Szadánál áll a magyar kilátók bizarr királya

Szadánál áll a magyar kilátók bizarr királya

Másolás

Vágólapra másolva

A fővárostól félórányi autóútra bizarr látványosság várja az erdőben a túrázókat: egy hetvenes évekbeli beton földmérő torony tetejére applikált gigantikus Szent Korona-replika, horganyzott lemezből. Megnéztük közelről.

Ahogy szétnyílik előttünk az erdőfüggöny az erdei úton, megpillantjuk a mérőtornyot. Mellbevágó látvány. Az átlag földmérő tornyokhoz képest igen magas, naná, hiszen a fák lombja fölé kell érnie. És a tetején, az elhagyott toronyhoz mintegy hozzározzanva, ott csücsül a „3,5 méter átmérőjű, 2,5 méter magas, tüzihorganyzott vas- és acéllemezből készült”, stilizált Szent Korona. Az összhatás megdöbbentő. „Szent István rakétája” – fut át az agyamon. Aki videón akarja átélni a rendkívüli látványt, annak készítettünk egy rövidfilmet is a jelenségről:

Szada hatezres nagyközség Gödöllő és Veresegyház között, a Gödöllői-dombság lábánál. A településhez tartozik a dombvidék legmagasabb pontja, a 344,2 méter magas Margita. A domb tetején 30 méter magas, hosszúkás, henger alakú betontorony emelkedik a fák fölé, egy egykori geodéziai mérőpont. Nem véletlenül építették oda 1974-ben: messzire ellátni a tetejéről.

A szadaiak magukénak érzik az idők során elárvult mérőtornyot. Annyira, hogy a kétezres években gondoltak egy merészet, és úgy döntöttek, illő díszítéssel látják el. Így született meg Magyarország legbizarrabb kilátója: a szent koronás mérőtorony. A sajátos tornyot nagyrészt elrejtik a körülötte álló fák a kíváncsi szemek elől, ez az oka annak, hogy a helyieken és néhány fekete öves túrázón kívül nem sokan ismerik az országban.

Szada az M3-ason kocsival fél óra alatt elérhető a főváros központjából, de a sárga busz is ott van egy órán belül. Az Arany János utcán jutunk ki a falu szélére, ahol a földes úton le lehet parkolni az autót. Innen indul rövid túránk a S+ jelzésen a domb felé.

A mezőn kezdődő ösvény gyorsan beér a közeli erdőbe. Január van, a szokottnál kicsit melegebb az idő, ezért az avarral fedett erdei út néhány helyen saras-csúszós. A 30 méter magas kaptató onnan indul, ahol ráfordulunk az S (sárga sáv) jelzésre. A fákkal benőtt hegytetőn kettéágazik az ösvény, az S balra el, mi pedig a P▲ jelzésen tesszük meg a hátralevő 200 métert a toronyig, ami egy kisebb tisztáson áll.

A betongyűrűkből álló tornyot helytörténeti kutatások szerint 1974-ben építette az Állami Földmérés a 344,2 méter magas Margita-dombon. Geodéziai mérőpontként funkcionált sokáig, de a GPS térhódításával nincs már rá szükség. Mára ezekből a tornyokból 107 darab maradt Magyarországon, nagyrészt elhagyatva pusztulnak. Szürke zónás biztonsági területnek számítanak: belső vaslépcsőkön fel lehet mászni a tetejükre, de mindegyikre ki van írva a figyelmeztetés: balesetveszélyes! Néhányat kipofoztak valódi kilátónak, például a Pilis-tetőn vagy a Csóványoson, jó lenne, ha a többire is sor kerülne.

A torony tetejére erősített gigantikus Szent Korona-másolatot a korabeli helyi újságban megjelenő Közhasznú Kulturális Alapítvány Szadáért beszámolója szerint 2006. november 4-én avatták fel. A mára már elég viharvert, fémlemezből készült utánzat szadai mesteremberek keze munkáját dicséri, akik felajánlásokból finanszírozva, társadalmi munkában készítették el a nagy művet.

A torony – Fotó: Tenczer Gábor / Telex A torony – Fotó: Tenczer Gábor / Telex
A torony – Fotó: Tenczer Gábor / Telex
A torony – Fotó: Tenczer Gábor / Telex

A 2006-os ünnepélyes avatáson az egyik előadó felszólalása szerint, ahogy a beszámoló írja, „az ősmagyarok is hegycsúcsokon, források mentén, jeles helyeken gyűltek össze ünnepelni, ősi hitük szerinti szertartást tartani. A Margitán felavatott Korona is alkalmas lesz hasonló szertartásokra, megemlékezésekre, és áldásos hatása kisugárzódhat akár Szada határain túlra is.” Az eredetileg arany színre fújt korona elölnézetét éppen ezért a falu felé fordították, hogy a fényhatás érvényesüljön.

Bár már a lemenő nap fényét a falura tükröző arany lemezkorona is egészen erős látvány lehetett 2006-ban, még ezt a vizualitást is tudták fokozni. A korona kontúrfényeket is kapott, amiket a három nemzeti ünnep előestéjén felgyújtottak. Csak azért nem világított a torony folyamatosan, mert akkor le kellett volna zárni, és ez ellen az oda látogatók tiltakoztak. Mára a fénycsöveknek csak szomorú maradványa látható.

Ezt már fent a torony tetején tapasztaljuk. A torony bejáratánál kiírták ugyan, hogy a felmászás élet- és balesetveszélyes, ez sokakat nem tántorít el, hogy saját felelősségre felmásszanak a benti fémlétrákon. Ahogy a helyi lap is írta: a falu vezetői szerint a hetvenes évek óta senki sem pottyant le a belső karbantartásra készített lépcsősorról, és a tetőről is csak egy ember zuhant le, de ő szándékosan tette.

A torony tetejéről tényleg nagyszerű a kilátás. Jól látható a Visegrádi-hegység, a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra. A szél elég erős a toronytetőn, ami lentről, a fák szélvédelméből indulva meglepő lehet. A korlát körben erős és biztonságos. A korona lemezének belső oldalát, és belül a torony falát is graffitik lepik el. Aránylag tiszta az ég, Amerika kollégával úgy döntünk, hogy megvárjuk a naplementét. Nem vagyunk egyedül, egy óra alatt három pár is megfordul a torony tetején, láthatóan igazi romantikus találkahely ez a helyi fiataloknak.

Kilátás és a domb – Fotó: Tenczer Gábor / Telex Kilátás és a domb – Fotó: Tenczer Gábor / Telex
Kilátás és a domb – Fotó: Tenczer Gábor / Telex Kilátás és a domb – Fotó: Tenczer Gábor / Telex
Kilátás és a domb – Fotó: Tenczer Gábor / Telex

A naplemente tényleg szép fentről, a végén némileg összefagyva ereszkedünk le a tetőről. Az utolsó arany napsugarak megszínesítik a koronát, ami mintha meg akarná mutatni, hogy volt ő valaha jobb formában is.

A torony és a korona biztonságosnak tűnik ugyan, de valóban nincs már a legjobb állapotban. Ebben közrejátszhat az is, hogy bekerült a 2019-es állami kilátóépítési programba, és úgy volt, hogy új kilátó épül a helyén vagy átépítik. Az állami forrás végül nem jött meg, a mérőtorony maradt úgy, ahogy van. És ez egyáltalán nem baj, mert tényleg tökéletes leképezése az elmúlt évtizedeknek: ilyenek vagyunk.

A toronytól – ami félreértés ne essék, hivatalosan nem kilátó – két úton is le lehet jönni: folytatva az utat tovább a P▲ jel mentén, majd a domb alatti Margita utcán vissza, vagy pedig ott, ahol feljöttünk. Ha nincs még sötét, és kedvünk is maradt rá, a parkolóhelytől 500 méterrel arrébb, a Szőlővirág utca végén Trianon-emlékmű és -kereszt áll, érdemes megnézni.

Aki némi sportértéket is vinne a toronytúrába, február 10-én lesz a Téli Margita teljesítménytúra, aminek a 30-as és a 40-es távja is áthalad a Margita csúcsán, pont a kilátó mellett.

A túra útvonala nagyítható térképen:

Kommentelheted a posztot, ajánlhatsz más jó helyeket a Szépkilátás Facebook-oldalán is, és lájkold az oldalt, ha még nem tetted! Kérdések és tanácsok is ide jöhetnek.

További hasonló túrák geodéziai mérőtornyokhoz:

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!