Napok óta tele vannak a hírek Milák Kristóffal, úgy, hogy ő meg sem szólalt. Már a nyáron is voltak olyan előjelek, amelyek arra utaltak, hogy esetleg nem látjuk többet versenyezni. Nagy veszteség lenne a magyar sportnak, ha nem lenne ott az olimpián, mert egy igazi favorit lépne vissza a versenytől. De ha nem a versenyzőt nézzük, hanem a dolog emberi oldalát, már érthetőbb a helyzet: folyamatosan nagyon kemény terhelés alatt volt, és egyszerűen elege lett.
Az olimpiai és világbajnok úszó Milák Kristóf júniusban a szurkolók számára teljesen váratlanul bejelentette, hogy kihagyja a július végi világbajnokságot Fukuokában. Akkor abban maradt az edzőjével, hogy szeptemberben majd újratervezik a jövőt. Az edző, Virth Balázs aztán arról számolt be a múlt héten, hogy Milák csak az edzései felén jelent meg az uszodában, és mivel nem akar a hírnevéhez méltatlan produkciót nyújtani, kihagyta a budapesti világkupát is – aminek amúgy ő szerepelt a beharangozó plakátjain. Virth úgy gondolja, hogy Milák egész olimpiai felkészülése a 24. órában van, idén októberben már mindenképpen edzenie kellene a jövő nyári versenyre. Arról is beszélt, hogy a legnehezebb feladata most egyáltalán az úszósportban tartani a versenyzőt. Hallottunk olyan véleményt, hogy januárban nekiállni az edzésmunkának már késői, de az ő klasszisával még talán úgy is összejöhet egy jó olimpiai szereplés.
Ki az a Milák Kristóf?
Napjaink legnagyobb magyar úszósztárja a 2017-es budapesti világbajnokságon tűnt fel, ahol 17 évesen ezüstérmet nyert 100 méter pillangón. A 2018-as Eb-n megszületett az első győzelme 200 pillangón, a 2019-es világbajnokságon pedig már világcsúccsal lett első. Sikerének értékét tovább növelte, hogy Michael Phelps megdönthetetlennek hitt rekordját döntötte meg kétszázon, nem is akárhogyan: fél testhosszal győzte volna le az amerikai bálványt, ha egymás mellett úsznak.
Akkoriban napokon át foglalkozott Milákkal a világsajtó, aki olyan fejlődésen ment keresztül, amire senki sem számított. Pontosabban, az akkori edzője, Selmeci Attila igen. Akkor hangzott el először, hogy Milák imád versenyezni, feldobja a tét – de nem igazán szeret edzeni.
2020-ban az elhalasztott olimpia után elkapta a koronavírust, ami nagyon megviselte, sokat fogyott, úgy-ahogy felépülve pedig Kenderesi Tamás megverte őt a decemberi magyar bajnokságon. Utána viszont beleállt a munkába, és az olimpián, még ha el is szakadt a gatyája a rajt előtt, simán nyert. Egy ország ünnepelte, de ő világcsúcsot akart úszni, ezért nem volt felhőtlenül boldog a győzelem után. Az olimpia után, ahogy várható volt, elhagyta Selmeci Attilát, akivel már nem volt jó a viszonya, és úgy látszott, az új edző, Virth Balázs tökéletes megoldás lesz.
2022-ben Budapest ismét megkapta a vb-rendezés lehetőségét, Milák pedig újra elkápráztatta a világot: nemcsak nyert, de tovább faragott a saját világrekordján, és olyan 1 perc 50 másodperces extázist okozott a közönségnek, hogy mindenki állva ünnepelte az arénában. A rövidebb távján, 100 pillangón az olimpiai bajnok Caeleb Dressel visszalépése után ugyancsak nyert. Két hónappal később, a római Eb-n már 100 gyorson is rajthoz állt, és megszorongatta a világcsúcstartó román Popovicit. 2023 áprilisában jó formában érkezett a magyar bajnokságra, arról beszélt, a világbajnokságon a pillangó mellett más számokat is kipróbál.
Aztán hirtelen jött a törés.
Nem derült ki azóta sem, mi történt vele, mi volt a konkrét oka, hogy egyre többször hiányzott edzésről. Mivel a felkészülés érzékeny időszakában esett ki, szinte törvényszerű volt, hogy június közepén bejelentette, nem indul a vb-n. Az első, később törölt üzenete úgy jelent meg a Facebookon, hogy a 2024-es olimpia is kimarad neki. „A média drámaként hozza le, de nincs dráma, csak megújulás” – ez volt a zárómondata, és azt is kijelentette, hogy a 2028-as olimpia a célja, újult erővel. Ez a poszt már nem elérhető.
Nem sokkal később már arról beszélt, hogy mégis a 2024-es párizsi olimpia a cél. Hogy újra edzeni kezd, afelől kétségünk sem lehet, hiszen így tett a 2023-as vb előtt is. De hogy végigcsinálja-e az egészet, az talány. A mostani kihagyásokban közrejátszott, hogy közben családi gyász érte. Virth mellett az eddig vele kifejezetten jó viszonyban lévő kapitány, Sós Csaba és Wladár Sándor elnök is erős üzeneteket küldött neki – ezekről majd egy kicsit később.
Sokszor elhangzott, hogy Milák egy zseni a medencében, talán már unja is ezt a jelzőt. De a zsenialitásával együtt jár a különcsége és az öntörvényűsége is. Nem könnyű vele együtt dolgozni, ezt elismerte jó néhányszor. Jó példa erre egy történet 2020-ból a thaiföldi edzőtáborból. Selmeci itt kőkemény programot állított össze neki, amit edzőtársai, Márton Richárd és Biczó Bence is elvégeztek (2019-re még egyedül készült fel, 2020-ban váltottak csapatmunkára, hogy jobban viselje a monotóniát). Úgy épült fel az edzésterv, hogy a hétfőt és a keddet megnyomták, különösen utóbbit, aztán szerdán csak egy lazább edzés volt, hogy a szervezet fel tudja dolgozni a keddi kemény penzumot. A csütörtök és különösen a péntek megint kemény munkával telt, majd jött a szombat, megint lazább edzéssel. A csúcsterhelés után mindig volt egy könnyített nap. Milák viszont nem tartotta magát ehhez a rendszerhez, előfordult, hogy olyan kedve volt, hogy kedden inkább lazult, és a szerdát nyomta meg. Mivel a hetek egymásra épülnek, ez nem könnyítette meg Selmeci dolgát az adatok értelmezésében. Valahogy kihúzták együtt az olimpiáig, de valószínűleg mindketten megkönnyebbültek az elválással.
Virth egy nagyon jó idegzetű edző, Selmecihez hasonló pedagógiai érzékkel és felkészülési tervvel, korban is közelebb áll hozzá, de amikor
a 2022-es vb előtt körülbelül egy hónappal Milák váratlanul leállt az úszással három hétre, ő is tanácstalan volt, hogy mit tegyen.
A helyzet akkori megoldásában kulcsszerepet játszott Schmidt Ádám, akit júniusban államtitkárnak neveztek ki, tőle vette át Milák az aranyérmet a dobogó tetején. Akárhogy is, a bajnok három kihagyott hét után megjelent az uszodában, újra belevágott az edzésbe, és egészen hihetetlen idővel nyert. Kilengései tehát már korábban is voltak, ezért is írtuk, hogy kilóg a magyar úszósport korábbi klasszisai közül, akik általában egészen fanatikusan edzettek a kivételes tehetségük mellett is.
Milák sokszor emlegetett zsenialitása három tényezőből ered. Egyedülálló a vízfekvése, ami hatalmas előnyt jelent a riválisokkal szemben. Egy beszélgetésünkön úgy magyarázta, azt érzi, egyenesen erőt kap a víztől. Amikor beleteszi a kezét, akkor energiát vesz ki belőle. Egy másik hihetetlen tulajdonsága, hogy az izmai csak 175 méter környékén kezdenek el savasodni. Az ellenfelei, legyenek akár a világ legjobbjai, ha teljes erőbedobással úsznak, a harmadik fordulónál, 150 méternél már légszomj közepette küzdenek az égető érzéssel. Milák csak annyit szokott mondani, hogy „a végén, a hajránál már csípett egy kicsit”. Nem köt be a karja, hanem csak „csípi egy kicsit”. Amikor azzal szembesült, hogy neki a pár hetes leállás is belefért, mert úgy is világcsúcsot úszott, és tönkreverte a világot, jogosan merült fel benne a kérdés:
ha így is megy, és ő a legjobb, akkor miért eddzen annyit?
Az olimpia előtt foglalkozott vele pszichológus is, Selmeci akkoriban Ress Máriával dolgozott együtt, de a kapcsolat az olimpia után megszakadt. Most nem is hallani arról, hogy a lelkének titkait érdemben feltárná valakinek, ajánlották neki, de nem élt a lehetőséggel. Az viszont nagyon látványos, hogy a motivációját elveszítette.
Belső motiváció nélkül nem megy
Sokszor láttunk már ehhez hasonlót a sportban. A sakkozó Magnus Carlsen már nem talál kihívást a sakkban, 31 éves korára mindent elért, és nem volt kedve egy újabb vb-döntőhöz, miután hármat már megnyert. Vannak olyanok is, akik fontos versenyen sokalltak be. Minden idők egyik legeredményesebb tornásza, Simone Biles az olimpián módosított a programján, a visszalépés határán volt. Caeleb Dressel úszó két döntő után lépett vissza a budapesti vb-n, és azóta is csak keresi önmagát.
Milák történetét Faludi Viktória sportpszichológus is követi kívülről – az ő neve Szilágyi Áron első olimpiai aranyérme után lett ismert országszerte, amikor a bajnok köszönetet mondott neki. Faludi a sportpszichológiát nem a magyar rendszerben tanulta, hanem Barcelonában. Több úszóval is foglalkozik, ők is mesélnek neki Milákról, de ezeket az információkat értelemszerűen nem adhatja ki.
„Nem egyedi jelenség, hogy valaki időt kér, mert kifacsart állapotban van, és szeretné elkerülni a kiégést. Teljesen más lelki hozzáállást követel, hogy még egyet nyerjen valaki, ugyanabból, mint az elsőt. A nagy multicégek már rájöttek, hogy háromévente érdemes egy kisebb pihenőt adniuk a dolgozóiknak, hogy folyamatosan magas szinten teljesítsenek. Kutatóknál is látunk erre példát. Mi ettől még nagyon messze vagyunk, mert a mentális problémákat kevesen vállalják fel az élsportban. Gyakran hallom úszóktól, hogy zombiként közlekednek, alszanak a villamoson, mert olyan terhelést kapnak az edzésen, hogy az evésen és az alváson kívül másra nem is vágynak. A magyar rendszer mindig azt visszhangozza: a munkát el kell végezni! A munka fontos, de ugyanolyan fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés, és persze a feltöltődés. Egy sportolónak vannak elvárásai egy nagy eredmény után önmagával szemben is. Egy versenyre a formába hozás nemcsak fizikai, hanem lelki terheléssel is jár. Más sportágakkal ellentétben itt a csúcsforma egy-két hétig tart. 23 évesen az izmok sok mindent kibírnak, de ez nem függ össze azzal, hogy mentálisan ki mit bír ki. Miért ne lehetnének a »mentális izmok« fáradtak? Ilyenkor az nem segít, ha ráförmedünk az illetőre, hogy szedje már össze magát, és hogy a múltban ezt X vagy Y kibírta, ezért hát neki is ki kell bírnia. Ha megsérül valakinek a bokája, akkor mindenki hátralép, hogy pihennie kell a versenyzőnek, az egy tipikus sérülés, megvan a kezelés protokollja.
De nemcsak a boka, hanem a lélek is fájhat, és ezt itthon igen csekély mértékben veszik tudomásul.
Természetesnek gondoljuk, hogy ha a test bírja a terhelést, akkor minden rendben van. A vívásban gyakorta látom, hogy hosszabb pihenőre küldik a versenyzőket, és ha megjön a fegyveréhség, akkor visszatérnek a pástra.”
Faludi rámutatott arra is, hogy Amerikában a versenyzők jellemzően kevesebbet úsznak tizenéves korban, ezért jobban tudják terhelni őket később. A kinti szakemberek hitetlenkedve nézik, hogy a hazai tinik mekkora adagokat teljesítenek napról napra. Ezek az edzések nem változatosak, noha olykor már az nagy segítség lenne.
A szakember úgy gondolja, hogy hullámvölgyek mindenkinél vannak, ezt a mentálisan erős és alaposan megacélozott sportolók sem ússzák meg. Mindig az a kérdés, hogyan sikerül ebből a kilábalás. Utólag jó visszanézni a nagy feltámadásokra, de amikor egy sportoló lelkileg nagyon lent van, akkor el tud veszni, különösen, ha elzárkózik a segítségtől.
Mindezen nem segítettek sokat a sportág vezetőitől érkező kemény üzenetek. Wladár Sándor úszóelnök – korábban maga is olimpiai bajnok úszó – azt mondta: Milák tartozik Magyarországnak. Hosszú Katinka ezt a nyilatkozatot minősítette primitívnek. A kapitány és a szövetség persze tisztán szeretne látni, tudni, hogy számolhatnak-e Milákkal, mondjon igent vagy nemet. De ez a félmegoldás, hogy edzeget, hiányozgat, semmiképpen nem jó, ráadásul a többiekre is romboló hatással lehet az úszók között. Hogy ez-e ehhez a megfelelő kommunikáció és stílus, azon persze lehet vitatkozni, bár az egészet tovább bonyolítja, hogy az egésszel próbálják óvni is a versenyzőt. A doppingellenőröknek hetekkel korábban le kell jelentenie, hol edz. Ha vizsgálni akarják, akkor ott kell lennie. Ha ilyenkor nincs ott az uszodában, feljegyzik, és ha háromszor belefut ilyenbe, el is tilthatják.
Tény, hogy Milák minden anyagi segítséget megkapott az úszáshoz. A Magyar Közlöny külön kitért 2019 végén arra, hogy 50 millió forintot kap edzőtáborozásra, az olimpiai felkészülésére. Maga az elnök külön jutalmat ígért neki. Vagyis Milákot, ahogy egy világsztárhoz illik, a tenyerén hordozta a hazai rendszer. Más viszont nem tud helyette úszni, a kivételes képességeit csak ő tudja megmutatni a vízben. Wladár azzal próbálta motiválni az utolsó beszélgetésükön, hónapokkal ezelőtt, hogy mindössze két ember van a hazai bajnokok közül, akik meg tudták védeni a címüket. Bármennyire is nagy úszó Hosszú Katinka vagy Gyurta Dániel, a duplázás nekik sem sikerült. Milák viszont nagyon is alkalmas lehet arra, hogy legyőzze a franciák klasszisát, Leon Marchand-t, ráadásul az ő hazai pályáján, a párizsi olimpián. De hiába a kihívás felvillantása, a szunnyadó tüzet nem keltette fel Milákban ez a beszélgetés.
Hogy a klubja, a Honvéd állja a fizetését most is, az a klub belügye, nem látunk bele a szerződésbe. De ha nem kapna fizetést, varázsütésre akkor sem állna fel a rajtkőre, és nem vágyna a teste sanyargatására reggel hattól estig. Állami ösztöndíjra (ez 400 ezer forintot jelent havonta) a 2022-es világbajnoki szereplése után még évekig jogosult, ha nem jelenti be a visszavonulását.
A szintén olimpiai bajnok Czene Attila annak idején maga vallotta be, hogy az atlantai győzelme után pontosan tudta, hogy neki annyi volt. „Amikor felhívtam apámat, ő látott belém, és azt mondta: gratulál, nagyon szép volt, de ennyi volt. Így éreztem én is. Mások már látták maguk előtt, hogy vb-t meg Eb-t nyerek, de ők nem tudják, mekkora munka volt ebben az aranyban. Csak apám tudta, hogy a csillogás mögött mi van pontosan, és azt, hogy bennem ennyi volt és nem több.”
Milák nemrég az egyik szponzorának adott egy hosszú interjút, aminek az egyik tételmondata az volt: a csúcson mindenki magányos, és elkezd unatkozni. Ezt az unalmat kellene megtörni, ez lenne a titok nyitja, de egyelőre tanácstalan mindenki, hogy hogyan lehetne ezt a gyakorlatban megtenni. A tanulás lehetne ehhez egy út, korábban is a fejében volt ez, de folyamatosan halasztgatott. Az ausztrál Kyle Chalmers az úszás mellett hetente egyszer építkezésekre ment el dolgozni, ő fizikai munkával törte meg az edzések monotóniáját, és így testközelből látta, milyen a melósok élete, amivel megtanulta értékelni a saját helyzetét.
A magyar úszásnak Milák jelenléte azért is kiemelten fontos, mert a legutóbbi olimpián, Tokióban csak ő tudott éremig jutni az egész csapatból. Kós Hubert világbajnok lett idén, amivel ő is aranyesélyessé lépett elő, de nyilván jobb lenne két favorittal Párizsba menni, mint eggyel. Milák a 4x200-as váltó helyezésén is sokat tudna lendíteni, emellett olyan apróságokat is figyelembe kell venni, hogy ha az olimpián nagyobb egy csapat létszáma, akkor több kísérőt is lehet nevezni. Előfordult már, hogy egy versenyzőt nem kísérhette el az edzője, mert egyszerűen kevés volt a hely.
A múltban sokszor volt egyszereplős a magyar úszás. 2000-ben, amikor Kovács Ági nyert olimpiát, más érem nem is volt. 1952 és 1980 között pedig még csak magyar arany sem volt olimpián. Ez betudható annak, hogy ebben a sportágban messze a legerősebb a konkurencia a hagyományos magyar sikersportok között. Kajakban például sok az erős ellenfél, de ott a japánok vagy amerikaiak nem tényezők, míg az úszásban nagyon is. Fontos statisztika: Tokióban három európai aranyérmest köszönthettek az olimpián, Ausztrália már akkor vezető szerepet töltött be, most pedig még inkább.
Milák Kristóf a pillangóúszásban olyan fejlődést és pezsgést hozott az utóbbi években, ami más úszásnemekre nem volt jellemző már régóta. A fukuokai vb-n is ő volt a reklámarc a plakátokon, miközben a sportágnak azért vannak még nagy sztárjai. A szakemberek tudják, hogy képes lenne áttörni az 1:50-es álomhatárt is. Csak az kellene hozzá, hogy ezt ő is akarja.
