A napokban sokat esik az eső? Az első hallásra rossznak tűnő időjárás a túrázóknak jót is jelent: a csapadék felduzzasztja a patakokat, és látványos működésbe kezd a Magyarországon található pár vízesés. Ezekből válogattunk tízet, a hozzájuk tartozó túrával.
1. A legnagyobb természetes: Ilona-völgyi-vízesés
A mátrai Ilona-völgyben zubog Magyarország legmagasabb és legmagasabban (430 méteren) fekvő természetes vízesése. Bővizűnek számít, tavasszal, nyár elején ideális úti cél. A völgykatlan közepén, egy sziklák közti bevágásból zúdul le a víz a 10 méter magas sziklafalról. A környéken szétszórt öles fatörzsek arról tanúskodnak, hogyha a patak megárad, akkor gyufaszálként dobálja a többmázsás fákat.
A völgyet, a benne folyó patakot és vízesést is a terület egykori birtokosa, gróf Károlyi György (1802–1877) az unokájáról, Dessewffy Ilonáról nevezte el. Nem messze a helyszíntől, az Ördög-gátnál is egy majdnem két méter magasságú vízesés csobog csapadékosabb időben, mintegy megelőlegezve a nagy vízesést.
A vízesésekhez egy könnyebb és egy hosszabb túra is visz, mindkettőről részletesen lehet olvasni ebben a cikkben.
2. A legnagyobb, de mesterséges: Lillafüredi-vízesés
A 20 méter magas Lillafüredi-vízesés Magyarország legnagyobb esésű vízesése ugyan, ám mivel a Palotaszálló építésekor alakították ki 1930 körül, ezért mesterséges vízesésnek számít. A vízesést tápláló Szinva-forrás egy részét a miskolci vízművek lecsapolja a város ivóvízellátása miatt, ami a maradékból jut, az folyik el a látványosságig.
Aszályosabb nyarakon ez kevés, ezért a Hámori-tóból szivattyúztak fel vizet hozzá, még mesterségesebbé téve a vízesést. Csapadékosabb időben viszont meggyőzően dübörög. Keményebb teleken vastagra fagyott falán jégmászók szoktak gyakorolni. Megközelítése egyszerű, a lillafüredi és a felsőhámori parkolókból, valamint a kisvasút és buszok állomásaitól pár perces séta.
3. A fővárosiak kedvenc zuhataga: Jegenye-völgyi-vízesés
Budapest közvetlen környékének egyetlen vízesése a városhatártól nem messze, Solymár oldalán csobog az Alsó-Jegenye-völgyben. A völgyét bátran nevezhetjük több helyen szurdokvölgynek, amelyben kacskaringósan kanyarog a Paprikás-patak. Ha a kanyargó, fahidas patak nem lenne elég a szemnek, a főútról 10 perc alatt odaérünk az 5 méter magas Jegenye-völgyi-vízeséshez a sárga sáv (S) túrajelzésen.
A vízesés felső részéhez lépcső visz le az ösvénytől, de az alsó részhez is könnyen le lehet mászni. Télen, amikor befagy, különleges látványt nyújt a vízesés. Az odavezető túraútról és annak érdekességeiről ebben a cikkben lehet találni több infót.
4. A legdémonibb nevű: Ördögmalom-vízesés
A Gladiátorok útja, azaz a nyolc éve hivatalos túraúttá tett Spartacus-ösvény vezet Pilisszentlászlóról a Visegrád melletti Ördögmalom-vízeséshez. Ha nem is az a dübörgő Niagara, de egy elég szép kis zubogó alakult ki az Apátkúti-völgyben. Az Apátkúti-patak ezen a részen szép kis vályúkat csiszolva lépcsőzik be egy kis medencébe, 2,5-3 méter magasról.
Persze a vízesést Visegrád felől is meg lehet közelíteni egy kisebb sétával, sőt akár szinte odáig lehet gurulni kocsival is, azért az igazi mégis a Spartacus-ösvény. A természeti látványosságnak van egy névrokona Erdélyben, Biharfürednél, méretben jóval nagyobb. A vízeséshez vezető túraútról részletesebben itt lehet olvasni.
5. A legpopulárisabb: Fátyol-vízesés
Valószínűleg erről a magyar vízesésről készült a legtöbb turistafotó, hiszen az ország egyik legfelkapottabb kirándulóhelyén, a bükki Szalajka-völgyben lebben a vize.
Csapadékosabb időben – tehát mostanában – igazán látványos a 17 lépcsőn lebukdácsoló patak, nyáron, nagy melegben inkább csak csordogál. A vízeséshez Szilvásvárad felől könnyű, aszfaltos úton tett sétával el lehet jutni a parkolóból, de kisvasúttal egészen a célig lehet pöfögni.
6. A rablóbarlang zuhanyozója: mátrai Alsó- és Felső-vízesés
A mátrakeresztesi autóparkolótól/külső buszmegállótól mindössze 600 métert kell sétálni az erdőben a P+ turistajelzésen a túraút-kereszteződésig és máris választhatunk, hogy az Alsó- vagy a Felső-vízesést nézzük meg közelebbről. A Felső-vízesés további száz méter gyaloglás a P▲ jelen, az alsó ugyanennyi a másik irányban a PΩ jelzést követve.
A Felső-vízesés éke a vízfüggöny mellett az orrát lógató vízilóbébire emlékeztető Lyukas-kő, azaz a Szikla-kapu nevű boltíves sziklaképződmény. Az Alsó-vízesés pedig a híres betyár, Vidróczki Márton fürdőszobája lehetett anno, ugyanis a róla elnevezett barlangból csak egypár lépés volt a reggeli nyújtózás és fingás (na jó, csörgés-morgás) után odabillegni a frissítő vízsugárhoz.
Gyerekekkel órákig el lehet lenni a két vízesésnél, amelyek inkább ilyenkor, csapadékosabb időben működnek, de aki még túrázna, felkaptathat innen a hihetetlen Nyikom-kilátóhoz vagy a Muzsla tetejére. A pajzán freskókkal díszített kilátóról ebben a cikkben írtam.
7. Dömör-gyönyör: Szentendre saját vízesése
A Dömör-kapu (a szó oszmán-török eredetű, jelentése: vaskapu) nevezetes helye a Visegrádi-hegységnek, itt csobog ugyanis a térség egyik nagyobb, ha nem a legnagyobb vízesése, amit meglepő módon Dömör-kapui-vízesésnek neveztek el. A közúti híd alatti 3-4 méter magas sziklákról kaszkádosan zubog le a Bucsina-patak (ma Bükkös-patak) vize. A vízesés esős időben bővebb vízű, de a legszebb formáját befagyva adja ki.
A Dömör-kapui-vízesés Szentendréről autóval és hétvégén busszal is elérhető, a parkolótól/megállótól néhány perces séta az egész. Ha már itt vagyunk, akkor egy jó túrát is tehetünk mellé: innen indul és itt végződik a 12 kilométer hosszú Bölcső kör, amin egy csomó érdekesség található, és legutóbb ebben a cikkben írtunk róla.
8. A Rám-szakadék létrás vízesései
Esős időben Magyarország első számú kirándulóhelye, a Rám-szakadék is jóval vizesebbé válik és ilyenkor két szép vízeséssel is büszkélkedhet. Mindkettő a szurdok mélyén található, és mindkét vízesés mellett létrán lehet felkapaszkodni.
A vízeséses szurdoktúrára több irányból is el lehet indulni, a legnépszerűbb Dömös felől megközelíteni a bejáratot. Mi azonban egy izgalmasabb körtúrát ajánlunk hozzá, amiben sokkal több a látnivaló. A túra részleteiről itt lehet olvasni.
9. Ókori pancsolóhely: Római-fürdő-vízesés
A Bakony egyik legszebb sziklaszorosa a Gaja-szurdok, és annak is a Római-fürdő nevű sziklaképződmény a leglátványosabb része – nem véletlenül. A vadregényes szurdok elején egy hatalmas szikláról ömlik le a Gaja-patak vize. Esős időben megtelik a vízzel a sziklaperem előtti kőmedence, de nyáron előfordul, hogy minden kiszárad.
A sziklaterasz Bakonynánától két kilométeres sétaútra van a Kéktúra jelzésén. Bár vízvájta kis kőkádjaiban elképzelhető, hogy az ókorban római katonák fürdőztek – miért is ne? –, de semmi bizonyíték sincs arra, hogy itt valamikor valóban egy hivatalos fürdőhely lett volna.
10. Fordított vízesés: a bükki „gejzír”
A bükki a Vörös-kő-forrás nem igazi vízesés és nem is igazi gejzír, hanem amolyan időszakos karsztvízi szökőkút, de ha lenne Magyarországnak tíz csodája, biztosan benne lenne. A függőlegesen feltörő forrás legyezőszerűen szétterülő vízfüggönyét inkább tavasszal április környékén lehet megcsodálni, de ha csapadékos a május, akkor még június elején is esély van rá.
A Magyarországon egyedülálló szökőkútjelleg abból adódik, hogy a hegy tetejéről távozó csapadéknak csak egy része csobog le a felszíni patakmedrekben. Egy más része a hegy gyomrában, különböző vízzáró réteggel körülvett természetes medencékben gyűlik, és onnan csordogál el.
Ha ez a medence magasabban van, mint a kifolyó nyílás, akkor a víz nagy nyomással zúdul ki, mint például a közeli Imó-kői-forrás esetében. Ha meg a nyílás olyan szerencsésen helyezkedik el, hogy csak felfele tud távozni belőle a víz, akkor a megfelelő nyomás elérése után kilövell, mint egy szökőkút fúvókáján, lásd Vörös-kő-forrás. A jelenség Felsőtárkány felől közelíthető meg egy szép túrán, és hogy pontosan hogyan, az ebben a cikkben van leírva.