Százmilliárdokat szórtak el sporteseményekre Orbánék, miközben a bevétellel nem sokat törődtek
A Tisza-kormány a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) honlapján közzétette, hogy a sportesemények rendezésére mennyi pénzt költött el az előző kormány. 2022-től a hivatalon keresztül finanszírozta a nagy eseményeket Orbán Viktor kormánya, innen utalták tovább a pénzeket a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségnek (NRÜ). Innen kaptak aztán megbízást Balásy Gyula cégei, amik úgy tudjuk, sok esetben a teljes összeg 20 százalékát azonnal lefölözték. A rendszerben voltak még hasonló jellegű cégek, de azok sokkal szerényebb haszonkulccsal is megelégedtek.
Eleinte az akkori kormány még a közlönyben nyilvánosságra hozta, mennyi állami támogatást kapnak a versenyek, utána titkossá váltak a kormányhatározatok. Az új kormány most egyelőre csak az abszolút összegeket adta ki, azt, hogy pontosan lebontva ezek a pénzek mire mentek, milyen vállalatok jártak jól, egyelőre nem tudjuk, de azt igen, hogy a cateringet például általában Tiborcz Istvánhoz köthető cégek adták. Ennyi év távlatából is kíváncsian várhatjuk, kinek érte meg nagyon az, hogy évről évre sok esemény volt. Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár már előre jelezte, hogy az események többsége masszívan túlárazott volt.
A vaskos ráfizetés a jelek szerint senkit sem zavart, nem is bajlódtak azzal, hogy lehetne nyereségessé tenni egy-egy eseményt, üzleti tervek elvétve születtek, szponzorokat be sem akartak vonni, az állam mindent fizetett, és a végén el lehetett mondani, hogy Budapest kitett magáért, felejthetetlen élményt adott.
Az NKOH nemcsak a sportos pénzeket kapta meg, hanem az állami ünnepségek költéseit is, ezek nagyságrenddel kisebbek, mint ami sportrendezvényekre ment el.
Gáláns adófizetők
Még mielőtt belevágnánk, tisztázzuk: a világbajnokságok szervezésével mindenki – szurkoló, nemzetközi szövetség – elégedett volt, mert a bennük részt vevő önkéntesek, a sor végén lévő lelkiismeretes dolgozók a szívüket-lelküket beletették, nekik fontos volt a sport, de ők attól nem kerestek többet, hogy a politika rátelepedett a sportra, és sok esetben kifizetőhelynek tekintette azt.
És akkor vissza a rendezvényekhez: Orbán Viktor 2018 októberében jelentette ki, hogy Budapest egy globális sportfőváros, ehhez minden adottsága megvan. Erre nagyon jól lehetett hivatkozni a propagandában, valódi értelemmel azonban nem igazán bírt. 2019-ben deklaráltan Európa Sportfővárosa lett Budapest, erre a címre egyébként pályázni kellett, de a jól hangzó szlogen érdemi előnyökkel nem járt.
Orbánék előtt is rendeztek persze itthon vb-t vagy Eb-t, de a léptékek egészen mások voltak. 2010-ben még a szocialista kormányok adtak 230 millió forintos állami támogatást a triatlon-vb-nek, maga a verseny időpontja már Orbán kormányzati időszakára esett, de akkor még messze nem épült ki az a rendszer, ami később. A 2013-as vívó-vb vagy a 2014-es női kézilabda-Eb is sokkal kisebb volumenű támogatásban részesült.
A 2017-es vizes vb-n ébredt rá a politika, hogy egy ilyen eseményt mennyi mindenre lehet használni azon túl, hogy Hosszú Katinka nagyszerűen úszik, és drukkolnak neki, vagy a mindenkori pólóválogatott nekivág annak, hogy elérje a célját, és aranyérmes legyen. Történelmi tény, hogy a 2017-es vb szervezőbizottságából Gyárfás Tamást azóta elítélték a Fenyő-gyilkosság ügyében; Balogh Sándor ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, nem tudni, hol tartózkodik; az akkori minisztert, egyben a szervezőbizottság elnökét, Seszták Miklóst pedig hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények gyanújával helyezték előzetes letartóztatásba néhány hete.
Magyarország a 2017 elején visszavont 2024-es olimpiai pályázat után is rengeteg pénzt ölt nagy események rendezésébe, mint a G7 cikke rámutatott, csak 2019-ben legalább 35 milliárdot fordítottak erre a célra. Pontosan annyit, mint segélyezésre, és egy milliárddal kevesebbet, mint a bölcsődék fenntartására. A 2017-es vizes vb még nem szerepel a most kiadott adatok között, hiszen korábbi esemény volt, de a rendezési költségét 80 milliárdra lehet tenni, a jegyekből 800 millió jött be, a turistaforgalomban semmilyen érdemi változást nem okozott. Ez egyébként pontosan így volt a világ más pontjain is, Barcelonába, Sanghajba, Kazanyba vagy a dél-koreai Kvangdzsuba elenyésző számú külföldi drukker ment, hogy lássa a sportág legjobbjait, és azóta sem a vizes vb miatt támad az a gondolata egy átlagos turistának, hogy szívesen megnézné Barcelonát.
A 2023-as atlétikai vb-n Halász Bence bronzérme mellett Krizsán Xénia negyedik lett, a versenyzők elmondhatták, milyen csodálatos a magyar közönség, mennyit jelentett nekik a hazai pálya. Most a közzétett adatokból már tisztán látjuk azt is, hogy 55 milliárd ment el a vb-re, ahol Orbán baráti politikusi köre a 100 méteres síkfutást a VIP-páholyból nézhette, itt volt a török elnök, Recep Tayyip Erdoğan és az azeri Ilham Aliyev is. A 2026-os atlétikai világdöntő pénzügyeiről már írtunk, hogy a rekordpénzdíjat a magyar adófizetők dobták össze. Most már látszik, ez nem egyedi alkalom volt, a mintázat korábban is ugyanez volt.
A magyar adófizetők ugyanolyan gálánsak voltak, ha a Gyulai Memorialt kellett megrendezni: 2026-ban már 2,6 milliárddal támogattak egy olyan versenyt, amire a hazai atlétikai vezetők közül se mindenki szerint van szükség. Ez a verseny mintaszerűen vagy még annál is jobban követte az inflációt, mert míg 2023-ban 830 millió központi forrás ment el rá, két és három évvel később már 2,6 milliárd. Párizsban 800 millió forintnyi összegből szerveznek jobb színvonalú versenyt. A főszervező, Deutsch Péterhez kötött cégek viszont alkalmazott és honlap nélkül is milliárd körüli bevételre tettek szert.
A maga nemében egészen különleges volt a 2024-es rövid pályás úszó-világbajnokság is, amire 18 milliárdot utalt át a kormány. A győztesek pénzdíját, a világcsúcsot javítók bónuszát a magyar állam állta. A győztesek 10 ezer dollárt kaptak, a világrekord 25 ezer dollárba került az adófizetőknek. Gretchen Walsh biztosan a szívébe zárta az országot, mert 290 ezer dollárral (mai árfolyamon 90 millió forinttal) gazdagabban térhetett haza az USA-ba. Ekkor a medence hátterében látható volt a Lánchíd, az érmeken is megjelent a város szimbóluma. Mivel az akkori egyik szervező, Szántó Dávid a jelenlegi helyettes államtitkár, most közelebbről megnézheti, mennyit vitt el a Balásy-féle Lounge-csoport, és milyen cégek voltak még érdekeltek a lebonyolításban.
Nem könnyű megmondani, hogy egy ilyen verseny valójában mennyibe kerül, azaz mennyire volt túlárazott a 18 milliárd forint. Azt ugyanakkor tudjuk, hogy 2016-ban a kanadai Windsor 11,265 millió kanadai dollárból megrendezte. Ez akkori árfolyamon számolva 2,2 milliárd forintot tesz ki, ami úgy is tetemes különbség, ha hozzávesszük, hogy közben eltelt nyolc év. Ráadásul a két ország életszínvonala nyilván teljesen más, így a szolgáltatások ára is, de ott az üzleti szemlélet nem szorulhatott háttérbe. Windsor büszkén hirdette magáról, hogy nála kisebb város ilyen versenyt még nem rendezett, és összességében pluszban zárták a rendezést. Melbourne 2022-ben vállalta a versenyt, és ott is 3 milliárd forintnyi összeg alatt maradt a költségvetés.
Ez a budapesti esemény egybeesett a női kézilabda-Európa-bajnoksággal, amiből próbált kisasszézni a Kocsis Máté akkori Fidesz-frakcióvezető vezette szövetség, luxusnak nevezve az eseményt. A csoportmeccseket és a középdöntőt megrendezte, a döntő hétvégéjét átengedte Bécsnek. Erre a tornára 2,6 milliárd ment el.
A kormány nem fukarkodott az utcai sportok olimpiai selejtezőjének megtámogatásával sem 2024-ben: 7,6 milliárdot költött rá. Ennek a sorozatnak az angol neve Olympic Qualification Series (OQS), és az első állomását Sanghaj rendezte meg. Öt héttel a párizsi olimpia előtt jöttek Budapestre a versenyzők, a Ludovika környékén rendezték meg a versenyeket. A BMX, a falmászás, a gördeszka, vagyis az olimpiai mozgalom legmodernebb sportjainak fiataljai jöttek el, magyar kvótára nem volt esély. Ekkor már javában zajlott a foci-Eb, az eseményre eső figyelem is ennek megfelelő volt. A Magyar Olimpiai Bizottság és a sportért felelős államtitkárság sem támogatta, ettől még idehozták, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagjának fontos volt ez az esemény. Fürjes Balázs eleve élen járt az összes nagyobb esemény megszerzésében, ő még a torna-vb-re is rámozdult, bár a férfi kosárlabda-Eb egyik csoportját sem sikerült Budapestre hozni.
Fürjes 2024-ben büszkén elmondhatta az OQS után, hogy Budapest tanítja a világot. Nem ez volt az első utcai sportos rendezvény itthon, a World Urban Gamest Los Angeles lemondta, Budapest két kézzel kapott utána, 3 milliárdot ki is fizettek érte. Az esemény angol szójátékra építő külföldi gúnyneve beszédes: Orban Games.
Az NKOH listáján nem szerepelt a kosárlabda olimpiai selejtezőjének megrendezése, és a kézilabda olimpiai selejtezőjéé sem, mert azok nem érték el az 500 milliós tételt, és így a Nemzeti Sportügynökség volt a felelősük. Pedig a női csapat egy kosárra volt attól, hogy 1980 után olimpiai résztvevő legyen, a férfi válogatott Tatabányán nagy fordítással jutott ki, a nők Debrecenben a svédek legyőzésével biztosították a helyüket. A férfiaknak abszolút előnyt jelentett a hazai pálya a portugálokkal szemben, ez esetben konkrét előny származott a rendezésből, és a nézők is nagy élményt kaptak a helyszínen.
Még 2024-nél maradva: a sakkolimpiára 7 milliárd ment el. Annak legalább annyi gyakorlati haszna lett, hogy a legjobb magyar játékos, Rapport Richárd végül nem román, hanem magyar színekben versenyzett, és Lékó Péter is újra csatasorba állt.
2025-ben és 2026-ban a visszatért Magyarországra a MotoGP. Most már látjuk, mennyibe került a két futam: 16 milliárdot nyomtak bele a szervezésbe. Pár száz külföldi biztosan érkezett – finneket, franciákat, olaszokat láttunk a helyszínen –, nekik a MÁV különvonatot biztosított Kelenföldről Csajágra, onnan pedig shuttle buszokat, hogy elérjék a Balatonfőkajár szélén és az M7-es között fekvő pályát. Jövőre ez a verseny már nem lesz Magyarországon, kikerült a naptárból. A versenyt eredetileg Hajdúnánásra akarták vinni, az ottani pálya előkészítése is felemésztett legalább 4 milliárdot.
A Tisza-kormány a jövő évi megörökölt nagy versenyek közül még egyiknél sem szentesítette, mennyi pénzt ad rá. Az viszont megjelent egy csütörtöki kormányhatározatban, hogy takarékosabb rendezést vár el a vizes vb szervezőitől. Ehhez adalék: Szingapúr 2025-ben beugrott az orosz Kazany helyett, 100 millió dollárból megcsinálta. Igaz, nem egy csilivili uszodában, hanem egy bevásárlóközpont parkolójában épített ideiglenes létesítményben. Az NRÜ persze nem mulasztotta el, hogy az utolsó nap emlékeztessen arra: Magyarország a következő rendező. Mága Zoltánt ugyanis (diplomata-útlevéllel) kiutaztatták az eseményre, aki hegedült egyet, Molnár Zoltán elénekelte a Hazám, hazámat, így adtak egy kis ízelítőt a magyar kultúrából. A helyszínen senki sem értette, mi történik.
Itthon eredetileg 220 millió dollárra lőtték be a szervezési költségeket. Fürjes boldogan újságolta még 2019-ben, hogy a világ legjobb uszodakomplexuma Magyarországé. 2027-re kiderült, hogy az uszoda megnyitása alsó hangon 4 milliárdba kerülne, megint le kellene zárni a Dagály strandot, azok a területek, amiket a World Aquatics előírt, mostanra beépültek. Ezért majd a szinkronúszás költözik a legjobb komplexumba, az úszás pedig mehet az MVM Dome-ba.
Most 40 milliárd forint alá szeretné beszorítani a kormány a költségeket, ami ambiciózus vállalás, mert mint láttuk, 2017-ben 80 milliárd volt, és azóta volt infláció, 2022-ben lehetett 30 milliárd körüli összegből kihozni a vb-t. Most abban bíznak, hogy a masters versenyre érkezők majd meglendítik a bevételi oldalt. Az idősebbek ugyanis ugyanazon a napokon úszhatnak, mint akik az aranyakért harcolnak. Vizes vb-t tíz év alatt harmadszor rendez Magyarország, az Egyesült Államok a verseny 1973 óta íródó történetében egyszer sem volt házigazda.
