2022. szeptember 17. – 10:01
frissítve
Szinte napra egy éve indítottuk el a Telex első túrakihívását, a Végig a Pilis gerincén teljesítménytúrát, amit komoly hossza és szintkülönbsége ellenére eddig meglepően sokan, 168-an teljesítettek. Most egy könnyebb, emberbarátabb túrát ajánlunk, benne klasszikus kirándulópontokkal és új attrakciókkal – még Petőfi és Cseh Tamás is erre koptatta anno a túraösvényt. A túra GPS-es igazolással bármikor teljesíthető, és ha az aránylag laza szintidőn belül marad a teljesítő, névre szóló, Grafitember által rajzolt elismerő oklevelet is kap – meg egy ingyen szörpöt-teát az ország egyik legjobb menedékházában.
Az új útvonal ötlete onnan jön, hogy igény merült fel egy közös túrázásra a szerkesztőségben, ami kevésbé hardcore, mint a Telex gerinctúra, közel van a fővároshoz, és elég sok érdekes pontot tartalmaz ahhoz, hogy bevonzzon olyanokat is, akik ritkán túráznak. De azért ne legyen unalomig ismert sem, és valamilyen autentikus helyen frissíteni (enni, inni) is lehessen rajta.
Így alakult ki az útiterv: Pomáz, HÉV-állomásról indulunk, át Orlovác városrészen fel a 366 m magas Kő-hegyre, onnan Lajosforrás feletti Bölcső-hegyre (588 m), majd vissza. A túra hossza így valamivel több mint 18 km, amit hat óra alatt kényelmesen lehet teljesíteni.
- 1. állomás: a remek hangulatú Petőfi-pihenő sziklaterasz, kilátó – nem igazolópont
- 2. állomás: az ország egyik legjobb turistaháza, a Kő-hegyi (kajával, piával)
- 3. állomás: a világ legmetálosabb kőhasadéka, a Vasas-szakadék
- 4. állomás: a Visegrádi-hegység legjobb bibézőhelye, a Lajosforrás (Csányi osztályfőnök úrral, Csőke igazgató úrral, Vértes földrajztanárnővel) – nem igazolópont
- 5. állomás: Közép-Európa legnagyobb panorámájú minikilátója a Bölcső-hegy tetején
- 6. állomás: Pomáz, Hősök tere, HÉV-állomás, levezetésnek igény szerint kerthelyiséges kiskocsmával kerthelyiség, pizzériával vagy cukrászdával.
Az útiterv túl csábító: végül 17-en (plusz két kutya) vágunk neki túra tesztelésének. Az Őzláb utcán hagyjuk el a várost, és hatolunk be a zöld sáv jelzésű túraúton a Duna-Ipoly Nemzeti Parkohoz tartozó erdőbe. Az útvonal két jelentősebb kapaszkodójának egyike következik, az erdei fák árnyékában kanyargó ösvényen kaptatunk fel a közeli Kő-hegy fennsíkjára. A hegy meredek, sziklás nyugati oldalának több pontjáról is szép kilátás nyílik Pomáz, Szentendre, a Duna és a Cserhát-Mátra felé, de legjobb panorámaterasz a Petőfi-pihenő.
Ne egy hightech fém-üveg skywalkra gondoljunk, a pihenőhelyet a hagyományos, múlt század eleji turistalétesítményekre jellemző stílusban alakították ki jó pár évtizede: kissé kopottas csőkorlát véd a szikláról leszédülésről, méretes emlékkő idézi fel, hogy ezen a helyen pihent meg 1845. szeptember 23-án sokat túrázó költőnk, Petőfi Sándor, valamint egy kisebb országzászló is lengedez a szélben.
A korláttól nem messze érdekes alakú szikladarab: a Gomba-szikla, más néven Napóleon kalapja. A nyeles forma úgy keletkezhetett, hogy a keményebb, majdnem háromszög alakú szikladarab kalapszerűen megvédte az alatta levő kőzetet az eróziótól.
A pihenőn még az is megáll néhány percre, aki nem fáradt, tényleg az ország egyik legjobb hangulatú kilátópontja. Mi viszont ha be akarunk érni a célba hat óra alatt, nem üldögélhetünk órákat a kőpadon. Amúgy is 10 percre van innen az első ellenőrzőpont, a Kőhegyi-menedékház, ahol a Telex Klasszik teljesítői külső hőmérséklettől függően egy ingyen szörpre vagy forró teára számíthatnak a személyzettől. (Ehhez be kell mutatni a mobiltelefonon futó geogós applikációt, amit a GPS-es igazoláshoz kell használni, az amúgy egyszerű használati utasítás a cikk végén olvasható.)
A Magyar Turista Egyesület Szentendrei Osztályának első elnökéről, Czibulka Jánosról elnevezett, 1933-ban átadott Kő-hegyi menedékház egyike a néhány klasszikus magyar turistaháznak. Ez azt jelenti, hogy a szálláslehetőség mellett hegyi vendéglátás is van: turistamenüt kínálnak, különböző italokkal. Naposabb hétvégéken vigyázni is kell, hosszabb sorok is kialakulhatnak a büfé előtt, ezért ha rendelünk valamit, egyből fizessük ki, ha nem akarunk időt vesztegetni a frissítés után.
A háztól a zöld jelzésről (Z) a sárga sáv (S) jelzést követjük, és rögtön az elején elmegyünk a kis időszakos hegyi tó, a Kőhegyi-tó mellett. A tavacska nyáron kiszáradt zsombékossá válik, de tavasszal vagy késő ősszel víztükör szokott csillogni a melankólikusan bólogató öreg fűzfák alatt. Nagyjából szintben haladva megyünk el az erdei ösvényen a Cseresznye-hegy mellett, és a túraút-kereszteződésnél a Vasas-szakadékhoz vezető SΩ jelű útra váltunk. Néhány perc múlva ott álunk a hasadék szájánál, ahol ne felejtsük el megpittyenteni az igazológombot a GPS-es alkalmazáson.
A barlang (SΩ) jelzés nem annak köszönhető, hogy az egyébként szűk hasadék majdnem összeér az ember feje fölött, kvázi barlangot képezve, hanem annak, hogy a Vasas-szakadék mellett nem messze négy barlang (Petőfi, Lámpás, Hideg-Lyuk, Máfi) is van a hegyben. A Vasas-szakadék valójában egy 20-30 méter hosszú, szűk, lejtős természetes sziklasikátor. Ketten a csapatból annyira kíváncsiaka beszűkülő hasadék aljára, hogy letuszkolódunk a legmélyére. (Ha mások is ilyesmire vágynak, fejlámpa legyen náluk, és vigyázzanak, mert a lejtős talaj csúszik, a szűk sziklafalak pedig igen közel vannak ahhoz, hogy könnyen beverjük a fejünket.)
A szakadék a bejáratánál álló tábla szerint a csepeli vasgyár kiránduló munkásaitól kapta a nevét. Vagy az erős vastartalma miatt. Nem próbáljuk ki, de a kőzet állítólag jól mágnesezhető. Az érdekes hasadék kialakulásáról így ír a Wikipédia: Az agyagos andezittufára települt agglomerátumba addig mélyült a Cseresznyés-árok (Sás-völgy) patakja, amíg átvágta azt és beleharapott az agyagos andezittufába is. Így meggyengült a keményebb réteg alátámasztása és a sikamlóssá váló agyagos lejtőn megcsúszott, hátrahagyva a hasadékrendszert.
A szakadéktól a Sás-völgy felé vesszük az irányt (gyors váltásban SΩ > S■ > S+), amelynek fent idézett patakja a bűnös a Vasas-szakadék nagy tömbjének leszakadásában. A mély Cseresznyés-árok a Visegrádi-hegység egyik legszebb, de méltatlanul alulismert völgye. Egyenesen a Lajos-forrás rétje felé vezet. Ez az egykor jobb időket látott rét most is Budapest környékének legjobb pihenőhelye.
Kilencszázhatvankettő elején a Lajosforrás volt az a hely, ahol Cseh Tamás és Bereményi Géza osztálya olyan jól érezte magát Csányi osztályfőnök úrral, Csőke igazgató úrral, és a nejlonblúzos Vértes földrajztanárnővel. A rét most is ideális piknikezőhely, bár kissé árnyékot vet a hangulatára az egykori Dréher vadászkartélyból lett 85 férőhelyes Ságvári Endre menedékház romos épülete.
Az épület előtt csordogál a hely névadója, a Lajos-forrás, a szentendrei szerbek nyelvén Dobrá voda, azaz Jó víz. Valóban jó íze van, nagyon sokan járnak fel marmonkannákkal a vizéért. A monda szerint Nagy Lajos királynak is ízlett, aki vadászat közben szívesen szürcsölgette a vizét – innen a Lajos-forrás név. Itt feltöltjük mi is a kulacsunkat, mert a másik nagy kaptató következik a Bölcső-hegy tetején nemrég megépített kis faszerkezetű kilátóhoz (amit rögtön átadásokr teszteltünk is egy cikkben).
A zöld háromszög (Z▲) jelzésű ösvényen 15-20 perc lihegés után fenn vagyunk a Bölcső-hegy szűk csúcsán (589 m). A hegy nevét tükörfordítással képezték a szerb Kolevka (bölcső) névből, de sokan még ma is eredeti nevén emlegetik. (A szerbek egyébként 1700 körül telepedtek meg tömegesen Szentendrén és Pomázon, a török elől menekülve.)
A szűk a hegycsúcson csak egy kisebb, 2,4x2,4 méter alapterületű, hét méter magas kilátó fért, amire egyszerre csak öt ember mehet fel. A tetejéről szép, 360 fokos körpanoráma nyílik. Szinte az összes fontosabb csúcs látható róla, a Hármashatár-hegytől a János-hegyen keresztül a Pilis-tetőn át a Dobogókőig, tiszta időben a Börzsöny és a Mátra kontúrja is jól kivehető. A kilátó egyben igazolópont is, ne felejtsünk pittyenteni.
Ezen a ponton szusszanhatunk is egyet, a nehezén túl vagyunk, egy szép hosszú ereszkedéssel jutunk el a Lajos-forráson keresztül a Hubertus házig a S+ jelű úton, majd a célig a Z▲-et követve. A mélabús hangulatú Hubertus ház az erdő közepén áll a Csikóvári-hegyek oldalában, ez lesz a cél előtti utolsó igazolópontunk.
Mint írtuk korábban, az erdei házat dr. Tiszolczy Lajos építette az 1920-as évek végén, az akkoriban Gazdák Erdejeként számon tartott területen, főleg pomáziak számára. 1944-ben a doktor zsidó származású kollégáját és lengyel feleségét bújtatta el itt az erdő mélyén a Gestapo elől. Az államosítást követően a házat az Újpesti Természetbarátok üzemeltették Janda Vilmos kulcsosház néven, majd az elmúlt néhány évben visszakerült a pomáziakhoz. A házért nemrég bejelentkezett az állam, még nem tudni pontosan, mi a szándék vele, most üres.
Pomázra bedöcögve először igazoljuk le az utolsó teljesítési pontot, és ha a megadott hat órán belül sikerült célba jutni, töltsük le a Grafitember által rajzolt, névre szóló gratuláló oklevelet a geogo oldaláról. Ezek után a közelben kényelmesen megebédelhetün/vacsorázhatunk a közeli kiskocsma, pizzéria vagy cukrászda asztalánál, megérdemeljük.
A túrát természetesen nem muszáj időre teljesíteni. Sőt, ha valaki kisebb távra vágyik, és van autója, akkor kezdheti a Nemzeti Park és Pomáz határánál, így hat kilométer járdát megspórolhat. Sőt, kihagyható a Bölcső-hegy megmászása is, és akkor a túra lényegében egy könnyed, 11 kilométeres vasárnapi sétává válik. Igaz, ezekben az esetekben nem jár az ingyen frissítő a menedékháznál és a névre szóló oklevél sem.
A túra térképe:
Így kell igazolni a túrát az oklevélhez
Az elektronikus-GPS-es igazolás az erre szakosodott Geogo-oldalon keresztül történik, ahol több mit 700 különböző, de hasonló módszerrel teljesíthető teljesítménytúra van már. Először be kell regisztrálni az oldalra, majd túrát választani – esetünkben a Telex Klasszik Kő-hegyi kör nevűt.
Kattints a túra sorára, ennek hatására megjelenik a túra adatlapja, ahol részletesebb információkat találasz a túráról. Kattints a túra neve mellett, a jobb felső sarokban található menü ikonra. A megjelenő menüben válaszd a Hozzáadás a teljesítések listához menüpontot. Ha a túrát (vagy annak egy részét) offline állapotban szeretnéd teljesíteni, akkor az előző menüből válaszd ki a Letöltés offline használathoz menüpontot is. Ez a link egyenesen a túra teljesítéséhez visz, de be kell hozzá jelentkezni a Geogón.
A kiválasztott túra bekerül a Geogón a Saját profil/Teljesítéseim menübe, ahol rákattintva felnyílik az igazolóoldal az állomásokkal. Az első állomásnál feltűnik az Igazolás kék gombja, ha azt megnyomjuk, a megnyíló térképben látjuk az igazolópont GPS-helyzetét és saját GPS-helyzetünket. Ha a két helyzet nagyjából (10-20 méteres sugarú körben) egybeesik, azaz ott vagyunk személyesen az igazolópontnál, az igazolás sikeres, mehetünk tovább a következő állomásra, egészen az utolsó pontig. Ha az utolsó pont igazolása sikeres, és belül van a 6 órán, akkor a túra teljesítése is sikeres: megjelenik a név mellett a névre szóló Oklevél linkje, ami rákattintva letölthető. Ha valami még most sem világos, a Geogo oldalán részletes leírás olvasható mindenről, amit tudni kell.
További, teljesítménytúrákról szóló cikkek a Szépkilátáson:
- A Telex Pilis gerinctúrája (45 km)
- A Kinizsi Százas: flúgos futam parázsló talpakkal (100 km)
- Burgenland Extreme: az akarat El Caminója a Fertő tó körül (120 km)
- Kvargli, sör, vízhólyag: Praha-Prcice (75 km)
- Több mint négyezren taposták vidáman a sarat a Gerecse50-en (40 km)