnál pedig már 2018-ban létrehozták az iparág első szakszervezetét az országban.

Ha az alkalmazottak, illetve a vezetés közösen ki tudnak találni valami megoldást a most kialakult helyzetre, elképzelhető, hogy a Blizzard végül újult erővel térhet majd vissza videojátékok világának trónjára. Ha viszont sokáig húzódik a dolog, simán lehet, hogy még többen lépnek majd le a stúdiótól, amely az utóbbi néhány évben egyébként is rengeteg veteránt veszített el. Ha ez lesz a helyzet, megszűnni ugyan biztos nem fog a Blizzard, vagy a hozzá tartozó legendás játékok, de a jövőben valószínűleg legfeljebb az ősblizzardos Mike Morhaime új cégétől, a Dreamhaventől várhatunk majd a régi nevükhöz méltó játékokat.