Ez a cikk több mint egy éve jelent meg, elképzelhető, hogy pár elavult infó is van benne. Ha ilyet látna, kérjük, jelezze.
A Budai Sárga a Budaörs-Esztergom hosszútávú túraút Budai-hegységre eső része. A 36 kilométeres túra felfedi a főváros kevésbé ismert „hátsó kertjét” sziklákkal, vízeséssel, barlanggal, és egy hétvégén kényelmesen bejárható. Hóban különleges látványt nyújt. (A Szépkilátás blog korábbi posztja alapján.)
Ez a cikk 2022 decemberi, elképzelhető, hogy pár elavult infó is van benne. Ha ilyet látna, kérjük, jelezze.
A fővárosba (Budára) négy nagy, hosszú túraút jön be. Ezek a túrautak túlnyomórészt felfűzik mindazt a látnivalót, amit a Budai-hegyek mutatni tudnak. Ha ezeket, vagy ezek szakaszait végigjárja valaki, sokkal koncentráltabban kapja meg a természet nagy durranásait, sőt az utak így mindig tartogatnak meglepetéseket is. A tervem az, hogy egy sorozatban bemutassam az Országos Kéktúra, a Budai Piros, a budai Sárga, valamint a budai Zöld útvonal fővárost és környékét átszelő részeit.
A budai Zöldet azóta végigjártam három szakaszban, és három poszt is született belőle. Míg a Zöld a kisebb-nagyobb kirándulós szakaszaival, betéttúráival tökéletes bevezetés a túrázásba, a Sárga már inkább a haladó verzió.
Nézzük mire számítsunk:
- Négy nagyszerű panorámapont: Zsíros-hegy, Újlaki-hegy, Huszonnégyökrös-hegy, Törökugrató
- Látványos sziklák: Sorrento
- Egy szép szurdokvölgy: Alsó-Jegenye-völgy
- Egy ritka vízesés: az Alsó-Jegenye-völgyben
- Két kilátó: A Nagy- és a Kis-Hárs-hegyen
- Egy barlang: A Bátori-barlang
Az Esztergomban induló sárga jelzésű út a Visegrádi-hegység és a Pilis után Nagykovácsi fölött lép be a Budai-hegységbe, és innen kanyarog a kirándulók által kevésbé ismert területeken egészen Budaörsig.
Első nap: Nagykovácsi-Hűvösvölgy
Kiindulópontnak Nagykovácsit választottam. Az út hossza 36 kilométer. Ezt a távot nagy lendülettel le lehet zavarni egy nap alatt is, de én inkább két napra bontottam. Az első napra a Nagykovácsi és Hűvösvölgy közötti 18 km jutott, fiaimmal és Gabival vágtunk neki.
A túraútvonal nagyítható térképe:
A központból két kilométernyit gyalogoltunk felfelé Nagykovácsi utcáin a Zöld jelzésen, mire elértük a csomópontot, ahol a három nagy turistaút, az Országos Kék, a Budai Zöld, és a Pilisi Sárga találkozik. A három út együtt megy a Muflon itató nevű közintézményig. Ide betértünk kólázni-kávézni, hogy meglegyen az energia.
A büfétől már csak a Kék és a Sárga halad együtt egy kilométeren át a Kerek-hegyig, hogy aztán Hűvösvölgyig még négy különböző ponton keresztezzék egymást.
Egy hosszú erdei lejtő alján elértük Solymár déli csücskét, átkeltünk a túra legrondább részét jelentő Hidegkúti úton, hogy rögtön odaérjünk a legszebb részhez: az Alsó-Jegenye-völgyhöz.
Nem akarom hasonlítgatni az Alsó-Jegenye-völgyet a Remete-szurdokhoz, vagy a Pilisszentkereszti szurdokhoz, minimum felveszi velük a versenyt. A völgyét bátran nevezhetjük sok helyen szurdokvölgynek, amiben kacskaringósan kanyarog a Paprikás-patak.
A 90 százalékban befagyott patakon több fahidacska vitte oda és vissza a turistaösvényt. A fiúkra nem ismertem volna rá, ha nem kezdtek volna egy hócsatába az egyiken.
Ha a kanyargó, fahidas patak nem lenne elég a szemnek, már oda is értünk az 5 méter magas Jegenye-völgyi vízeséshez. A vízesés felső részéhez lépcső visz le az ösvénytől, de az alsó részhez is könnyen le lehet mászni. Most szépen le volt fagyva.
Innen pár lépésre van az általam ismert egyetlen olyan szépen kialakított környezetű hegyi forrás, aminek a vize nem iható: a Rózsika-forrás.
A Rózsika-forrást először még a 20. század első felében foglalták, a jelenlegi forrásfoglalást a forrásszoborral 2002-ben adták át. A forrás vize a vízgyűjtő területének korábbi elszennyezése miatt nem iható. Nevét egy, a szegényebb gyerekeket gyakran kirándultató munkásnő után kapta.
A két kilométer hosszú patak-menti sétány egy tisztásnál ér véget. A túraszakasznak egyértelműen az egyik legszebb részét jelent. Kisgyerekkel, vagy vasárnap, ebéd utáni emésztő módban külön is végig lehet sétálni. Gabival tavaly télen, a hosszú fagy idején külön kijöttünk. A patak teljes hosszában teljesen befagyott, így egy kanyargó jégösvényen csúszkálhattunk végig.
A Sárga a völgy végén éles kanyarral dél-keleti irányt vesz, és elsuhan a Kálvária-hegy, a Szarvas-hegy, és a romantikus nevű Tök-hegy oldalában. (Ennél egyszerűbb neve már csak a Ló-hegynek lesz, a túra budaörsi végénél.)
Itt van a turistaúton egy pont, amit sokáig a Költők padjának gondoltam, olyan hangulatos a kilátás a Kevélyek felé. Nem is tudtam volna, hogy van ilyen hely, ha nincs a Sárga 70 teljesítménytúrának itt egy pecsételőpontja. Az egyik beszámolóm után kaptam az infót, hogy a Kötők padja semmi esetre sem Költők padja, ez valóban tévesen szerepel néhány térképen. Cartographia leírás szerint a pihenőhelyet eredetileg a kötőipari turistaszakosztály tagjai állították, innen a név.
A Virágos-nyergen általvetve magunkat már a Hármashatár-hegy belső oldalán jártunk, már amennyiben a hegy Duna felőli oldalát külsőnek nevezzük.
Itt kellett felküzdenünk magunkat a 448 méter magas Újlaki-hegyre, ahonnan napi túraszakaszunk másik legélvezetesebb látványa tárult elénk. Nem csoda, hogy a hegy az egyik kedvence a siklóernyősöknek is.
Próbáltam utána nézni a hegynév eredetének, de csak odáig jutottam, hogy az 1700-as években, az első katonai felmérés térképén Neustift Bergként szerepelt. Neustift néven emlegették régen a mostani Kolosy tér köré szerveződő (Buda és Óbuda közötti) kis települést is, ami magyarul Újlakot jelent. A városrésznek mai is Újlak a neve, de elég messze van ahhoz az Újlaki-hegytől, hogy kapcsolat legyen köztük. Bár, ki tudja.
Nem úgy, mint a Hűvösvölgy és az Újlaki-hegy közé eső két másik földrajzi domborulat, a Vadaskerti-hegy (371 m) és a Nyéki-hegy (334 m) esetében.
Nyék: Középkori falu volt a mai Lipótmező területén. Egykori templomának alapfalait Mátyás király nyéki vadászkastélyának romjai közelében Garády Sándor régész ásta ki. A hegy a faluról kapta a nevét. Mátyás király vadaskertje zömében a ma is az itteni, Vadaskertnek nevezett részen terült el. Kőfal vette körül. A vadaskert terméskőből rakott falának nyomai 1940 méter hosszan követhetők.
A Nyéki-hegy aljában már a Hűvösvölgy várt minket, ahol aznapi túránkat befejeztük.
Második nap: Budaörs-Hűvösvölgy
A következő részt logisztikai okokból Budaörsön kezdtük, és onnan közelítettünk ismét Hűvösvölgy felé. Ezúttal Gabit bírtam csak rávenni a túrára, mert a meteorológia ítéletidőt jósolt (hóesést, hófúvást, mínuszokat – márciusban!), a fiúknak pedig nem volt kedvük nekivágni.
Minket Gabival azonban a nagy 2013-as március 15-i hóvihar sem tudott visszatartani akkor a Bükktől, most a Budai-hegységtől nem ijedhettünk meg. Kibuszoztunk Budaörsre, ahol felmásztunk a város déli végén púposkodó Törökugratóra. Bár a Sárga ezt a kitérőt nem tartalmazza, két kilométeres kerülő megérte, mert végignézhettünk a hegyecske tetejéről a Csiki-hegyek vonulatán, amerre aznap az utunk vitt.
A Törökugrató legendái: 1. Budavár visszafoglalásakor a magyarok egy menekülő török csapatot kergettek fel a hegyre. A török lovasok azt hitték, hogy a hegycsúcsra vágtatva megmenekülhetnek, de a hegy meredek sziklás északi oldalát nem ismerve, mind a mélybe ugratva vesztették életüket. 2. Budavár bevétele alkalmával egy török parancsnok ugrott le, hogy a zsineghalált elkerülje. (Révai nagylexikon, 1912)
A Törökugratóról visszaereszkedtünk a Budaörsöt keresztülszelő Szabadság úthoz, és az egykori Csiki-csárdánál megkezdtük a Budai Sárga másik, Hűvösvölgyig tartó szakaszát.
Csiki-csárda: Csik falu kora Árpád-kori településként, hajdan egyike volt a Buda környéki szőlőtermelő falvaknak a Budakeszi-árok mentén. A szomszédos Örshöz hasonlóan a település lakói főleg mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak. A mohácsi csata után Csik falu is kipusztult, ezért 1546-ban már csak pusztaként írták össze. A XVIII. században a Zichy-család majorsága volt itt. A település nevét őrző híres „Csiki-csárda” egészen 1945-ig szolgálta az utazók kényelmét a Bécsbe vezető főút mentén – a közeli régészeti park és jurta kemping honlapja szerint.
A turistaút elég gyorsan kivezet a városból. Némi emelkedő után már a Huszonnégyökrös-hegy és a Csik-hegy közötti nyeregben voltunk. Itt már szép havasak voltak a fák. A nyeregből a Sárga a Csik-hegy felé vezet, a Huszonnégyökrös-hegy kiesik, de aki nem teszi meg ezt az oda-vissza 600 méteres kitérőt, az nagyobbat mulaszt, mintha a Törökugratót hagyta volna ki.
Természetesen mi is kimentünk a Csiki-hegyek, sőt állítom, az egész Sárga útvonal legszebb ormára. A fotókat nézegetve mindenki maga eldöntheti, megérte-e.
A Huszonnégyökrös-hegy (288 m) nevének eredetére Thirring Gusztáv két hagyományt említ: az egyik szerint a törökök 24 ökörrel vontatták fel ide az ágyúkat, a másik egy kövér mészárossal kapcsolatos, aki 24 ökörben fogadott, hogy a hegy lábától a tetjéig futólépésben teszi meg az utat; ez állítólag sikerült is, de az életébe került: a tetőn holtan rogyott össze. (Budai-hegység útikalauz)
A Sárga a Csíki-hegyek fővonulatának tagjain halad: a Huszonnégyökrös-hegy után a Csik-hegy, a Ló-hegy, a Szállás-hegy és a Szekrényes-hegy oldalában kanyarog észak-keleti irányba. Egyiknek se mentünk fel a csúcsára, mégis több helyen szép kilátás nyílt Budaörs, vagy a másik irány, a Kies-völgy fele.
A Szekrényes-hegy a maga 365 méterével és sziklás tetejével szerintem a Csíki-hegyek legszebb csúcsa. Nyolc éve jártunk itt először a fiúkkal, egy enyhén havas márciusi napon. A Sárgáról egy kilométeres kerülő a csúcs, ami már nem kevés, ezért inkább betéttúraként ajánlanám, olyan formában, ahogyan azt korábban jártuk be.
Mi Gabival ki is hagytuk. Nemsokára odaértünk a Csiki-hegység másik legszebb részéhez, a Kies-völgy fölötti fenyvesekkel és tisztásokkal váltakozó, kellemes éghajlatú Sorrento-gerinchez, aminek a pereméről főleg Budakeszi, azaz nyugat felé van jó kilátás.
A Sorrento nevét turisták adták. Tájképi szépsége és egyéb kellemes adottságai miatt nevezték el a híres olasz fürdőhelyről, Sorrentóról. (Budai-hegység útikalauz)
A hely mediterrán hangulata még így, a téli képeken is átjön: barátságos fenyők, meleg, sárgás színű, nem túl meredek sziklák. Mint azt a korábbi posztomban írtam konklúzióként: természetes játszótérnek a Sorrento a legalkalmasabb hely, ha az ember nem tart attól, hogy a gyerekek lepotyognak a szikláról.
Most nem voltak gyerekek, így Gabival nyugodtan elfogyaszthattunk egy kis pogácsát, hogy aztán tovább induljunk a behavazott erdőben.
Három kilométerrel arrébb megy el a Sárga a Magas-kő alatt, ami egy erdővel benőtt magaslat. 2010 óta arról nevezetes, hogy egykori kőfejtőjében áll az Elhunyt Turisták kopjafája. Mi most nem tettünk tiszteletkört az emlékhely felé, mert szerettünk volna még világosban felérni a Hárs-hegyi kilátóhoz.
Előtte még át kellett sétálnunk a Csacsi-réten, ami egészen közel van a Normafához. Ha egyenesen mentünk volna tovább, ott lyukadtunk volna ki. Csakhogy a rétnél a Sárga éles kanyart vesz, hogy a János-hegy oldalában, a Gyermekvasút sínjeivel párhuzamosan szépen lecsorogjon a Szépjuhásznéig.
Szépjuhászné: a Budakeszi út legmagasabb pontján, a János-hegy és a Nagy-Hárs-hegy közötti hágóban, az úgynevezett Budakeszi-völgyben helyezkedik el, 350 méter magasságban. (1945 és 1992 között Ságvári-liget volt a neve.) A monda szerint Mátyás király itt ismerkedett meg egy szép juhásznéval. (Khmmm, khmmm, a többit hagyjuk a feledés homályában.) A 18. század közepétől kedvelt kirándulóhelyen Pavianovics János üzemeltette a Szép Juhászné nevű vendéglőt.
A Szépjuhászné tökéletes kiindulópont egy újabb betéttúrához, a Hárs-hegy körhöz, amit a fiúkkal öt éve jártunk (csúsztunk/estünk/keltünk) be. Akkor még egészen kicsik voltak, ma már inkább a Tátrában vitézkednek. Most nem volt jeges a turistaút, viszont a hó itt is megmaradt a fákon. Észak felé kitisztult az ég is, létrehozva a fehér erdő, kék ég színösszeállítást, amiben Magyarországon elég ritkán van részünk.
A Csanádi-pihenőnél volt az első panorámapont, ahol meg is álltunk pár percre, belefeledkezni a Pesthidegkút felé eső kilátásba. Innen már egész közel esett a Nagy-Hárs-hegy csúcsa, rajta a Kaán Károly-kilátóval.
Kaán Károly, erdőmérnök: nevéhez fűződik a magyarországi erdőgazdálkodás újjászervezése, az Alföld fásítási programja és a korszerű állami természetvédelem megszületése.
Azt hiszem nem várt nagy szerencsénk volt. A legszebb kilátóponthoz érve volt egy olyan időjárási ablakunk, amin kinézve jókedvűen sütött a nap, szépek voltak a fények, és messze el tudtunk látni. A Hármashatár-hegy látványa már-már alpesi hangulatot idézett.
Egész sokáig ellettünk volna fent, de a hideg, metsző szél figyelmeztetett rá, hogy indulni kell tovább. A kilátótól nem messze egy kis fahídon kell átkelni, ami a Bátori-barlang mellett vezet el. A barlang bejáratának vastag vaskapuja zárva van, nem véletlenül: veszélyes, valamint fokozottan védett.
A barlang Bátori László pálos szerzetesről kapta a nevét, aki a 15. század közepén, 20 éven át remetéskedett itt és a Bibliához magyar nyelvű magyarázatokat írt. (Egyes források szerint ő fordította először magyarra a Bibliát.)
Innen egy hosszabb ereszkedés után ki lehet menni a Kis-Hárs-hegyre, és az ott álló, vasúti talpfákból összerakott, ötletes Makovecz-kilátóig. Aki nem járt még arra, mindenképpen menjen ki, és lépcsőzzön fel rajta, nem nagy kerülő. Mi viszont Gabival már jól ismertük, és mivel a Sárga is elkanyarodik mellette, mi is így tettünk.
A nyeregtől 15-20 perces út lefelé Hűvösvölgy, ami a Sárgán úgy tűnik, gyakori végállomásunk. A villamosvégállomásnál palacsintával és forralt borral ünnepeltük a túra sikeres befejezését.
A teljes Sárga útvonalon évente, április 30-án rendeznek teljesítménytúrát, Sárga 70 néven. Háromszor indultam rajta, egyszer a 30-as, egyszer az 50-es, egyszer pedig a 70-es távon. Mindegyiknek megvolt a maga „bája”. Érdekessége a Sárga teljesítménytúráknak, hogy (a fenti három esetében) éjfélkor indul Esztergomból. Az éjszakai menetelés különleges hangulatot kölcsönöz a túrának.
A főváros fő túraútvonalai:
- Budai Zöld, 1 rész: Budapest legszebb túraútja az orrunk előtt van, mégse látjuk
- Budai Zöld, 2. rész: Az ezer lépcső útja
- Budai Zöld, 3. rész: Ki a városból
- Budai Piros: Túra Budapest egy szem tengerszeméhez
- Budai Kék: Ha kéktúrázni akarsz, Budapesten kezdj bele
A Szépkilátás – A Telex túrarovata friss anyagokból, valamint a korábbi blog.hu-s Szépkilátás blog túraleírásainak az archívumából állt össze. Ez a poszt 2018-ban jelent meg, de hangulatában most is ugyanilyen végigjárni az útvonalat.
