2023. december 22. – 13:17
Az egyik legszebb lengyel hegy, a Babia Gora téli megmászására indultunk páran, de a hótalpas túra rossz idő miatt elmaradt, így krakkói bázisunkon kénytelenek voltunk egy könnyebben bejárható útvonalat keresni. Így kerültünk a közeli Ojców Nemzeti Park vastag hópaplan alatt fekvő sziklavölgyébe, amit látványos természeti formái miatt minden Krakkóba látogató turistának kötelezővé kéne tenni. Túraleírásba oltott karácsonyivásár-riport következik.
Az Ojców Nemzeti Park autóval és tömegközlekedéssel (a 267-es busszal) is körülbelül egy óra alatt közelíthető meg a krakkói városközpontból, ha a terület déli bejáratát vesszük célba, azon belül is a Grębynice Parkowa nevű megállóhelyet. Innen 15 perces sétával már a völgy első látványosabb szikláinál (Młyńskie Skały, Latarnia Twardowskiego) vagyunk a kék turistajelzést követve.
A Malom-szikla melletti Twardowski lámpása nevű kőformáció egy igen érdekes középkori lengyel figuráról kapta a nevét. Twardowski a 16. századi Krakkóban élt, és a legenda szerint eladta a lelkét a sátánnak különféle mágikus képességekért. Többek között ezt a varázslatot használta akkor is, amikor a helyi malmot meglátogatva elrendelte az ördögnek, hogy helyben építsen egy sziklalámpást – így lett a Twardowski lámpása nevű, leginkább a pilisi Gomba-sziklára emlékeztető kőtorony.
Amikor aztán az ördög később be akarta hajtani a tartozást Twardowskin és elragadta, a pokol felé repülve a varázsló szent énekeket kezdett énekelni. Ettől az ördög úgy megijedt, hogy elejtette a mágust, aki állítólag a Holdra pottyant, és máig onnan sasolja az ojcówi kirándulókat (is).
A szikláktól egy keskeny helyi aszfaltúton lépkedünk a Nemzeti Park bejáratáig (amit mindössze egy tábla jelez), és nemsokára becsatlakozik mellénk jobb felől a Prądnik-patak. A nemzeti park lényegében ennek a pataknak a völgyét és környezetét foglalja magában. A lengyelek azt szokták mondani, hogy hiába ez az ország legkisebb természetvédelmi területe, mégis igen gazdag geológiai, természeti és kulturális értékekben.
Elszórt házak között megyünk tovább a völgyben. Körülöttünk a fákon és a sziklákon vastagon áll a hó. Az utat is hó borítja. Úgy látszik, a krakkóiak ilyenkor nem szeretnek annyira túrázni, mert alig látunk embereket.
A túraút lényegében megegyezik a völgy műútjával, ezen sétálva láthatjuk kétoldalt a sziklaformákat. A Puchacza- (Bagoly) barlangnál van egyszeri alkalom a zöld túraúton felmenni a völgy fölött száz méterrel meredező sziklakiugrókra, de ebben a jeges-havas időben ezt a lehetőséget most kihagyjuk.
Így érünk el a Brama Krakowskáig, azaz a Krakkói-kapu nevű hatalmas sziklakapuig. A jura-kori mészkőben keletkezett mintegy 15 méter magas, szűk Krakkói-kapu onnan kapta a nevét, hogy valaha itt ment át a Krakkóból nyugatra, Szilézia felé tartó kereskedelmi útvonal. Most főleg turisták sétálnak át a száján.
A sziklakapuval szemben a völgy túloldalán hatalmas sziklafal, ennek tetejébe vinne a már említett zöld jelű túraútvonal. Most csak alulról szemléljük a hóesésben kicsit elmosódott formáját. De így is kivehető központi alakzata: a Kesztyű (Rękawica). Mint a nevéből kikövetkeztethető, ez egy felfele tartott kezet formáz, öt elég jól kivehető sziklaujjal.
A közeli Jaskinia Krowia (Tehén-barlang) előtt kettéágazik az út, de természetesen benézünk a hatalmas üregbe, amit régebben tehénistállónak és juhakolnak használtak a pásztorok. A felfele vezető út rendesen lejegesedett, de a kihelyezett figyelmeztető táblákat nem ezért látjuk: 2012-ben rádőlt itt egy fa a túrázókra. Hárman megsérültek, egy 13 éves lány pedig meghalt. Erre a veszélyre hívják fel azóta a figyelmet.
A barlang után újabb nevezetes sziklatorony egy hóban lapuló házikó mellett: Diotima tűje (Igła Deotymy). A jellegzetes, karcsú mészkőképződmény a Jadwiga Łuszczewskára, a Diotima írói álnéven dolgozó költőre és regényíróra utal, aki gyakran járt itt és merített ihletet a hely hangulatából. A szikla környékén ritka ojcówi nyírfák állnak.
Beérünk az ojcówi pisztrángtelephez, ahol ha halvacsora nem is, de valami forró ital nagyon kedvünkre való lenne. Ezért bemegyünk a Gólyához címzett vendéglőbe, és úgy döntök, hogy itt az ideje megkóstolni a nevezetes lengyel forralt sört, a grzane piwót. Kétféle változatot próbálunk: a karácsonyi és a málnás verziót, egyik sem rosszabb, mint a hazai karácsonyi vásárokon kapható forralt bor. (Egyébként ugyanúgy kell csinálni: cukorral, fahéjjal, ánizzsal, szegfűszeggel és kardamommal fűszerezett narancsléből vékony alapot főzünk, leszűrjük, majd a sörrel összeöntve felmelegítjük, de forrás előtt levesszük.)
Jókedvűen lépegetünk tovább az egyre sűrűbb hóesésben. Lényegében már Ojców településen járunk, ami valójában pár vendégházból, egy helyi kis múzeumból, a 14. században épült ojcówi vár festői romjából, valamint egy eredetileg fürdőháznak épült, később vízi kápolnává alakított épületből áll. A túra kényelmesebb változatának a várhoz közeli Lejtő-sziklák (Pochylec) mellett van vége: a Skała Grodzisko buszmegállóból szépen vissza lehet buszozni Krakkóba.
Aki kocsival érkezik, és az a koncepciója, hogy több kisebb körben járja be a túrát, az továbbmehet még a következő kastélyig, amit a költői nevű Herkules bunkója nevű szikla őriz. Ezt nyilván azok is megtehetik, akik gyalog jöttek a grębynicei buszmegállótól, és úgy érzik, van még öt kilométer a lábukban, ehhez csak a piros jelű túraútvonalat kell követni.
A menet végén vár minket a Pieskowa Skała (jelentése: Kis kutya sziklája) mészkőszirtje, ennek tetején feszít a kastély. Mielőtt elérnénk, kis kitérővel megnézzük Herkules 25 méter magasra emelkedő kőbuzogányát, amivel – ha valóban bunkóként funkcionálna – egy csapásra be lehetne dönteni a kastély vastag falát. Szerencsére nem dől semerre, áll, mint a cövek. A sziklatornyot egyébként először 1913-ban mászták meg, ennek emlékére a tetején kis fémkereszt áll.
Herkules bunkójának eredetéről több monda is van. A legérdekesebb szerint Krakkó alapítója és egyben névadója, Krak herceg uralkodása idején egy félelmetes sárkány pusztított, reggelire teheneket, estére szüzeket zabálva. A herceg mérgében egy hatalmas bunkóval fejbe somta a sárkányt, amitől az ki is adta a lelkét. Krak herceg a kőbunkót az Ojców-völgy torkolatához helyezte figyelmeztetésül mindenkinek, aki rossz szándékkal közeledne Krakkó felé. Ezért a kőszálat egy darabig Krak bunkójának is hívták, végül ez a név változott valamiért Herkules bunkójává. Bár jól hangzik Krak herceg legendája, sajnos a romantikus lelkületűeket el kell szomorítanom: a hatalmas kőbunkót a sziklákról lezúduló karsztvíz és a kőzetalkotó mészkőanyag időjárási elemekkel szembeni egyenetlen ellenálló ereje formálta ilyenné.
A nem messze álló reneszánsz vár első épületeit Nagy Kázmér lengyel király építtette fel a 14. században, az akkoriban épülő Sasfészeknek nevezett védelmi lánc egyik váraként. Később reneszánsz stílusban építették az eredetileg gótikus várat, ami máig áll. A vár kívülről jól néz ki, télen sajnos, legalábbis ottjártunkkor, nem lehet bemenni. A túra ezen hosszabb változata a vár melletti Sułoszowa Pieskowa Skała buszmegállóban fejeződik be, ahonnan irány Krakkó.
A túra útvonala nagyítható térképen:
Ha már Krakkó és karácsony, nézzünk körül!
Krakkóban decemberben egyértelműen irány a főtér (Rynek Glowny), mert ilyenkor van a karácsonyi vásár, amit 2019-ben a CNN a világ egyik legszebbjének értékelt, majd 2022-ben a Time magazin listáján is bekerült a 24 legszebb közé. A 750 éves főtér a város történelmi városmagjában fekszik, és a legnagyobb középkori főtér Európában. Templomok, régi paloták veszik körül, a közepén pedig nagy csarnok áll: a Posztócsarnok.
A csarnokban inkább mindenféle mütyür, szuvenír kapható, míg az ételeket főleg a nyílt placcon lehet kérni. Ha valaki itt akar belakni, kicsit drágább lesz, mint a boltban vagy egy olcsóbb étteremben, de ki ne szeretne csontig hatoló hidegben, hóban álldogálva falatozni? Levesekből a rozsliszt erjesztésével készülő savanyú żureket vagy a lengyel céklalevest (barcszcz) ajánlom 10-15 złoty (900-1300 forint) értékben. (Persze gazdagon csülközve-kolbászozva ennél drágább verziók is vannak.)
Folytathatjuk a nevezetes disznózsíros kenyérrel (20 złoty – 1700 forint), a lengyel füstölt sajttal, az oszcipekkel vagy a szivárvány minden színében pompázó piroggal (pierog), aminek tésztáját lekvárral, spenóttal, sajttal, káposztával vagy bármi mással töltik meg. 12 darab 40 złoty (3500 forint) belőle, de az három embernek is elég.
Az egészet leöblíthetjük forralt borral (15-18 złoty – kb. 1300-1600 forint/2 deci), vagy sörrel. A sörök a közeli kocsmákban 9-10 złoty (1000 forint) körül kaphatók, sörkorcsolyának pedig az utcai árusoktól 3 złotyért (alig 300 forint) lehet kapni krakkói perecet. Ha nem is a budapesti árszínvonal, a krakkóiak azért sokat panaszkodnak az elmúlt két év jelentős drágulásaira.
Mi azonban átsétálunk a régi zsidó negyedbe, a Kazimierzbe, ahol a történelmi épületek mellett, a Plac Nowyn lehet kapni a lengyelek mágikus melegszendvicsét, a 30 centis zapiekankát. A kis tér központi épülete körben tele van zapiekankás büfével, a kifelé nyíló ablakokban tízféle melegszendvicsből lehet válogatni, átlag 10 złotyért. Majdnem minden ablaknál vevők állnak, a körben sorjázó gíroszos bódék pultosai hangos török zenével ellensúlyozzák a kuncsaftdeficitet. A téren van Krakkó egyik legjobb kraft sörözője is, a Nowy Kraftowy, ahol 14-20 złotyért kapni elég jó IPA-kat és egyéb kézműves söröket.
Teli hassal sétálgatva érdemes megnézni a főtér alatti Underground múzeumot, ami az időközben feltöltődött krakkói utcaszint ásatások során előkerült évszázados rétegeit mutatja be, és nyilván a Wavelt, az ezerféle stílusban összelegózott királyi várral és a Barbakánnal, de nem rossz egyszerűen csak járkálni egyet a város hangulatos utcáin sem.
(A cikk elkészítéséhez elfogadtuk a Lengyel Turisztikai Szervezet és a Malopolska Organizacja Turystyczna felajánlását, a szervezetek fizették újságírónk kint tartózkodásának költségeit, a teljes egészében szerkesztőségi tartalom készítésére azonban semmilyen befolyásuk sem volt.)
Kommentelheted a posztot, ajánlhatsz más jó helyeket a Szépkilátás Facebook-oldalán is, és lájkold az oldalt, ha még nem tetted! Kérdések és tanácsok is ide jöhetnek.
További túrák a térségben: