Itt a Telex őszi kihívása: 12 óra alatt átszelni a Pilist

Útvonaltesztelő csapatunk a csillaghegyi HÉV-megállónál találkozott reggel 8 órakor, mert a túrát szerettük volna még világosban befejezni. A startpont gyorsan elérhető tömegközlekedéssel a belvárosból, de aki autóval jön, az is talál a környéken bőven parkolóhelyet. Mivel több bolt is van a közelben, a startnál egészítettem ki egy szendvicsből álló élelmiszerkészletemet egy feketecsokival és egy zacskó sós mogyoróval.

Az indulás előtt online bejelentkeztünk a túrába, és szinte egyszerre megnyomtuk a GPS-alapú igazológombot a mobiltelefonunk képernyőjén, lenyomva ezzel a virtuális startpecsétet. A bejelentkezés sikeres, írta ki a képernyő, és nekivághattunk a 45 kilométeres útnak. (A cikk klasszikus túraajánlóként is működik, ha valaki kettő vagy több részletben, kényelmesen járja végig az utat, úgy sem fog csalódni.)

A piros turistajelzést követve az Ürömi úton, majd a beszédes nevű Hegymászó utcán felgyalogolva érjük el a Róka-hegyre vezető lépcsőt. Ahhoz, hogy a látványos sziklaudvart megnézzük és a tetején „pecsételjünk”, le kell térni a piros jelről, és egy rövidebb szakaszon a piros háromszög jelet kell követni az egykori bánya felé. A sok falépcsővel tarkított meredek emelkedő rögtön egy erőfelmérő rész: aki ezt nem bírja, elgondolkodhat a folytatáson. A második ellenőrző pont fent van a bányaszakadék fölötti peremen (korlát mögött), és belátni róla egész Budapestet.

A Róka-hegy déli oldalában egészen az ötvenes évekig folyt bányászat, majd egy ideig a felhagyott bányában juhokat és marhákat legeltettek. 1977-ben a Fővárosi Tanács rájött, hogy micsoda flórát és faunát rejtenek a sziklafalak melletti gyepesek, és az egész volt bányaudvart természetvédelmi területté nyilvánították. Most látványos sziklák és merész peremek között kanyarog végig a turistaút, ha valaki csak idáig jön, már nyert vele.

De mi menjünk tovább! A piros háromszög jelzésen visszalépkedünk a sima piros jelzésre, majd egy kellemes erdőn és egy még kellemesebb mezőn átjutva ott is vagyunk a Kevélyek délkeleti lábánál.

A hegység és a gerinc

A Pilis hegység hosszú vonulata Budapest III. kerületétől nyúlik el délkelet–északnyugat irányban egészen Esztergom kertvárosáig, elválasztva egymástól a Visegrádi- és a Budai-hegységet. A hegylánc a csillaghegyi Róka-heggyel kezdődik, a Kevélyekkel és a Hosszú-heggyel folytatódik, a Pilis-tető tömbjével tetőzik, majd a Kétágú-hegy és a Strázsa-hegyek sziklaszirtjeivel ereszkedik vissza a tájba.

A hegység gerincét egy kis kiegészítéssel két hosszabb, jelölt turistaúton végig lehet járni, amit pár teljesítménytúra, például a Kinizsi Százas már részben kihasznált. Amikor a Telex TT nyomvonalát kitaláltuk, ennél többet, egy olyan útvonalat akartunk, ami felfűzi a hegység összes érdemesebb csúcsát és kilátópontját, azaz kellően látványos, de átlag túrázónak is teljesíthető nehézségű.

Így alakult ki a 45 kilométeres gerinctúra-útvonal, ami a maga 1600 méteres szintkülönbségével és aránylag kényelmes, 12 órás szintidejével épp azon a határon van, amit egy átlagos kondícióval rendelkező túrázó nagy elszántsággal, de még éppen teljesíteni tud. Úgy próbáltuk a teljesítménytúrák sokszor egyhangú menetelését oldani, hogy teleszórtuk az útvonalat pazar kilátópontokkal (amik egyben igazolópontok is), másrészt az aránylag bő szintidővel csökkentettük a rohanási kényszert, ami a teljesítménytúrázásban sokakat taszít.

Nagyítható, követhető túratérkép:

Hegymenet: a Kevélyektől a Pilis-tetőig

A Kevélyek lábától több hullámban emelkedő következik, amiket egy-egy – néha elég meredek – lejtő tagol. Az emelkedőkhöz tartozó első panorámát a Nagy-Kevély csúcsa alatt élvezheti a túrázó. A gerinc napsütötte sziklapadja a kirándulók kedvenc célpontja, de siklóernyősök is gyakran feljárnak oda. A Nagy-Kevély tetején valaha fakilátó, háromszögelési gúla állt, a lábak csonkjai ma is kiállnak a földből. Itt van a harmadik igazolópont, ahol be kell jelentkezni.

A csúcsról a piros jelet követve először a Kevély-nyeregbe, aztán még lejjebb, a Majdán-nyeregbe trappolunk, hogy hegymenetbe váltva a Csúcs-hegyen át felérjünk a Csobánka fölött őrködő Oszoly csúcsra. A csúcs hangulatos sziklakilátója egy nagy fakereszttel és különleges, a hegység belső részét feltáró panorámával rendelkezik. Itt nyomjuk le a negyedik virtuális pecsétet az elektronikus naplóba. A csúcsról rövid úton vezet az ajánlott útvonal Csobánka központjába, ahol a megtett 12 kilométer örömére frissíthetünk a helyi kisboltokban. Ha eddig nem szereztünk be elég ennivalót, itt tegyük meg, mert legközelebb 30 kilométerrel később lesz erre lehetőség.

Csobánka egyben jó kiszállópont annak, aki úgy gondolja, hogy elfáradt. De az se veszít, aki csak simán, versenyen kívül jön el idáig ezen az úton, mert elmondhatja, hogy látta a Pilis hegység déli részének legszebb részeit. Haza lehet utazni busszal, de vissza lehet túrázni a Kevélyek alatt is, azon az úton, amit már egy korábbi cikkben ajánlottam.

Természetesen mi folytatjuk az utat, és Csobánkáról kifelé rátérünk a zöld jelzésű turistaútra, ami a Sarlós Boldogasszony erdei kápolna mellett (figyelem, a kápolna melletti Szentkút vize finom és hideg) két meredekebb emelkedőn felterel a Hosszú-hegy hosszan húzódó, lapos gerincére. A fák között haladó erdei útról nyílik balra egy jól észrevehető, meglehetősen kitaposott, kurta út a tetőn, ami egy panorámás sziklapadhoz, egyben siklóernyőstarthelyhez vezet. A kilátópontról Pilisvörösvárt, Pilisszántót, szemben pedig a Nagy-Szénás magas domborulatait lehet jól megnézni. A nézelődéssel nem kell sietni, már csak azért sem, mert ez itt az 5. igazolópont.

A Hosszú-hegyről egy pihentető, lankás alig-lejtőn jutunk le a Szántói-nyeregig. Szükség is van a rápihenésre, mert a nyeregből indul felfelé az utolsó, de legnagyobb, legfárasztóbb, sokszor szerpentinként kanyargó emelkedője, aminek tetején felérünk a túra csúcspontjára, a 756 méter magas Pilis-tetőre. Csakhogy ne siessünk annyira, mert az oda vezető szakaszon van két fontos pont.

Az egyik a Szántói-nyereg előtt, a zöld jelű útról jobbra, a zöld négyzet jelű úton 15 perc alatt megközelíthető Som-hegyi turistaház. A ház ideális helyen fekvő szállás annak, aki a 45 kilométeres gerinctúrát nem egyben, hanem például egy hétvége szombat-vasárnapján szeretné végigjárni (mondjuk, nagyobb gyerekekkel). Igaz, hogy a kétnapos úttal nem lesz meg a szintidő, és a pazar oklevél is bukta, de ha végigjárja valaki ezt a kilátópontokban gazdag túrát, nem fogja így sem megbánni.

• A másik fontos pont a Szántói-nyereg után nem sokkal a Z● jelzésen – szinte többletméterek megtétele nélkül, de letérve a Z jelzésről – elérhető Trézsi-kút vagy mellette a Szeretet-forrás. Ezek az utolsó vízvételi lehetőségek Esztergomig, szóval mindenképp ajánlatos feltankolni úgy, hogy legalább 1,5 liter vizünk legyen a következő 20 kilométerre. Felfelé a Pilis-tetőre menet úgyis sokat fogunk izzadni, kelleni fog a víz (a só pótlására pedig kiváló a sós mogyoró).

Elszaladt az idő? Semmi pánik!

A Pilis-tető kilátójánál igazoljuk le a hatodik ellenőrző pontot. Én az útvonalat kétszer jártam be, és emlékszem, mindkét alkalommal kicsit pánikba estem, mert úgy tűnt, hogy nagyon elszaladt az idő, és nem fogunk 12 óra alatt beérni. Múlt hétvégén erre ráerősített az alkalmazás is, ami megmutatja, hogy ha az addigi tempóval haladunk tovább, mikorra érünk a célba, márpedig az app szerint a pilis-tetői részidő alapján kicsúsztunk volna a szintidőből. Csakhogy az alkalmazás nem számol azzal, hogy innentől már jószerivel végig lefelé megyünk, amivel legalább másfél órát nyerünk.

Szóval a tetőről kilövünk, mint a rakéta – ami ezen a ponton helytálló kifejezés, mert a rendszerváltás előtt a hegytetőn egy légvédelmi rakétabázis feküdt, még ma is látható több betonbunker. A fennsíkon szinte repülünk tehát a sík, zöld jelzésű úton, de figyelni kell, mert hamarosan odaérünk a 7. igazolóponthoz leágazó zöld háromszög jelű turistaúthoz, ami kurta, 20 perces kitérőt téve vezet a Fekete-kő sziklakilátóhoz. A kilátóról a Pilis és a Visegrádi-hegység közé szorult Pilisszentlélek, valamint a két hegység számos környékbeli domborulata tanulmányozható. Kiváló naplementéző hely, bár ez a Telex TT szempontjából kevésbé releváns információ.

A Fekete-kőről lefelé a Pilis-nyeregben huppanunk egyet, de ez a nyereg eléggé féloldalas, mert egy csak alig észrevehető emelkedőben folytatódik, inkább szintben haladunk tovább. Ha néhány útszakaszon nem nehezítenék öklömnyi kövek a járást, egész andalítónak érezhetnénk a menetelést. Különösebb megerőltetés nélkül érjük el a Kétágú-hegy déli ágát, keleti oldalában a Pilis talán legszebb sziklaszirtjével, az Öreg-szirttel. Természetesen a szirten található a 8. igazolópont, a szirtre pedig a zöld turistaútból ágazik le a mintegy 100 méter hosszú zöld háromszög út.

Itt már látható, hogy sokat visszanyertünk a szintidőn, a kényelmesebbek egy szendvicsezéssel egybekötött ötperces heverészést is megengedhetnek maguknak. A panoráma főleg a kelet felé eső Gerecse kisebb és nagyobb halmait tartalmazza jó szélesen. Az Öreg-szirtről a már törődött lábaknak kicsit kellemetlen ereszkedés következik a Kétágú-hegy két ága közötti nyergen, majd elbúcsúzunk a zöld jelű túraúttól, és rátérünk az online turistatérképeken már berajzolt, de még tervezett útvonalként szereplő zöld + jelzésű útra.

Frissítés, útvonalváltozás innentől!

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság jelezte lapunknak, hogy az általunk kijelölt túraútvonal egy kisebb része, a Kétágú-hegy, Öreg szirttől a Kis-Strázsa-hegy csúcsáig tartó, nagyjából hat kilométer hosszú szakasz nagyrészt fokozottan védett természeti terület, ezért jelöljünk ki rá alternatív nyomvonalat.

Mivel a Telex számára kiemelten fontos a természetvédelem, ezért megváltoztattuk a túraútvonal utolsó néhány kilométerén a nyomvonalat, annak ellenére, hogy a régebbi papír túratérképeken még túraútként jelölik a kérdéses szakaszt, sőt az összes GPS-es, online térképen be volt húzva, igaz, tervezett túraútként.

Az alternatív szakasz délnyugatról kerüli meg a Pilis vonulatának utolsó hegyeit, a Tábla-hegyet és a Nagy-Strázsa-hegyet. A Kétágú-hegyről ehhez le kell jönni Kesztölc felé, majd az Országos Kéktúra nyomvonalát követve bemenni a dorogi Palatinus-tóig – itt egy új ellenőrzőponton becsekkolni –, majd a Mária út jelzéseit kell a Kis-Strázsa-hegy lábáig követni. A Hegy utca végén van egy magánterület tábla, és nehézkesnek tűnik a folytatás, de át lehet menni, folytatva a Mária út nyomvonalát.

Az utolsó ellenőrző pont a Kis-Strázsa-hegy tetején van, tehát aki ott bejelentkezik, befejezi a túrát – nem kell már az esztergomi vasútállomásig elmenni ehhez. A túraútvonal hossza így alig változik: 44 és fél kilométerről 45,9 kilométerre nő; a szintemelkedés is nagyjából ugyanannyi marad.

Nyilván a hegytetőről valahogy folytatni kell a busz- vagy vonatállomásig, ha már nem is az idő nyomása alatt. A folytatáshoz ezt az utat ajánljuk:

Levezetés az egykori tankfürdető Gyilkos-tóig

A „tervezett” státusz egyben azt is jelenti, hogy nincs még felfestve jelzés, ezért a többször szétváló erdei utak miatt érdemes nagyon figyelni a térképet és a GPS-jeleket a telefonon, hogy ne tévedjünk le a helyes útról. Ez a szakasz eleinte erdőben, majd a természetvédelmi okokból lezárt Tábla-hegy és Nagy-Strázsa-hegy oldalában, nyílt mezőkön fut egészen a túra utolsó csúcspontjáig, a Kis-Strázsa-hegyig.

Személy szerint a hosszabb túrák végén át szoktam kapcsolni túrarobotba, kicsit úgy menetelek, mint egy fáradt hadifogoly. Aki viszont a 40. kilométert elhagyva is érez magában érdeklődést, bemászhat az út mellett egy jó állapotban megmaradt háborús bunkerbe is. A Strázsa-hegyek területét is már a monarchia idején katonai gyakorlatokra használták (a hegy nevének jelentése: őrkatona). Az első világháború idején nagy hadifogolytábor volt itt, amin átsöpört pár járvány, több mint ezer szerb, orosz hadifogoly halt meg. Aránylag gondozott katonai temetőjük mellett elvisz a turistaút.

Az utolsó emelkedő végén a Kis-Strázsa-hegy 12 méter magas lőtértornya üdvözöl minket. Bemenni sajnos nem lehet, a vasajtó zárva, pedig a toronyba még dögfáradtan is felmennék. A 233 méter magas hegyről azonban így is jó a kilátás, főleg Dorog és a mögötte emelkedő Nagy-Gete uralja a látképet. A nagy nézegetésben ne felejtsük el a 9. igazolást is beszerezni a mobilon.

A hegyről a tanösvény jelét követve merülünk le az út melletti Gyilkos-tó partjáig. A baljós nevű tó az 1800-as évek végén egy agyagbánya helyén keletkezett. 1956 után az itt megtelepedett szovjet hadsereg egy részét tiszti horgásztóként, egy részét harckocsimosóként használta. Távoztuk után 1994-ben a tavat természetvédelmi területté nyilvánították. Neve onnan eredhet, hogy a hínáros vízben többen lelhették halálukat.

A tavat elhagyva átkelünk a Kesztölci úton, és vár minket a benzinkút oázisa. Hideg üdítő, sör, csokoládé, kávé, amiről az utolsó órákban csak álmodozni lehetett a tikkadt túrázónak. Az utolsó néhány kilométer már jóllakott városi poroszkálás. Az se baj, ha közben ránk sötétedik, itt már nem kell a fejlámpa sem. A spártai jellegű Esztergom-Kertváros vasútállomáson a szúnyogokon kívül nincs semmi, de mivel elég gyakran járnak a vonatok, szerencsére nem kell sok időt ott tölteni. Ne felejtsük el az utolsó igazolást beszerezni, és gratulálni magunknak, valamint letölteni a névre szóló, Grafitember karikatúrájával ellátott oklevelet.

Így kell igazolni a túrát az oklevélhez

Az elektronikus-GPS-es igazolás az erre szakosodott Geogo-oldalról letölthető applikáción történik, ahol több mint ezer különböző, de hasonló módszerrel teljesíthető teljesítménytúra van már. Először be kell regisztrálni az app-ra, majd túrát választani – esetünkben a Telex teljesítménytúra – Végig a Pilis gerincén nevűt.

Kattints a túra sorára, ennek hatására megjelenik a túra adatlapja, ahol részletesebb információkat találsz a túráról. A GO gomb, majd a Teljesítés indítása gomb megnyomásával indulhatsz is.

Ha az utolsó pont igazolása sikeres, és belül van a szintidőn, akkor a túra teljesítése is sikeres, akkor (elvileg) megjelenik a név mellett a névre szóló Oklevél linkje, ami rákattintva letölthető.

Frissítés: A GeoGo rendszere kissé átalakult, az oklevél egyelőre nem letölthető. Aki a teljesítést tudja igazolni (látható a rendszerben), annak az erre a címre megadott adatok alapján a Telexnél legeneráljuk és elküldjük.

Fontos tippek, trükkök

A túrára véleményem szerint késő őszig elég lehet egy könnyebb öltözet rövid túranadrággal, könnyű pólóval, terepfutó vagy túracipővel (lábujjkörmöket érdemes levágni, hozni leukoplasztot érzékeny sarokra). Mivel folyamatosan menni kell egy aránylag jó tempót, fázni nem fog senki, de a biztonság kedvéért a hátizsákba bekerülhet egy könnyű polárpulcsi és egy esőkabát. A zsák legjobb, ha vízzsákos-szipókás (camelbag), mert folyamatosan lehet iszogatni kicsiket a szopókán át, nem kell kulacsot pakolni. Szeptember végétől fejlámpára is szükség lehet a túra végén.

A túra elején szinte semmi vizet nem kell magunkkal vinni, mert beszerezhető, a Szántói-nyeregtől viszont másfél liter víz ajánlatos. Étel Csobánkáig vásárolható, kelleni fog az útra. (Én mindig viszek egy feketecsoki-diákcsemege vagy -sós mogyoró kombót, mert fogyasztásuk folyamatos, gyors energiát ad.) Túrabotot az 1600 méteres szintkülönbség miatt érdemes vinni. Mobiltelefon az igazolás miatt alap, a térerő miatt nem kell aggódni, egy powerbank viszont jól jöhet, az app ugyanis zabálja az akkutöltést.

Kommentelheted a posztot, ajánlhatsz más jó helyeket a Szépkilátás Facebook-oldalán is, és lájkold az oldalt, ha még nem tetted! Kérdések és tanácsok is ide jöhetnek. Vizuálisabbaknak ott a YouTube-, az Instagram- vagy a TikTok-oldalunk. A Szépkilátás heti túraajánló hírlevelére pedig itt iratkozhatsz fel.

További, teljesítménytúrákról szóló cikkek a Szépkilátáson:

• A Telex Klasszik teljesítménytúrája (19 km)
• Megáradt patak, vízesés, cuppogós sár: rekordközeli résztvevő a Kiss Péter-emléktúrán (37 km)
• A Kinizsi Százas: flúgos futam parázsló talpakkal (100 km)
• Burgenland Extreme: az akarat El Caminója a Fertő tó körül (120 km)
• Kvargli, sör, vízhólyag: Praha-Prcice (75 km)
• Több mint négyezren taposták vidáman a sarat a Gerecse50 teljesítménytúrán