Masszívan túlárazhatták a Magyarországon rendezett világversenyeket a sportállamtitkár szerint
A Magyarországon rendezett korábbi világversenyek végső költségvetései masszívan túlárazottak lehettek – írta szerdai Facebook-posztjában Kálnoki-Kiss Attila, a Belügyminisztérium sportért felelős államtitkára. Azt írta, kinevezése óta áttekintették a korábbi években megrendezett kiemelt világversenyek szerződéseit és bekerülési költségeit. „Ezt tettük az előttünk álló, 2027-es, a korábbi kormány garanciájával már elnyert világeseményekkel is.” Az utóbbiakról azt írta, az érintett sportági szakszövetségek, az államtitkárság és a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet szakemberei azon vannak, hogy új költségvetéseket készítenek.
„Az első részeredmények egyértelműen mutatják: a korábbi világversenyek végső költségvetései masszívan túlárazottak lehettek. A fejleményekről folyamatosan beszámolunk majd.”
Megígérte, hogy a jövőben nem fognak „kizárólag vagy szinte kizárólag állami támogatásra támaszkodva” világversenyeket rendezni. Az új kormányzat „csak olyan szakmailag megalapozott sportrendezvényeket támogat, amelyek tervezett kiadásai indokoltak, ésszerűek, van társadalmi megtérülésük, és legfőképp a költségvetési terveikben saját bevételi sorok is szerepelnek”.
A 2010 és 2026 közötti Orbán-kormányok alatt Magyarország több világversenyt is rendezett. A jelentősebbek között volt a 2023-as atlétikai világbajnokság, vizes világbajnokságból viszont kettőt is rendeztünk, egyet 2017-ben, egyet 2022-ben.
„51-szeres ár. Közbeszerzés nélkül. És egy nyomozás, ami az Integritás Hatóságnak köszönhetően újraindult” – írta az Integritás Hatóság júniusban, amikor a 2023-as atlétikai világbajnokság ügyében újraindult a nyomozás. Arról korábban a Telex számolt be először, hogy a budapesti atlétikai világbajnokság szervezőcégének volt vezetője, Deutsch Péter az utolsó munkanapján még kötött 260 millió forint értékű, több szempontból is problémásnak tűnő szerződést 2022 szeptemberében.
