2024. június 6. – 23:44
Ha már hétfőn volt a kerékpározás világnapja, elérkezettnek láttuk az időt, hogy megtudjuk a választ a kínzó kérdésre: milyen az ideális bringa a 120 kilométeres Budapest–Balaton kerékpárút aránylag kényelmes végigtekeréséhez. Mivel tavaly a normál országúti bringával kissé megszenvedtünk, ezért most elektromos rásegítéssel vágunk neki.
Persze nyilvánvaló, hogy elektromos biciklivel könnyebb a tekerés, pláne felfelé, de azért 120 kilométer az 120 kilométer, és egy csomó kérdés felmerül az akkumulátor lemerülésétől kezdve a megfelelő e-bike-kategóriáig. Saját e-bike hiányában nekünk a Kellys ajánlott egy Tygon típusú elektromos hegyikerékpárt, ami azért az etyeki dombokra túlzásnak tűnt, de kecsegtető 150 kilométeres hatótávja miatt mégis rábólintottunk.
Bár negyven éve egyik alapvető közlekedési eszközöm a kerékpár, inkább átlagbringásnak tartom magam, és ezzel a szemmel írom ezt a tesztet is. Akit ez bosszant, mert ő az edzett biciklisek száguldó csapatába tartozik, jobb, ha nem is olvassa tovább. Szóval a Széll Kálmán téren startolunk. Ettől 15 kilométernyire van a Budapest–Balaton kerékpárút (BuBa) kamaraerdei kezdőpontja, amit elég körülményes bicikliúton vagy biciklisávon megközelíteni a városon keresztül. Sajnos kavargunk is majdnem egy órát, de hát ez így is lesz addig, amíg a fővárosi szakaszt meg nem építik.
A Kamaraerdőtől, pontosan Budapest határától indul tehát BuBa. Jó minőségű, széles, aszfaltozott kerékpárút lényegében a települések között van, a településeken, úgymint Törökbálint, Biatorbágy, Etyek, inkább sávot festettek fel, vagy kisebb forgalmú utcákra irányít a táblázás. A biatorbágyi kertvárosi utcákon kanyargó útvonal elég kaotikus: tábla nem mindenhol van, az aszfaltra felfestett jelek pedig sok helyen már lekoptak. Kétszer túl is szaladunk.
Etyek előtt érezzük először az elektromos rásegítés előnyeit az első enyhe emelkedőkön. Stratégiánk, hogy a rásegítés Eco (gyenge) módját használjuk végig, hogy kiderüljön, tényleg kitart-e az akkumulátor, de a nagyobb emelkedőkön a tempó megtartása miatt Standard, azaz középerős rásegítésre kapcsolunk. (Ennél feljebb sosem.) Így nagyjából 24-25 km/óra sebességet tudunk tartani, ami elég is, hiszen a rásegítés a nemzetközi szabályozás alapján 25 km/óra sebesség felett kikapcsol.
Etyekig elég erős bringás forgalmat tapasztalunk vasárnap. A skála széles: gyerekekkel guruló szülők, e-bike-os nyugdíjasok, országúti bringán suhanó profi biciklis csapatok, láthatóan edzésen. Etyek után – vélhetően a dombok miatt – a forgalom visszaesik. Mi viszont vígan gurulunk fel 20-25-tel az emelkedőkre, hiszen az elektromos rásegítést szinte ide találták ki. Persze a profi bringások a meredeken is elmennek mellettünk, kiállva a nyeregből, vagy harminccal előznek.
Etyek után, Gyúró és Tordas környékén eszmélek rá, hogy az első ötven kilométeren eszembe se jutott megpihenni. Tavaly az öreg országúti Csepel bicikli nyergében itt már túl voltam vagy három hosszabb szusszanáson. Tekerni persze az e-bike-on is kell, de hogy az emelkedőket könnyedén legyűrjük, az nagyon sokat számít. Nyilván vízre is kevesebbre van szükség.
A megszelídített kajászói küszöbszörny bukkanóit a monti első villái simán benyelik, de azért a lejtőn jobb jelentősen lelassítani. A kanyarokban ugyanez a helyzet, ugyanis szinte végig az egész BuBán gyakori az autók, mezőgazdasági járművek által felhordott kő és kavics, amin nagyot lehet csúszni. A BuBa kialakításakor sokszor a közös használat volt az egyetlen kompromisszum, ezért gyér helyi autóforgalomra sok helyen lehet számítani településen kívül is.
A pázmándi pihenőnél, a faragott Toldi Miklós-szobor petrencerúdjának árnyékában állunk meg először egy rövidebb időre. Nem is a fáradtság miatt, hanem azért, mert a nyereg sajnos kemény. Persze 60 kilométer után minden nyereg kemény, de a monti nyerge még egy kicsit seggtörőbb, mint egy normál nyereg. A tanulság: hosszabb távon elektromos biciklivel is kell több pihenőt tartani, ha másért nem is, az ülőgumók kitornáztatása végett.
Pázmánd után, a Velencei-tónál ismét megugrik a kerékpáros-forgalom, nyilván sokan a 30 kilométeres tókerülő útvonalon gurulnak. Pákozdon jön el az ideje a korgó gyomor elhallgattatásának, az Oázis büfénél babgulyást tankolunk. Innen már csak egy köpés Székesfehérvár, ahol tavaly óta nem változott semmi. Ugyanolyan tekervényesen érthetetlen és rosszul jelölt a városi útvonal, mint volt. Aki azt kitalálta, biztos gyakran forgolódik álmában, annyian emlegethetik.
Fehérvár után nagyot javulnak a településközi szakaszok, községhatáron belül pedig Szabadbattyánon, Kőszárhegyen, Polgárdin és Fülén is egyszerű az átkelés. Kőszárhegyen kötelező kör egy üdítő/radler a Kőfejtő büfében, jót tesz az ülep meglapult izmainak is. Fülén a kultikus Borz kocsma sajnos bezárt, Balatonfőkajárnál meg már érezzük a tó illatát. Az akarattyai strandra fél hétkor már csak 500 forint a belépő. A tó vize kellemesen meleg június elején, a jutalomsör hőfoka pedig kellemesen hideg a büfében. A lángos meg lángos.
Konklúzió: Igen, elektromos biciklivel kényelmesebb a Budapest–Balaton táv, ahogy az sejthető volt. Nemcsak az emelkedők könnyed felzabálása miatt, hanem azért is, mert jóval kevesebbszer kívánja a test a pihenőt, és a feltöltődést. Eco módban kitartott az akku, még maradt is 10 kilométer benne úgy, hogy azért a meredekebb emelkedőkön gondolkodás nélkül kapcsoltam erősebb rásegítésre.
De nemcsak kényelmesebb a tekerés, hanem gyorsabb is. Az emelkedőkön nem lassulunk le, és egész jól lehet tartani a 20-25-ös átlagot. A teljes út hat és fél óra hosszat tartott, de ebben benne voltak a pihenők az ebéddel, sörözéssel, és benne voltak a piros lámpák az eltévedésekkel Budapesten és Székesfehérváron. A nettó tekerés 5 és fél órányi lehetett. Azaz a tavalyi normál biciklis adatainkhoz képest teljes menetidőben, 122 kilométeren 2,5-3 órát, nettó tekerésben pedig egyórányit spóroltunk az elektromos rásegítéssel. Fáradtságot igen, izomfájdalmat azonban szinte semmit sem éreztünk a végén – a farizmok gyorsan múló sajgásától eltekintve. Az e-bike tehát egyértelműen jó utazóeszköznek tűnik, a keskenyebb gumis, kényelmesebb trekking változat pedig ideálisnak.
Az elektromos kerékpárokat a teszthez a Kellys biztosította.
Kommentelheted a posztot, ajánlhatsz más jó helyeket a Szépkilátás Facebook-oldalán is, és lájkold az oldalt, ha még nem tetted! Kérdések és tanácsok is ide jöhetnek. Vizuálisabbaknak ott a YouTube-, az Instagram- vagy a TikTok-oldalunk. A Szépkilátás heti túraajánló hírlevelére pedig itt iratkozhatsz fel.
További kalandos bringatúrák a Szépkilátáson:
- Nagy északifény-kergető kerékpártúra Izlandon
- Keresztültekerte Iránt egy magyar bringás a klasszikus perzsa útvonalon
- Biciklivel a Via Transilvanicán
- Extrém bringatúra Bolíviában a sósivatagtól a Halál útjáig
- A Dráva mentén kanyarog az egyik legszebb osztrák kerékpártúra útvonala
- Budapest–Balaton biciklivel: mintha a Kékes fölé tekernél fel
