Számítógépes játékként fogta fel a vb-maratont a legjobb magyar futó

Az etióp Gotytom Gebrselase címvédőként érkezett, de nem feltétlenül ő volt a legnagyobb esélyes: három honfitársa, Tsemay Gemechu, Yalemzerf Yehualaw és Amane Beriso Shankule is jobb egyéni csúccsal bírt, mint ő, és a kenyai Rosemary Wanjiru is 2 óra 17 percen belül futott már az idén. Az izraeli Lonah Chemtai Salpeter tavaly bronzérmes volt a vb-n, és szinte minden világversenyen ott tud maradni a legjobbakkal, vele is számolni kellett.

A mezőnyben két magyar volt: Szabó Nóra, aki idén megdöntötte a 27 éve fennálló országos csúcsot és Kovács-Garami Katalin, aki 43 évesen a legidősebb futó ebben a versenyben.

Szabó meg is mutatta magát, a rajt után egy japán versenyzővel élre állt, néhány méterre el is szakadtak a többiektől, és nagyjából négy kilométeren át vezettek. Ezután a mezőny is kicsit nagyobb tempóra kapcsolt, de a nyári versenyeken indokolt az óvatosabb kezdés, a melegben könnyű kikészülni.

A nagyvárosi maratonokon általában egy 42,195 kilométeres pályát jelölnek ki, a vb-ken viszont körözni szoktak a versenyzők. A budapesti pálya világörökségi helyszíneket érintett. A Hősök teréről rajtoló mezőny először egy két kilométeres kört teljesített, majd négy tíz kilométeres kör következett, az Andrássy utat, a Lánchidat, az Alagutat és a budai Várat érintették a futók. A gyaloglóversenyekhez képest a maraton presztízse jóval nagyobb, ezt már a Hősök terén összegyűlt tömegből le lehetett szűrni, megteltek a korábban üres lelátók.

Tizenkét kilométerig páran még megpróbáltak ellépni, néhány másodperces előnyt szereztek, ezután viszont az etiópiai csapat vette át az irányítást, és az élboly mindjárt 17 fősre szűkült. Ekkor szakadt le Szabó, aki a 40. hely környékén futott. Kovács-Garami a mezőny hátsó felében volt.

Huszonhat kilométer után egy erősebb ritmusváltás megtizedelte az élbolyt, és a négy etióp, Salpeter, Wanjiru és a marokkói Fatimaa Ezzara Gardidi maradt csak elöl. A marokkói le-lemaradozott, de sokáig csak pár másodpercen belül tartotta a többieket. Harminchárom kilométernél még inkább növelték a tempót az etiópiak, és a támadás be is talált, már Wanjiru és Salpeter is leszakadt. Ezután Gebrselaséék egymás között meccselhették le a dobogós helyeket. Shankule tört előre, és hamarosan megtörte honfitársait is, Yehualaw üldözte, a címvédő a harmadik helyen haladt. Gebrselase jól osztotta be az erejét, a 38. kilométer után megfogta Yehualawot. Utóbbi teljesen elfogyott, csak ötödik lett, Gardadi és Salpeter is megfogta, így nem jött össze az etióp söprés. Shankule 2:24:23-as idővel nyert, 11 másodpercet adott Gebrselasénak, a harmadik helyre a korábban többször leszakadó Gardadi jött be, és ő tűnt a leginkább boldognak, még tíz perccel befutója után is ünnepeltette magát.

Szabó Nóra a táv felénél még csak a 38. helyen állt, onnan jött fel fokozatosan, jó irambeosztással végül a 24.-ként érkezett meg, 2:33:24-es idővel. Előtte csak hat európai futó végzett, köztük az afrikai születésű német Kejeta és az izraeli Salpeter.

Szabó a célba érkezés után arról beszélt, hogy számítógépes játékként fogta fel az egész versenyt. Egy kilométertáblán négy adat szerepelt, tízesével volt mindegyik nagyobb a másiknál, és ezek külön színkódot kaptak.

„Nem is a kilométerek jártak a fejemben hanem az, hogy szintet lépve megvan a következő sáv. Ez sokat segített, ha simán csak kilométer táblák lettek volna, nem biztos, hogy így érek célba” – mondta.

„2:31-32-vel szerettem volna célba érni, ez a 2:33:24 végül is nem annyira rossz, ebben az időben. Nem vagyok teljesen elégedett, mert szerettem volna egy jobb időt futni, vagy az első húszban célba érni. Igaz, elöl vagyok az európaiak között, és az nagyon jó érzés volt, amikor elmentem az Európa-bajnok lány mellett” – értékelte az az eredményét, és kitért a verseny első néhány kilométerére is.

„Nem azért futottam az élen, hogy megmutassam, hogy ki, ha én nem. Az volt megbeszélve az edzőmmel, hogy 17 perc 30 másodperces ötezerrel kezdek, nem érdekel, ki mit fut, én ezt csinálom. Kicsit azért megzavart, hogy senki nem jött. Végül így 17:50 körül kezdtem. Kilométerenként egy másodperc is sokat számít, így utólag nem is biztos, hogy rossz volt a lassabb tempó, mert így talán jobban bírtam a végét.”

Szabó Nóra egy hete szedett össze egy sérülést, nem is volt így tökéletes állapotban, de ha regenerálódik, idén még egy maratont fog futni. A célja az is, hogy kijusson a párizsi olimpiára. Ehhez az eddigi legjobb idején kéne még másfél percet faragnia.

Kovács-Garami Katalin is sok helyezést javított a második félmaratonon, a 67.-ről a 57.-re jött fel, 2:44:02-t futott.

„A futásom első felével elégedett vagyok, picit gyorsabb is voltam, mint ahogy azt megbeszéltük az edzőmmel. Amikor a harmadik körre mentem ki, éreztem, hogy valami nem jó a gyomromban, meg is kellett állnom. Nehéz volt utána visszagyorsulni. Nekem az volt a nehezebb történet, hogy itt legyek a világbajnokságon, csodálatos volt itt futni a szeretteim előtt, nagyon jó érzés volt célba érni. Az utolsó pár száz méteremet tiszteletkörnek tekintettem, próbáltam élvezni, hogy itt lehetek, már nem is voltam túl jól. A célba érkezés feledtetett minden fájdalmat, megcsináltam, itt vagyok, igaz, picit rosszabb idővel, mint számítottam, de nem adtam fel, egyben vagyok. Ez a pályámnak a csúcsa, hogy itt lehetek” – nyilatkozta Kovács Garami.

Eredmények:
női maraton:
1. Amane Beriso Shankule (Etiópia) 2:24:23 óra
2. Gotytom Gebreslase (Etióp) 2:24:34
3. Fatima Ezzahra Gardadi (Marokkó) 2:25:17
...24. Szabó Nóra 2:33:28
...57.Kovács-Garami Katalin 2:44:02