14 milliárd dollárt nyúltak le a csalók tavaly a kriptopiacon, különösebb nehézségek nélkül

Azt, hogy 2021 ismét a kriptovaluták éve volt, talán még annak sem kell magyarázni, aki nem nagyon mozog otthonosan ebben a világban. A dogecoin bizarr szárnyalásáról vagy az NFT-k felemelkedéséről az is hallott, akinek halvány gőze sincs a kriptovalutákról, a két legnagyobb blokklánc, a Bitcoin és az Ethereum tokenjei pedig a november óta tartó mélyrepüléssel együtt is többet érnek, mint tavaly ilyenkor. A bitcoin aktuális árfolyama kb. 13 millió forint, az etheré nagyjából egymillió.

A Chainalysis adatai szerint az általuk vizsgált kriptovalutákkal összesen rekordot jelentő, 15,8 billió dollárnyi tranzakciót hajtottak végre tavaly,

de a piachoz kapcsolódó illegális tevékenység is rekordot döntött, tavaly összesen 14 milliárd dollárnyi kriptovaluta landolt csalóknál és kiberbűnözőknél. Majdnem kétszer annyi, mint egy évvel korábban.

Ennek legnagyobb részéért a különféle csalások voltak felelősek, de a sima lopás is milliárd dolláros károkat okozott, főként a decentralizált pénzügyi (decentralized finance, DeFi) szektorban – leginkább a népszerűség miatti felhajtás, illetve a protokollokat irányító okosszerződések hibái miatt. A DeFi megoldások jelenleg a teljes blokklánc-ökoszisztéma legizgalmasabb projektjei közé tartoznak, az NFT-khez hasonlóan azonban láthatóan itt is lenne még mit megoldani ahhoz, hogy tényleg kiteljesedhessenek.

Pár óra alatt kész a (ránézésre) mesés befektetés

Mielőtt rátérnénk a csalásokra és lopásokra, első körben érdemes röviden összefoglalni, hogy mi az a DeFi, amiről a továbbiakban nagyrészt szó lesz majd. A blokklánc, azon belül is a technológia úttörőjének mondható Bitcoin célja az volt, hogy decentralizált, központi szereplőktől (például bankoktól) mentes pénzrendszert hozzon létre. A DeFi pedig nagyon röviden összefoglalva ezt az elvet akarja kiterjeszteni a pénzügyi szolgáltatások piacára. Tehát egy tranzakcióhoz (például egy kölcsön felvételéhez) így nincs szükség közvetítőre (vagyis bankra és ügyvédekre), ehelyett egy blokkláncon, például Ethereumon vagy Solanán tárolt okosszerződés rögzíti a feltételeket.

Mint az jól látszik, a blokklánchoz kapcsolódó technológiákhoz hasonlóan a DeFi lényege is az lenne, hogy egy igazságosabb, átláthatóbb és nyitottabb rendszerben tudjuk kezelni a pénzügyeinket anélkül, hogy külső szereplőkben kellene megbíznunk (és fizetnünk nekik). Ez elég érdekesen hangzik, így nem meglepő, hogy a dolog egyre népszerűbb: a Chainalysis adatai szerint tavaly 912 százalékkal nőtt a DeFi-hez köthető tranzakciók száma. Tavaly több decentralizált tokenen is rengeteget lehetett keresni, ha az ember jó időben szállt be a buliba – ilyen volt például a tavaly rakétaként kilövő Shiba Inu (SHIB) nevű token is –, emiatt sokan kezdtek el ezekre spekulálni a gyors meggazdagodás reményében.

Ez önmagában nem is lenne feltétlenül ijesztő – bár azt a GameStop-sztori és az AMC is megmutatta, hogy a túl szépnek tűnő befektetésekkel nem árt óvatosnak lenni –, azzal együtt viszont mindenképpen az, hogy egy hozzáértő számára mindössze pár órát vesz igénybe egy DeFi token megalkotása és piacra dobása.

Erre ráadásul anélkül is van lehetőség, hogy a tokennek platformot biztosító kriptopiac vagy egy erre szakosodott vállalat ellenőrizné, hogy a mögötte álló okosszerződés elég megbízható-e ahhoz, hogy a készítők ne tudják egyszerűen csak lenyúlni a befektetők pénzét.

Arra, hogy ez mennyire egyszerű, remek példa a tavalyi év egyik legnagyobb netflixes durranásának, a Squid Game-nek a nevét felhasználó, Squid nevű token. Ezt úgy harangozták be, hogy egy játékkal megszerezhető kriptovaluta, amit a sorozatra épülő videójátékban lehet megszerezni. A valóságban viszont gigantikus átverés lett belőle: miután az árfolyam az egekbe szökött, a készítők kiszálltak a buliból, amivel 3,38 millió dollárt kaszáltak, mindenki más pedig ott maradt egy rakás teljesen értéktelen tokennel.

Az ehhez hasonló csalások megalkotásának egyszerűségét pedig jól mutatja ez a decemberi Reddit-poszt, aminek a szerzője részletesen leírja, hogy pár óra alatt csinált egy 811 millió dolláros piaci kapitalizációjú, egyenként 3866 dollárt érő kriptovalutát notbitcoin néven. Ez ránézésre őrületes befektetésnek tűnik, de azonnal kártyavárként omlott volna össze, ha nekiállt volna eladni belőle.

Ahogy viszont azt a poszt írója is kiemeli, ha pár hónapig türelmesen vásárolt volna minden nap egy keveset a saját kriptovalutájából, és meg is tartotta volna a tokenjeit, még ennél is hihetőbbre tudta volna varázsolni az egészet, annak ellenére, hogy akármikor ki tudta volna rántani a szőnyeget a befektetők lába alól.

Lopok, csalok, gombot varrok

Ez a kriptovilágban csak rug pullként, vagyis, ahogy fentebb is írtuk, a szőnyeg kirántásaként emlegetett módszer tavaly elég nagyot is futott: a 7,8 milliárd dollárnyi kicsalt kriptovalutából 2,8 milliárdot így tüntettek el.

Ennek az összegnek durván 90 százalékát egy centralizált kriptopiac, a törökországi Thodex hozta össze, melynek vezérigazgatója, Faruk Faith Özer áprilisban egyszer csak lelépett Albániába 2 milliárd dollárnyi befektetői pénzzel, a hatóságok pedig azóta sem akadtak a nyomára. A fennmaradó 10 százalék viszont mind DeFi projektekhez köthető, a módszer pedig minden esetben pontosan ugyanaz volt, mint a Squid esetében.

Ezeket a csalásokat legegyszerűbben úgy lehet elkerülni, ha az ember csak olyan dologba fekteti be a pénzét, amik előtte átestek már egy független értékelésen. Még akkor is, ha ezzel adott esetben azt kockáztatja, hogy lemarad egy tényleg bomba lehetőségről.

Ennél keményebb dió a 2020-as állapothoz képest tavaly még nagyobb mértékben növekvő lopás problémája, amelynél szintén komoly szerepe volt a DeFi projekteknek. 2021-ben 3,2 milliárd dollárnyi kriptovalutát loptak el, több mint ötször annyit, mint azt megelőzően, ennek pedig 72 százaléka tűnt el a DeFi szektorból.

Ahogy a szőnyegkihúzós módszernél az alkotók, úgy itt a hekkerek is az okosszerződések hibáit használták ki, hasonlóan ahhoz, amikor tavaly márciusban a túlnyomórészt magyarokból álló Inlock okosszerződésének hibáját kihasználva valakinek sikerült duplikálnia a tokenjeit a platformon. Végezetül pedig azt is érdemes megemlíteni, hogy a Chainalysis adatai szerint pénzmosásra is előszeretettel használták tavaly a DeFi platformokat, ezen a téren majdnem hússzoros volt a növekedés 2020-hoz képest.

Az elemzésből ugyanakkor az is kiderült, hogy nemcsak a kriptovalutákkal kapcsolatos bűnözés mértéke növekszik, a hatóságok is egyre hatékonyabban veszik fel a harcot ez ellen, és gyakrabban is szerzik vissza a jogszerűtlenül eltulajdonított kriptovalutákat. Az amerikai adóhatóság bűnügyekkel foglalkozó részlege például novemberben bejelentette, hogy 3,5 milliárd dollárnyi kriptovalutát foglalt le tavaly. Más ügyekben is voltak hasonló fogások, az Inlock fentebb emlegetett ügyében például eljárást is indított a rendőrség – mondjuk, itt a tokeneket már ezt megelőzően visszaszerezte maga a cég, a jól beazonosítható elkövetőtől.

Érték alapján rekordmagas, arányaiban rekordalacsony

A fentiek alapján azt gondolhatja azt az olvasó, hogy a blokklánc a bűnözők és a csalók játszótere, a mostani növekedést azonban a Chainalysis szerint főként azzal lehet magyarázni, hogy tavaly korábban sosem látott mértékben kezdték el használni a technológiát. A 2021-ben mért 15,8 billió dollárnyi tranzakció 567 százalékos növekedést jelentett a 2020-as összértékhez képest, míg a jogszerűtlenül eltulajdonított kriptovaluták összértéke csak 79 százalékkal nőtt.

Röviden összefoglalva tehát hiába a növekedés, a jogszerűtlen felhasználás tavaly mindössze 0,15 százalékát tette ki a teljes forgalomnak, ami az eddigi legjobb arány.

Azt persze a Chainalysis is kiemelte, hogy az arány valószínűleg nőni fog még, ahogy egyre több illegális aktivitással összefüggésbe hozható kriptotárcára derül majd fény, de a trendek még ezt figyelembe véve is folyamatos csökkenésről árulkodnak. Ez a minta egyedül 2019-ben tört meg, akkor több mint 3 százalékos volt az illegális tevékenység aránya a PlusToken nevű piramisjáték miatt. 14 milliárd dollár természetesen így is rengeteg pénz – átszámolva nagyjából 4427 milliárd forint –, aminek az eltűnése komoly aggályokat vet fel, de úgy tűnik, hogy legalább van miért optimistának lenni.