Elon Musk meg akarja venni a Twittert – de minek, és egyáltalán, mi ez a sztori?

Ha valaki nem egy kő alatt élt az elmúlt években, annak nyilván nem kell bemutatni a világ jelenlegi leggazdagabb emberét, Elon Muskot. Tudják, aki Teslát lőtt az űrbe, aki X Æ A-12-nek nevezte el a Grimesszal közös gyerekét és aki néhány tweettel nagyban hozzájárult a dogecoin tavalyi szárnyalásához. Ebből talán az is látszik, hogy a milliárdos szereti a Twittert és népszerű is a platformon, ezt pedig a dogecoin felfuttatása mellett is komolyan ki szokta használni.

Ezért is volt különösen érdekes, amikor múlt hétfőn kiderült, hogy Musk jelentős részesedést vásárolt magának a platformban. A hír komoly hullámokat vetett a techvilágban, a részvényárfolyam is rögtön meglódult miatta, ahogy azonban az lenni szokott, a sztori itt nem ért véget. Olyannyira nem, hogy azóta egy egészen bizarr történet bontakozott ki, az egész Twittert felvásárolni akaró Muskkal, az ez ellen kézzel-lábbal tiltakozó igazgatótanáccsal és egy rakás extra kérdéssel.

Honnan indult ez az egész?

Noha akkor még senki sem sejtette, hogy ez lesz belőle, a történet egészen március 25-éig vezethető vissza, amikor Elon Musk kitett egy szavazást Twitterre. Ebben azt kérdezte a követőitől, hogy szerintük a platform szigorúan tartja-e magát a szólásszabadság biztosításához, amely nélkülözhetetlen egy működő demokráciában. Azt is hozzátette, hogy a szavazás eredményének fontos következményei lesznek, ezért mindenkit arra kért, hogy szavazzanak megfontoltan.

Miután kiderült, hogy a követői túlnyomó többsége szerint a Twitter nem biztosítja a szólásszabadságot, Musk filozofálgatott kicsit azon, hogy a platform alapjaiban ássa alá a demokráciát, és elgondolkozott azon, hogy mit kellene tenni. Azt is felvetette, hogy szükség van-e új platformra, de ezen a ponton úgy tűnt, hogy végül ennyiben marad a történet. Április 4-én aztán kiderült, hogy Musk tényleg komolyan gondolta a fontos következményeket, a milliárdos ekkor jelentette be, hogy megvette a Twitter részvényeinek 9,1 százalékát.

A milliárdos aztán nem is tétlenkedett sokáig, másnap újabb szavazással jelentkezett Twitteren, melyben ezúttal azt kérdezte, hogy szeretnék-e a követői, hogy lehessen módosítani a már publikált posztok szövegét a platformon. Spoiler: igen, szeretnék, de hogy még izgalmasabb legyen az egész, a Twitter még aznap bejelentette, hogy nem Elon Musk miatt, de már jóval a szavazás előtt is dolgoztak a funkción. Amit amúgy április 1-jén bejelentettek, de a dátum miatt senki nem hitte el, hogy ez egy valódi bejelentés, pedig állítólag az volt. De most térjünk vissza Muskra, mert van még miről beszélni.

Mi történt ezután?

A Twitter a részvényvásárlásról szóló bejelentés után egy hatósági beadványban közölte, hogy Elon Musk beül az cég igazgatótanácsába, és 2024-ig ott is marad, mellyel az is garantálva lett volna, hogy nem növelheti 14,9 százaléknál nagyobbra a saját részesedését. A milliárdos bele is ment ebbe, Parag Agrawal, a cég vezérigazgatója azonban néhány nappal később közölte, hogy meggondolta magát. Agrawal akkor azt írta, szerinte jobb is lesz így, és hozzátette, hogy mindig figyelembe vették a részvényesek véleményét, függetlenül attól, hogy az igazgatótanácsban ültek-e vagy sem.

A vezérigazgató meglehetősen optimista kijelentése után viszont megkezdődött az igazi őrület: Musk módosította az Amerikai Értékpapír‑ és Tőzsdefelügyelethez kötelezően benyújtandó szándéknyilatkozatát, melyből eltűnt a részesedés limitálására vonatkozó kitétel, ami már ekkor elég erősen utalt arra, hogy a milliárdosnak komolyabb ambíciói lehetnek annál, hogy megmaradjon IT-tagként vagy nagyobb részvényesként. Ezen a ponton sok szakértő eljátszott a gondolattal, hogy Musk esetleg meg akarja majd venni az egész céget, de aztán a legtöbben el is vetették ezt a lehetőséget.

Musk viszont április 14-én mégis ezt jelentette be, illetve egészen pontosan azt, hogy részvényenként 54 dollár 20 centért megvenné a Twitter azon tulajdonrészeit, melyeknek még nem ő a birtokosa. Ekkor azt írta, hogy ez az utolsó ajánlata, ami egyébként 54 százalékkal magasabb ár, mint ami januárban volt, amikor elkezdett befektetni a közösségi oldalba. Ezzel az ajánlattal a Twitter értéke 43 milliárd dollárra volt becsülhető, ami egyébként szép prémium ahhoz képest, hogy a cég piaci kapitalizációja 37 milliárd dollár.

Musk akkor azt mondta, hogy ha nem fogadják el az ajánlatot, át fogja gondolni a részvénytulajdonosi pozícióját. Arról is írt, hogy a Twitterben hihetetlen lehetőségek rejlenek, melyeket ő szabadjára tudna engedni. Szerinte a Twitternek magáncéggé kellene alakulnia, csökkenteni kéne a moderációt, nyílt forráskódú algoritmust kéne használni és lehetővé kellene tenni a tweetek módosítását. Röviden tehát pontosan arra hivatkozott, amiről korábban írt: a Twitter nem tudja biztosítani a szólásszabadságot, ezért úgy kell átalakítani, hogy képes legyen erre.

Mi volt erre a reakció?

Első körben érdemes leszögezni, hogy ezen a ponton senki sem tudja, hogy Musk komolyan gondolja ezt az egészet, vagy megint csak trollkodik. A milliárdosra jellemző, hogy elszabadult hajóágyúként, gondolkodás nélkül csinál dolgokat, amelyeknek persze egy milliárdos esetében eredendően sokkal komolyabb hatása van, mint egy átlagembernél. Egyelőre nincs arra részletes terve, hogy hogyan vásárolná ki és tenné priváttá a Twittert, de az sem biztos, hogy minden áron meg akarja venni a céget.

Simán lehet, hogy ha a Twitter bizonyos pontokban eleget tesz a kéréseinek, visszavonja az ajánlatát – a tweetek módosítása például hamarosan lehetséges lesz, szóval ez rögtön egy pont oda.

Azt is fontos kiemelni, hogy a Twitter igazgatótanácsa a háta közepére sem kívánja Musk tervét, és láthatóan minden létező módszerrel megpróbálják megakadályozni azt, hogy a milliárdos keresztül tudja vinni a terveit. Az IT pénteken adott ki közleményt egy módosításról, amely lényegében arra szolgál, hogy blokkolja Musk terveit, melyeket a tanács „kéretlen, nem kötelező erejű ajánlatként” írt le.

A vállalati körökben méregkapszulaként (poison pill) néven ismert manőver lényege, hogy bizonyos részvényeseknek lehetőséget biztosít még több részvény felvásárlására, ha egy külső szereplő a vezetőség jóváhagyása nélkül 15 százaléknál nagyobb részesedést szerez. Így tehát annak ellenére, hogy Agrawal az alkalmazottaknak három napja azt mondta, a cég egyelőre még gondolkozik az ajánlaton, az igazgatótanács erősen utalt arra, hogy a korábbi várakozásoknak megfelelően felveszi a kesztyűt Muskkal szemben.

A milliárdos az IT lépésére válaszul Twitteren azt írta, hogy az igazgatótanács nem avatkozhat bele ebbe, hiszen nem övék a cég, hanem a részvényeseké – így nekik is kéne szavazniuk erről. Persze azt érdemes hozzátenni, hogy a részvényesek sem mind repesnek az örömtől, Musk heves üzengetésbe keveredett két napja Twitteren Al Waleed bin Talal szaúdi herceggel, miután a herceg kategorikusan nemet mondott az ajánlatra.

Azt ugyanakkor ki kell emelni, hogy az igazgatótanács az egy évig érvényes méregkapszula ellenére nem zárta ki, hogy nyélbe üssenek egy üzletet, de csak abban az esetben kerülhet erre sor, ha az szerintük is a Twitter, illetve a részvényesek érdekeit szolgálja. Így tehát egyelőre még bármi lehet ebből a történetből, de az eddig történtekből kiindulva több mint valószínű, hogy a java még hátravan.

(A cikk megírásakor nagyban támaszkodtunk a Verge gyűjtésére, ezt itt olvashatják el.)