Az Integritás Hatóság szerint a túlárazott atlétikai vb ügye mutatja, miért van rájuk szükség
„51-szeres ár. Közbeszerzés nélkül. És egy nyomozás, ami az Integritás Hatóságnak köszönhetően újraindult” – írja Facebook-bejegyzésében az Integritás Hatóság (IH). Ezzel arra hívják fel a figyelmet, hogy miért is van rájuk szükség.
A budapesti atlétikai világbajnokság szervezőcégének volt vezetője, Deutsch Péter az utolsó munkanapján még kötött egy nagy értékű, de több szempontból problémásnak tűnő szerződést 2022 szeptemberében, erről a Telexen számoltunk be először. Az ügyről Vadai Ágnes (DK) korábbi országgyűlési képviselő írásbeli kérdést tett fel Polt Péternek a parlamentben, a legfőbb ügyész ezt feljelentésként értékelte, ezért a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt.
A 2023 nyarán indult nyomozást azonban viszonylag gyorsan megszüntették. Az Integritás Hatóság ekkor azonban új nyomozás indítását kérte, mert szerintük a rendőrség nem járt el elég alaposan. A bíróság nekik adott igazat, és a nyomozás folytatására kötelezte a rendőrséget. Ezt idézte fel most az Integritás Hatóság.
Az Integritás Hatóság nevek említése nélkül felidézte, hogy a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságot szervező cégnek az évek során két vezetője is volt. A korábbi ügyvezető, aki még a vb előtti évben, 2022-ben váratlanul távozott a posztról, az utolsó munkanapjainak egyikén még aláírt egy 260 millió forint + áfa értékű megállapodást 400 versenybíró kiképzéséről.
A Hatóság azt is felsorolta, hogy mi ebben a gyanús. Többek közt az, hogy egy versenybíró kiképzése a szerződés szerint nagyjából 650 ezer forintba került. „Ugyanakkor a Magyar Atlétikai Szövetség saját, nyilvános adatai szerint ez a díj 2017-ben mindössze 12 700 forint volt. Valamiért 51-szeresére drágult a képzés” – írták. Emellett az, hogy a nettó szerződéses összeg 260 millió forint lett. „Ez épp csak elfér a 262,485 millió forintos uniós értékhatár alatt, amely felett kötelező lett volna nyilvános közbeszerzést kiírni. Közbeszerzés így nem volt” – tették hozzá.
Az elindult, de rövid úton megszüntetett nyomozás újraindításához benyújtott beadványában az Integritás Hatóság kifogásolta a nyomozás hiányosságait: meg nem hallgatott tanúk, beszerzetlen szakértői vélemény, kihagyott vagyoni vizsgálat. Ezzel elérték: újraindult a nyomozás. A vizsgálat azóta is folyamatban van.
„Ez az eset pontosan megmutatja, mire jó egy antikorrupciós hatóság. Egy gyanús szerződés kivizsgálása nem politikai kérdés, hanem közérdek: minden adófizetőnek közös érdeke, hogy a közpénz oda jusson, ahová szánták”
– írták. Szerintük az a tanulság, hogy amennyiben az Integritás Hatóságnak megfelelő jogköre van, akkor élni is tud vele. „A megfelelő jogosítványok nem öncélúak, ezek eszközök ahhoz, hogy átláthatóbb, tisztább és igazságosabb ország épülhessen.”
Az IH-t 2022-ben alapította még az előző kormány, mert ez szükséges az uniós feltételességi eljárás megszüntetéséhez, habár az IH javaslatainak nagy részét tavaly lesöpörte az asztalról a kormány. A Hatóság jogköreinek bővítését Magyar Péterék többször is megígérték, ezzel erősebb elszámoltathatóságot biztosítanának a politikusok esetében. Ez része az uniós pénzek hazahozataláról szóló megállapodásnak is.
