Vége a csoportkörnek a katari futball-világbajnokságon, de nincs megállás, szombaton két meccsel már el is kezdődik az egyenes kieséses szakasz, azon belül a nyolcaddöntők, amiben úgy jött ki, hogy igazából egyetlen igazán nagy rangadót sem látunk majd, de ettől még nagyon jó meccsek jöhetnek.
Nyilván nem fog mindenhol érvényesülni a papírforma, és lesz pár meglepetés, az egyenes kieséses párharcok alapján úgy fest, (legkésőbb) a negyeddöntőben már iszonyat kemény meccsek jöhetnek. Nézzük előtte viszont a legjobb 16 párosait.
Hollandia–Egyesült Államok
A hollandok igazi vb-csoportkör-specialisták, 1934 óta mindig bejutottak az egyenes kieséses szakaszba, amikor ott voltak a vb-n, ez idén sem volt másképp. Simán, egy Ecuador elleni pici megingással nyerték az A csoportot, az viszont aggodalomra adhat okot, hogy három meccsen csak 9 kaput eltaláló lövésük volt. A három meccsen három gólt szerző Cody Gakpo berobbant ugyan a vb-re, de csak ő jelent komoly, állandó veszélyt, még az eddig nem sokat játszó Memphis Depay sem lendült igazán formába. Persze a kapitány Louis van Gaallal is egyet lehet érteni, aki a hatékonyságot a látvány elé helyezve azt mondta újságíróknak, hogy nyugodtan menjenek haza, ha szerintük unalmas a játékuk. És hát a dörzsölt Van Gaalnak elég gyakran igaza van, akkor sem rebbent a szeme, amikor a 2014-es, Costa Rica elleni negyeddöntő 120. percében cserélt kapust, a behozott Tim Krul pedig két büntetőt is megfogott, így jutottak tovább a hollandok.
Az amerikaiak a legnagyobb sztárjuk, Christian Pulisic önfeláldozó góljával jutottak be a legjobb 16 közé, és bár Pulisic (ha nem is 100%-os állapotban, de) játszani fog, nehéz dolguk lesz. Az USA 2002 óta nem vert európai csapatot a vb-n, a holland védelem pedig túl jó ahhoz, hogy vélhetően komoly zavart okozzanak.
Argentína–Ausztrália
Lionel Messiék csak a csoport utolsó meccsén kezdtek el játszani – a középpályás Rodrigo De Paul is azt mondta, ekkor kezdtek el úgy teljesíteni, ahogy megszokták tőlük –, ekkor viszont lehengerlő formában lényegében a saját kapujához ragasztották a lengyel válogatottat, és simán nyerhettek volna nem hogy 2-0-ra, de akár 4-5 góllal is, ha Wojciech Szczęsny nem véd annyira jól. Ez az argentin válogatott már az a csapat volt, amit a torna előtt a végső győzelemre is esélyesnek tartottak, a világbajnoki címvédő franciák pedig meg is mutatták nekik egy 4-1-es sikerrel, hogyan lehet átgázolni Ausztrálián.
Ráadásul visszatérhet Lautaro Martinez is az argentin csapata, ez pedig sok lehet annak az ausztrál védelemnek, ami már a csoportkörben is örülhetett, hogy csak egy meccsen kapott gólt.
Ha nem jön közbe semmi, a szombati lesz Messi 1000. felnőtt mérkőzése (a válogatott és klubmeccseket nézve), nyilván igyekszik emlékezetessé tenni a pályára lépést. Igaz, a páros kialakulása után óvatosan nyilatkozott, azt mondta, ebben a szakaszban már minden ellenfél nagyon nehéz és komplikált. Messire valószínűleg az a Riley McGree vigyáz majd, aki meccsenként 3,41 szabálytalanságot követ el a vb-n, ez pedig sok jó helyzetet teremthet az argentinoknak.
Franciaország–Lengyelország
Senkit ne tévesszen meg, hogy a világbajnoki címvédő franciák kikaptak Tunéziától a csoportkör végén, a meccs az égvilágon semmit nem jelentett nekik. Lengyelország viszont úgy kapott ki tükörsimán 2-0-ra Messiéktől, hogy már egy döntetlennel is sokkal kényelmesebb helyzetben lettek volna, mégsem tudtak igazán labdába rúgni végig iszonyatos nyomás alatt játszva. Az a meccs pontosan megmutatta, hogy ha egy nagyobb csapat ellen, egy meccsen kell megmutatni, a lengyelek nem nagyon számíthatnak a csatárklasszis Robert Lewandowskira, akit ilyen helyzetben könnyű leradírozni a pályáról.
A franciák, ha nem tartalékos kerettel játszanak, nagy lendülettel tudnak rohamozni, a lengyelek viszont 3 meccsen csak kétszer találták el a kaput, ami elég baljós mutató egy vb-n.
Anglia–Szenegál
Az Eb-ezüstérmes angolok két meccsen is remekeltek a csoportban, az USA ellen játszott döntetlenen mutatott teljesítmény jelzi, nem minden tökéletes. Ahhoz képest új lendületet hozott a kezdőbe rakott Marcus Rashford és Phil Foden, rájuk lehet építeni támadásban az egyenes kieséses szakaszban is.
Szenegál 2002 után másodszor jutott tovább a csoportkörből, de itt kezd el majd nagyon hiányozni Sadio Mané, még úgy is, hogy Youssouf Sabaly a vb egyik legtöbb helyzetét dolgozta ki – igaz, azokat be is kellene lőnie valakinek.
Érdekesség, hogy a két csapat korábban soha nem játszott egymás ellen.
Japán–Horvátország
Japán két korábbi világbajnokot, Németországot és Spanyolországot verve lett csoportelső, most pedig a legutóbbi vb-n ezüstérmes horvátok jönnek nekik. A németek és a spanyolok ellen is hátrányból nyertek, szóval Luka Modrićék akkor sem lehetnek biztonságban, ha netán hamar vezetéshez jutnak. Az, hogy a két nagy győzelem között kikaptak Costa Ricától, részben arra utal, hogy a magyar válogatotthoz hasonlóan a nagyobb csapatok ellen jobban megy nekik a játék, Horvátország pedig beleillik ebbe a képbe.
A japánok elsősorban a remekül szervezett védelemből meríthetnek erőt, ez adja a fordítások alapját is náluk, annyira felhúzzák magukra az ellenfelet, hogy így teremtenek lehetőséget a gólszerzésre. Már persze, ha nem térhajlító varázslathoz folyamodnak, mint a spanyolok ellen.
A horvátok veretlenül hozták le a csoportot, ahol egy igazán jó meccsük volt, ezen 4-1-re verték Kanadát, komoly villanás viszont még nem volt a megkopottnak, fáradtnak tűnő válogatottól.
Brazília–Dél-Korea
A brazilok elleni kameruni győzelmet látva Dél-Korea is reménykedhet a csodában, ami itt ugye a továbbjutás lenne. Dél-Korea korábban kétszer jutott tovább a csoportból vb-n, 2010-ben egy másik dél-amerikai csapat, Uruguay verte ki őket, a 2002-es, részben hazai rendezésű vb negyedik helyéről meg inkább ne is beszéljünk.
Természetesen némileg tartalékolt már a biztos továbbjutás tudatában Brazília, de a fogadóirodák abszolút esélye azért eléggé leengedett, négy napjuk lesz felrázódni abból a meccsből, amin hét kaput találó lövésből sem szereztek gólt Kamerunnak. Kérdés persze, visszatér-e már Neymar a következő fordulóban, vagy későbbre spórolnak vele.
Dél-Korea esetében érdekes lesz, hogy mennyire jön be a náluk és Japánnál is eddig jól működő taktika, a remek második félidei változtatások sora és a stabil, fegyelmezett védelem. Alapból a brazil kreativitásnak kellene nyernie, de ne soroljuk, hány dolog volt már idén Katarban, amire nem gondoltunk volna alapból.
Marokkó–Spanyolország
A nyolcaddöntő legérdekesebb párharca abból a szempontból, hogy Spanyolország vélhetően azért nem törte magát annyira Japán ellen, hogy elkerülhesse a brazilokat és argentinokat tartalmazó ágat, és az is benne lehetett, hogy inkább az amúgy jó formában levő, de papíron nem annyira erős Marokkóval akarták kezdeni az egyenes kieséses szakaszt, mint a lassan kezdő, de azért mégiscsak erős horvátokkal.
Szóval a spanyolok ezt akarták – még ha a szövetségi kapitány Luis Enrique nem is volt elégedett azzal, ahogy Japán „szétszedte” őket –, meglátjuk, mennyire jött be a választásuk.
Portugália–Svájc
Ahogy Szerbiát, úgy látszik, Portugáliát sem nagyon tudják elkerülni mostanában a svájciak, hiszen közösen szerepeltek legutóbb a Nemzetek Ligájában, az előző vb selejtezőcsoportjában, közte meg találkoztak az előző Nemzetek Ligája elődöntőjében is. Ezek alapján némi portugál fölényt látunk (3 győzelem, 2 vereség), ám a szerbek elleni lendületes játék most könnyen Svájcnak adhat pluszt.
Cristiano Ronaldónak még csak egy tizenegyesből szerzett gólja van ezen a vb-n, az Dél-Korea ellen is látszott, hogy nagyon szeretne újabb gólokat, de ez könnyen a csapategység rovására mehet, ahogy az is, hogy állítólag nagyon nem tetszett neki, mennyire korán lecserélték a harmadik csoportmeccsen.
Portugália valószínűleg nem ad majd annyi lehetőséget Svájcnak, mint Szerbia tette, Granit Xhakáéknak tehát minden lehetőséget ki kell használniuk.
A negyeddöntőben jöhet az őrület
A nyolcaddöntős párosok valahogy pont úgy jöttek ki, hogy nem annyira számítanak klasszikus párharcoknak. A nyolc párosításból csak három találkozott korábban világbajnokságon (vb-selejtezőt nem számolva). A franciák 1982-ben a bronzmeccsen kaptak ki 3-2-re a lengyelektől. A horvátok (az összesen három meccsükből) kétszer is játszottak már a japánokkal vb-n, 1998-ban 1-0-ra nyertek, 2006-ban 0-0-ra zártak ellenük a csoportkörben. A spanyolok négy éve 2-2-t játszottak Marokkóval a csoportkör végén, amikor már mindegy volt a továbbjutás szempontjából nekik a meccs. A legtöbb közös meccs egyébként a francia–lengyel kettős között volt, összesen 16-szor találkoztak.
Ha a papírformát vesszük – mondjuk ezt az idei vb alapján lehet, hogy nem annyira tanácsos –, a negyeddöntőben már jóval legendásabb párharcok jöhetnek össze, például holland–argentin, horvát–brazil, angol–francia és portugál–spanyol.
Az angol–francia múltat nézve sokan emlékezhetnek a 2004-es Európa-bajnokság csoportmeccsére, ahol a franciák Zinedine Zidane 91. és 93. percben szerzett góljaival fordítottak, az egyik egy kapusdermesztő szabad volt, a másik pedig egy teljesen jogos tizenegyes.
Az argentin–holland vb-párharc viszont annyira klasszikus, hogy már-már minden világbajnokság nélkülözhetetlen kelléke. Kilenc vb-n volt itt egyszerre mindkét csapat, ezekből haton összefutottak. A legutóbbi két meccs (2014-ben és 2016-ban) ugyan 0-0-val ért véget, de játszottak legendás meccseket is, mint például az 1998-as negyeddöntőt, ahol volt minden. Claudio López például akkora területtel maga előtt kapott indítást, amekkora nincs is, utána még arra is volt ideje, hogy seggre ültesse, és esés közben bebőrözze Edwin van der Saart a holland kapu előtt, így lett 1-1 Patrick Kluivert gólja után. Gabriel Batistuta félelmetesen nagy kapufája is sokaknak meglehet, ahogy az is, hogy volt két piros (mindkettő második sárgával) a meccsen, Ariel Ortega egy perc alatt kapta meg a kettőt, az egyiket egy műesésért, amivel büntetőt akart kicsikarni Jaap Stam mellett, majd az esésből felállva lefejelte Van der Saart, ezért jött a második.
A szomszédos Spanyolország és Portugália annyit játszott már egymással, hogy lassan talán unják is a dolgot, a negyeddöntőben már a 41. meccsük jöhet. Na de mi a helyzet a nagy tornákkal? A 2018-as csoportkört 3-3-as gólfesztivállal nyitották, Cristiano Ronaldo mesterhármast lőtt, egy tizenegyes, egy potya, egy szabadrúgás kombinációból – ezt azért most ne várjuk tőle.
A brazilok kétszer (mindkétszer a csoportban) játszottak a horvátokkal vb-n, 2014-ben, otthon a nyitómeccsen úgy lett 3-1 nekik, hogy csak brazilok szereztek gólt, hiszen Marcelo öngólja nyitotta a világbajnokságot.
A vb-nyolcaddöntők menetrendje:
- december 3., szombat, 16.00 Hollandia–Egyesült Államok
- december 3., szombat, 20.00 Argentína–Ausztrália
- december 4., vasárnap, 16.00 Franciaország–Lengyelország
- december 4., vasárnap, 20.00 Anglia–Szenegál
- december 5., hétfő, 16.00 Japán–Horvátország
- december 5., hétfő, 20.00 Brazília–Dél-Korea
- december 6., kedd, 16.00 Marokkó–Spanyolország
- december 5., kedd, 20.00 Portugália–Svájc
