A Balaton fesztiválfővárosa, ahol régóta egymásnak feszül az önkormányzat, a szervezők, a szálláskiadók és a lakosok

Már többször lehetett arról hallani, hogy Zamárdi szakítana a fesztiválokkal, mert a több tízezres fesztiválozó tömeg túl nagy terhet jelent a Balaton-parti településnek. Ráadásul a fesztivál felépítése, majd lebontása a négy-öt napos rendezvényekkel együtt több hétre is elfoglalja a település szabadstrandját. Vannak, akik emiatt inkább átjárnak a szomszédos Szántódra fürdeni, míg sokan a fesztiválok ideje alatt elkerülik a várost. Ahogy a fesztiválok évről évre növekedtek, úgy lett egyre több az ember, a bulizó és az ezzel járó zaj, kosz és szemét. Minden kellemetlenség ellenére és a szervezők legnagyobb meglepetésére a tavaly ősszel tartott népszavazáson a helyiek megszavazták, hogy legyen 2022-ben is Balaton Sound.

Ezek szerint mégsem annyira fesztiválellenes Zamárdi?

A helyzet az, hogy Zamárdiban sok különböző érdek feszül egymásnak, ha a fesztiválokról van szó. A városban vannak ugyebár az állandó lakosok, de nem mindegy, hogy azokkal beszélünk a fesztiválokról, akik a vasúttól északra a „faluban”, a rendezvényektől messzebb laknak, vagy akik a Margó Ede sétányhoz közel. De ugyanúgy megoszlanak a vélemények a vendéglátósok, a nyaralótulajdonosok és a szálláskiadók között is.

Csak súlyos tízmilliókkal lehetett pacifikálni a közhangulatot

2019 októberében a Zamárdi Hírmondóban jelent meg Zamárdi polgármesterének, Csákovics Gyulának a ciklusértékelő beszámolója, amiben többek között arról írt, hogy hiába juttatták a fesztiválok, a Balaton Sound, a Strand Fesztivál és a B. My Lake jelentős bevételekhez a települést, komoly terhet jelentenek Zamárdinak és az ott élőknek. A polgármester a fesztiválokról szóló bekezdést akkor azzal zárta, hogy van annyira jól pozicionált Zamárdi, hogy a jövőben megszabjon bizonyos feltételeket a fesztiválok szervezésével kapcsolatban. Például azt, hogy jelentősen emeljék a bérleti díj összegét, a Balaton Sound júniusban legyen, a B. My Lake fesztivált pedig ne Zamárdiban tartsák meg. A beszámoló részleteiről nem sokkal később a 24.hu-n is lehetett olvasni, a lapnak a polgármester arról beszélt, hogy a fesztiválok visszaszorításáról szóló véleménye az önkormányzati választások után sem változott, és meggyőződése szerint elég egy elektronikus zenei fesztivál Zamárdiba.

„Én 2006 óta vagyok polgármestere Zamárdinak, és az első Balaton Soundtól kezdve részese vagyok az eseményeknek azok minden hozadékával” – mondta a Telexnek Csákovics Gyula, aki arról is beszélt, hogy az első Sound után halálos fenyegetés kapott ő és a családja is valakitől, ha még egyszer engedélyt ad a fesztivál megszervezésére. Az önkormányzati választás előtt a polgármesterjelöltek, köztük az újraválasztott Csákovics kampányának is kulcsfontosságú kérdése volt, hogy mi legyen a fesztiválok sorsa, ami a Balaton Sound esetében nem is lehetett volna aktuálisabb, hiszen 2019-ben járt le Zamárdi és a Sziget Zrt. (ide tartozik a Sziget mellett a Balaton Sound, a Gourmet Fesztivál és a Volt Fesztivál is) hatéves szerződése.

„A helyi önkormányzati választásokon a jelöltek azzal kampányoltak, hogy ne legyenek fesztiválok Zamárdiban. Ebben a hangulatban kezdődtek meg az új szerződés tárgyalásai, amit még tovább bonyolított, hogy beütött a koronavírus-járvány. Végül Zamárdi eljutott egy olyan pontra, hogy azt mondták, nem akarnak több fesztivált”

– mondta ezt kérdésünkre Kiss Ádám, a Balaton Sound helyi koordinátora, akit a Sziget Zrt. cégvezetője, Kádár Tamás kért fel arra, hogy a fesztivál képviselőjeként indítson párbeszédet az ott élők és a fesztivál szervezői között, így a szervezők is pontosabb képet kaphattak arról, mi jelenti a helyieknek a legfőbb problémát.

Nem meglepő, hogy elmérgesedett Zamárdiban helyzet, ha a fesztivál mögött álló stáb a fesztivál tizennegyedik évében kezd el azon aktívan dolgozni, hogy kommunikáljon és reagáljon a lakók Sounddal kapcsolatos panaszaira. „Azt gondoltuk, hogy kvázi ezt Budapestről is tudjuk intézni. De mikor a Covid miatt két szezon is kimaradt, akkor világossá vált, hogy mennyi információ hiányzik ott helyben, és ez most egy jó megoldásnak tűnik” – mondta a Sziget Zrt.-től Kádár Tamás, amikor arról kérdeztük, hogy korábban miért nem volt ennek a feladatnak kifejezett felelőse.

Az újabb tárgyalásokon Zamárdi új, szigorúbb feltételekkel állt elő a Balaton Sound szervezésével kapcsolatban, a szervezők lakossági fórumot tartottak, ahol nemcsak a helyiek, hanem a Sziget Zrt. vezérkara is megjelent. Erről a fórumról az egyik helyi lakos, Kelemen Pongrác, aki Zamárdiban talán az egyik legnagyobb fesztiválkritikus, így mesélt nekünk: „A megszokottnál többen jelentek meg a fórumon, az önkormányzat nem képviseltette magát, csupán egy képviselő volt jelen passzív résztvevőként. A Sziget Zrt. vezérkara pedig olyan magabiztosan és határozottan beszélt már akkor arról, hogy itt mi lesz, mintha már megszavaztuk volna, hogy legyen Balaton Sound további három évig.”

Van, aki közvélemény-kutatásként, van ,aki népszavazásként hivatkozik arra a szavazásra, amit 2021 őszén tartottak Zamárdiban. Akkor Zamárdi állandó lakosai arról szavazhattak, hogy akarják-e, hogy legyen Balaton Sound 2022-ben. A Euronews cikke szerint a helyi lakosok szerint a a népszavazásról a fesztiválokhoz hasonlóan igen kevés és hiányos volt a kommunikáció. A több mint kétezer fős település fele voksolt, és a szavazatok 80 százaléka támogatta azt, hogy legyen Balaton Sound Zamárdiban 2022-ben is. A polgármester erről azt mondta, hogy a szavazáson részt vehetett minden 18. életévét betöltött állandó zamárdi lakos, illetve olyan szintén nagykorú nyaralótulajdonos, aki Zamárdiban bejegyzett tartózkodási címmel rendelkezik. Rajtuk kívül azonban senki másnak nem volt beleszólása a döntésbe, mint például az egyik nyaralótulajdonosnak, akit erről kérdeztünk: „Ezért nincs beleszólásunk a dolgok történésbe, csak kiabálni tudunk a pálya széléről, de az meg kevés.”

A szavazás eredménye talán a Balaton Sound szervezőit lepte meg leginkább. „Jött ez a szavazás, és kiderült, hogy mégiscsak akarják az emberek, hogy legyen fesztivál. Miközben az elmúlt évek alapján, a viták és a hírek alapján inkább arra lehetett számítani, hogy ez nem így lesz. Ez is azt mutatja, hogy mi történik akkor, ha nem irányítja senki a kommunikációt” – mondta ezzel kapcsolatban Kiss Ádám. A polgármester szerint az, hogy a lakosság megszavazta a fesztivált, két dolog miatt történhetett. Az egyik, hogy az elmúlt két évben a koronavírus-járvány miatt elmaradtak a fesztiválok, és az önkormányzatok is elestek különböző támogatásoktól, ezért Zamárdi városvezetése nem tudott akkora összegeket költeni beruházásokra a településen. „A másik pedig az, hogy a lakosság nem szeretné, hogy emeljék az építményadót Zamárdiban, és amíg ki tudja gazdálkodni a település a fesztiválokból befolyó bevételekből, addig nem is lesz” – fejtette ki Csákovics polgármester.

A szavazás után Zamárdi önkormányzata megkötötte újabb három évre a szerződést a Sziget Zrt.-vel, de más feltételekkel: a Sound szervezőinek a korábbi évi 55 millió forintos bérleti díj helyett 150 milliót, a 30 milliós strandrekultivációs összeg helyett pedig 90 millió forintot kell fizetniük. A fesztivál egy nappal rövidebb lett, és június végén, június 29-től július 2-ig tartják, vagyis valamennyire a főszezonon kívül. Mikor a Sziget Zrt. cégvezetőjét, Kádár Tamást megkérdeztük, hogy mit szóltak az új feltételekhez, azt válaszolta, hogy számítottak ugyan díjnövekedésre, de őket is meglepte, hogy az ekkora lett.

„Mindenki tudta, hogy bele kell menni egy magasabb bérleti díjba, minden drágul, és a fesztivál is nagyobb lett. Sokkal több pénzt kell fizetnünk, mint eddig, és ennek az egyik oka az is, hogy eddig nem figyeltünk oda a kommunikációra, és ez olyan hangulatot teremtett, amit csak súlyos tízmilliókkal lehetett pacifikálni.”

– mondta erről Kiss Ádám. A polgármester arról a Szent István téri parkolóról is beszélt, ami szintén az új szerződés részét képezi. A parkoló egy többhektáros terület, aminek a használatáért szinten fizetniük kell a szervezőknek. A magasabb összegek és pénzügyi vállalások mellett a szervezők több technikai ígéretet is tettek arra, hogy megkönnyítsék az ott lakók életét a fesztivál ideje alatt.

A Balaton Sound a tank

Kádár Tamás szerint a népszavazás előtt tartott lakossági fórum egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy az ott élőknek nem is azzal a négy-öt nappal van bajuk leginkább, amíg a fesztivál tart, és nem is feltétlenül a hangerővel. Inkább a fesztivál elő- és utómunkálataival, ami a fesztivállal együtt durván három hetet vesz el a zamárdiak életéből. Az utcákat ilyenkor nemcsak a por lepi el, hanem egyre több kamion és teherautó érkezik a településre a fesztivál felépítéséhez szükséges eszközökkel, alkatrészekkel.

„Ez a terület rendezvénytechnika szempontból kevésbé szerencsés, mivel a nyergesvontatók a nyaralók közti szűk kis utcákban kénytelenek közlekedni. Ezzel nem nagyon tud senki mit csinálni, annyit tudunk, hogy figyelünk arra, hogy ne legyen dugó, megpróbáljuk koordinálni a forgalmat, vagy ha le kell állni az egyik teherautónak egy ház előtt, akkor ne járassa a motort” – mondta erről Kiss Ádám, aki szerint a másik állandó probléma, hogy a három kilométer hosszú szabadstrandból a fesztivál minden évben egy kilométert lefoglal. Erre a partszakaszra is ígéretet tettek a szervezők, Kádár Tamás ugyanis azt mondta, hogy úgy ütemezték a fesztivál felépítését és bontását, hogy az a partszakasz legyen az utolsó, amit lezárnak, majd a fesztivál után az első, amit kinyitnak. És ellentétben a korábbi évekkel, hogy megőrizzék annak a partszakasznak az épséget, nem építik be teljesen különböző, nagy fémszerkezetekkel.

Az új feltételek között szerepelt az is, hogy a Balaton Sound ne főszezonban legyen, hanem egy héttel korábban. A dátumváltozás a szervezők szerint látszólag egyszerűen meghozható dolog, de nagyon sok szervezési és üzleti vonzata is van. A Balaton Sound közönségének fele ugyanis külföldi és főleg olyan nyugat-európai országokból érkező fiatal, akinek az egyetem és a vizsgaidőszak egészen július elejéig tart.

„Kétségtelen tény, hogy érezhető ez a június végi dátum, mert túl korai, és nem kedvez ennek a közönségnek. Ez most egy valós probléma, valószínűleg fogjuk kezdeményezni a felülvizsgálatát a szerződés azon részének, ami a dátumokról szól”

– mondta erről Kádár, aki azt is hozzátette, hogy ez lehet az egyik oka annak, hogy idén kevesebb fesztiválbérletet tudtak eladni külföldön.

A dátumváltozással kapcsolatban egy helyi lakost is kérdeztünk, aki szálláskiadással foglalkozik Zamárdiban. Azt mondta, hogy ez azért is pozitív változás, mert így júniusban, ami még nem főszezon, több a vendég, a kiadó apartmanok árát is feljebb lehet tornázni, és a fesztivál sem vesz el a főszezonból.

De mi a helyzet a helyi vendéglátással? „Az továbbra is egy élő probléma, hogy sem a helyi, sem a balatoni vállalkozók nincsenek beintegrálódva a fesztiválokba. Ha már a Balatonon szerveznek rendezvényeket, akkor balatoni vállalkozásokat, balatoni éttermeket és balatoni pincészeteket kellene bevonni” – erről már Pach Gábor, a Fenegyerek Pálinka tulajdonosa beszélt, aki hozzátette, hogy neki kiesést jelent a fesztiválszezon, mert abban az időszakban az ő vendégköre nem nagyon látogat el Zamárdiba. A fogyasztás azért is esik vissza, mert a fesztiválozók főleg bent, a fesztivál területén esznek-isznak, de ehhez a polgármester azt is hozzátette, hogy szerinte sokan ellátogatnak külső helyszínekre is.

Nemcsak a vendégek és nyaralni vágyók, hanem olykor maguk az ott lakók is kénytelenek elszakadni Zamárditól. A nyaralótulajdonos, akit már a cikk elején is idéztünk, azt mesélte, hogy az ő családjának már generációk óta megvan a nyaralója Zamárdiban. Egy ideje azonban feladták, hogy a fesztiválok ideje alatt odautazzanak, maximum egy-egy napra, inkább keresnek valami más helyet, ahol csendben és nyugalomban tudnak együtt időt tölteni.

„A szüleim nyolcvanévesek, ők a nyaraló egy bizonyos szobájába el tudnak úgy vonulni, hogy ne lehessen hallani a zenét éjszaka. De mi, a többiek nem, úgyhogy egy idő után feladtuk az ottlétet”

– mondta a nyaralótulajdonos, aki úgy fogalmazott, hogy álom volt Zamárdi, amikor nem lehetett Balaton Sound a koronavírus-járvány miatt. A zajról Csákovics Gyula polgármester egyébként azt mondta, hogy az évek alatt különböző megoldásokkal sikerült valamennyivel mérsékelni, például azzal, hogy este 11 után nincs koncert a nagyszínpadon, valamint úgy forgatták a színpadokat, hogy minél kevesebb zaj szűrődjön ki, és folyamatosan mérik a zajszintet nemcsak Zamárdiban, hanem szemben az északi parton is.

Az építkezések, a zaj, a kosz és a szemét mellett sokaknak a fesztiválozókkal is problémájuk van. A fesztiválokkal kapcsolatban kritikus helyi lakos, Kelemen Pongrác azt mondta, volt olyan, hogy a zárt kertjéből loptak ki a székeket, és már az is előfordult, hogy drogos bulizókat talált a házánál. Ő a Soundot ezekkel a szavakkal írta le: „A Sound olyan, mint egy tank, ami mindenkin keresztülmegy.”

Téves dolgok terjedtek, amik csak tovább gerjesztették a fesztiválellenes hangulatot

„Nagyon sokszor az a probléma, hogy azok a szerződéses elemek, amiket mi az önkormányzattal letárgyaltunk, nem jutottak el az érintettekhez. És ez nemcsak Zamárdiban van így, hanem mindenhol” – mondta Kádár Tamás. A helyiekkel készített interjúkból is az derült ki, hogy a fesztiválokról szóló kommunikációt a felek között lehetne csiszolni, például a helyi önkormányzatnak is. Kelemen Pongrác azt mondta, hogy általában a polgármester különböző sajtónyilatkozataiból tudnak meg először részleteket arról, hogy mire készüljenek a fesztiválszezonban. A kommunikáció mellett többen azt is sérelmezték, hogy a fesztiválokból befolyó bevételek tényleges felhasználásáról egyáltalán nincs nyilvános információ, látszólag egy nagy kalapban tűnik el.

A megkérdezettek szerint viszont az mindenképp pozitív, hogy a fesztivál részéről történtek lépések, és lett egy kinevezett felelős, aki nemcsak meghallgatja a panaszokat, de megoldásokat is próbál találni a problémákra. A kinevezett felelős, Kiss Ádám azt mondta, nyilvánvaló volt, hogy egy tisztább és átláthatóbb kommunikáció kell, mert téves dolgok terjedtek Zamárdiban, amik csak tovább gerjesztették az amúgy is fesztiválellenes hangulatot. „Ilyen volt például az, amikor idén tavasszal bejelentették a B. My Lake-et is. Akkor sokan érezték úgy, hogy becsaptuk őket, mert csak arról volt szó, hogy Balaton Sound lesz, B. My Lake pedig nem.” A B. My Lake fesztivál programja és maga a brand is beleolvadt a Balaton Sound programjába, így a fesztivált a Sound részeként, nem pedig külön rendezvényként tartják meg. Ebből viszont adódott egy félreértés nemcsak ott lakók, de az önkormányzat és a szervezők között is, hiszen a város vezetése már korábban kijelentette, hogy nem akarják, hogy a B. My Lake is Zamárdiban legyen. „Azt gondolom, hogy bőven elég egy elektronikus zenei fesztivál Zamárdiban, és a B. My Lake a nyár végén már nem hiányzott a településnek” – tette hozzá a polgármester.

A tisztább és átláthatóbb kommunikáció érdekében a Sound szervezői több csatornán is lakossági fórumokat szerveztek. Facebook-csoportokon keresztül próbálnak kommunikálni a helyiekkel, és igyekeznek tájékoztatni őket olyan technikai információkról, hogy például milyen építkezésekre vagy lezárásokra lehet számítani a fesztivál előtt és után. „Van egy emailcím és egy telefonszám is, amiket azért hoztunk létre, hogy az itt élők el tudjanak minket érni, ha bármi problémájuk lenne a fesztivállal vagy a fesztiválozókkal. Mi pedig megpróbáljuk megoldani, akár úgy, hogy kimegyünk a biztonságiakkal a helyszínre” – mondta erről Kiss Ádám, majd azt is hozzátette, hogy az emailcímen és telefonszámon a fesztiválszezonon kívül is elérhetőek lesznek a szervezők.

Ha választhatnék, inkább három Strand Fesztivál, mint egy Balaton Sound

Zamárdiban a Balaton Sound mellett idén a másik nagy fesztivál az augusztusi Strand Fesztivál lesz. Az ott élők közül többen is úgy beszéltek a Strandról, mint egy sokkal élhetőbb és barátságosabb rendezvény. Pach Gábor például azt mondta: hogyha választhatna, inkább három Strand Fesztivál, mint egy Sound. „A tömegterhelés is kisebb, más a hangulata is, nem összevethető egy Sounddal.”

De a Strand Fesztivál sem teljesen problémamentes. A megkérdezett lakosok furcsállták, hogy míg a Balaton Soundról kikérték a lakosok véleményét, és volt szavazás is, addig a Strand Fesztivál megrendezéséről vagy az idei első ZamJamről az ott élők bevonása nélkül döntöttek. Kelemen Pongrác arról beszélt, hogy a polgármester válasza a lakók ezzel kapcsolatos kérdéseire a következő volt: „Tekintettel arra, hogy őket megválasztották a Zamárdiban élő polgárok, ezért neki nem kell mindenkit megkérdeznie arról, hogy legyen-e Strand Fesztivál.”

A másik, már évek óta visszatérő probléma, hogy a Strand Fesztivál időpontjai mindig augusztus 20. körül mozognak, ami a megkérdezett szálláskiadó szerint több ok miatt sem szerencsés. A Balaton-part, így Zamárdi is augusztus 20. környékén fesztiválok nélkül is könnyen megtelik, főleg, ha a nyaralók nemcsak egy-két napot, hanem akár egy hosszú hétvégét is el tudnak ott tölteni. A zenés, hangos rendezvény miatt azonban kevesebb családos látogat el ilyenkor Zamárdiba. Vannak persze olyanok is, akiket nem zavar, viszont akkor a szálláskiadóknak is pluszlogisztikát jelent azt, hogy melyik részre kit fogadnak, mert az sem biztos, hogy jó, ha fesztiválozók és családosok egymás mellett laknak.

Mint már említettük, a szintén zöld utat kapó ZamJamet idén először rendezik meg. A július végi esemény szervezése Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert, a Volt Produkció vezetőinek neve alatt fut. A polgármestert arról kérdeztük, hogy ha Zamárdi már amúgy is túlterhelt fesztiválokkal, akkor miért szerveznek újabb eseményt a főszezonba. „Az való igaz, hogy ebben az évben igen sűrű a rendezvénynaptár, és még egy másik ingyenes rendezvénnyel bővül majd, amit nemrégiben fogadott el a képviselő-testület hosszas tanácskozás után” – válaszolta. A ZamJamről azt mondta, hogy ott alapvetően más a koncepció, sokkal kisebb rendezvény lesz a város központjában, és több ingyenes, kulturális programmal a település több pontján is a fizetős nagykoncertek mellett.

Egyik fesztivál sincs könnyű helyzetben

Két év kihagyás után idén nyáron lesznek újra nagyobb fesztiválok, a soproni Volt Fesztivál június 25-én véget ért, a következő a Balaton Sound június 29-én kezdődik. A lakosok és a szervezők részéről többen is úgy fogalmaztak, hogy a 2022-es Balaton Sound főpróbája annak, hogy mennyire válnak be az új feltételek és a lakosoknak tett ígéretek. A polgármester szerint olyan úgysem lesz, hogy mindenki elégedett legyen, és ő azokat is megérti, akik a fesztiválok ellen vannak, ahogy azokat is, akik támogatják.

Az ott élők közül Pach Gábor úgy fogalmazott: „Ha ez picit is nem jól sül el, akkor ebből elég nagy felfordulás lehet.” Hiába nem tetőzik már a koronavírus-járvány, és lehet nagy fesztiválokat rendezni, Kiss Ádám szerint a folyamatos drágulás és munkaerőhiány miatt egyik fesztivál sincs egyszerű helyzetben. A Balaton Sound az új szerződés alapján a következő három évben még biztos Zamárdiban lesz. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a jövőben milyen változások fognak történni a fesztivál életében, miután az alapítók, Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert nemrég bejelentették, hogy harminc év után végleg átadják a Volt Fesztivál, a Balaton Sound és a Sziget Fesztivál szervezését és irányítását az amerikai tulajdonosoknak, bár igazán látványosan csak az első két rendezvény szervezésében vettek részt az elmúlt években.