Kétes ügyek sorozata vezethetett Vári Attila olimpiai bajnok vízilabdázó lemondásához

Legfontosabb

2022. október 19. – 12:30

Kétes ügyek sorozata vezethetett Vári Attila olimpiai bajnok vízilabdázó lemondásához
Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke és Szabó Tünde (korábbi) sportért felelős államtitkár a budapesti vízilabda-Európa-bajnokság férfi tornájának döntőjében játszott Magyarország–Spanyolország mérkőzésen a Duna Arénában 2020. január 26-án – Fotó: Czagány Balázs / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A júliusi budapesti világbajnokságon a női vízilabda-válogatott, a szeptemberi Eb-n a férfi válogatott lett ezüstérmes, a tavalyi olimpián pedig mindkettő bronzérmes volt, ami először sikerült az olimpiák történetében. Az elnöki posztról múlt pénteken váratlanul lemondó Vári Attilának nem róható fel az eredménytelenség, más típusú ügyekről viszont sok információi eljutott hozzánk. Ezeket szedtük össze.

Vári Attila mindent megnyert a vízilabdában, Európa- világ- és olimpiai bajnok, a 2000-es olimpiai döntő ikonikus gólját ő csavarta, a csapat egyik védőjeként találta fel magát a másik kapu előtt is, nem is akárhogy. Sokáig úgy látszott, sportvezetői karrierje is példásan alakul, 2018-ban megkapta a szövetség vezetését, 2021 nyarán bekerült a Testnevelési Egyetem kuratóriumába, mígnem október 14-én, pár napja váratlanul lemondott. Az uszodai közeg egy részét nem érte meglepetésként, régóta pletykáltak a távozásáról, de az átlagos, sportot szerető szurkoló azért felkapta rá a fejét.

„Az elkövetkezendő időszakban teljes szívvel és figyelemmel kívánok új feladatomra koncentrálni, a magyar vízilabdasport legmeghatározóbb fejlesztésére, a Nemzeti Vízilabda Képzési és Módszertani Központ létrehozására”

– indokolta a lemondását Vári. Hozzátette, hogy régóta várt álma vált valóra a projekttel. A központot Budapestre, a Szentendrei útra álmodták meg, ám ennek megvalósítása bőven beleférne az elnöki teendői közé, annál is inkább, mert több milliárdos beruházást a kormányzat biztosan nem fog mostanában elkezdeni a beruházási stop miatt.

Hogy mennyire sikerült hitelesen megnyugtatni a klubvezetőket, edzőket, az utánpótlással foglalkozókat azzal, hogy a régóta várt álmáról gyöngyöző homlokkal beszélt az M1-nek, csak hónapokkal később derül ki. Most erősek az olyan hangok, hogy megkapta az utasítást a lemondásra, így mennie kellett. Érdekesség, hogy Deutsch Péter az atlétikai szervezőbizottság éléről ment el úgy augusztus végén, hogy mostantól minden energiáját a kiemelt atlétikai programra szeretné fordítani. Sportvezetők amúgy sem az M1 mikrofonja előtt szoktak lemondani, hogy Vári ezt az utat választotta, az is egy jel.

Vári, a játékos

Ahogy a bevezetőben említettük, a vízilabdában mindent elért. A két méterre nőtt sportoló öttusázni kezdett először, de az adottságait inkább a pólóban tudta kamatoztatni. Még nem volt 20 éves, amikor 1995-ben a Vasassal KEK-győztes lett, egy év múlva viszont még nem került be az atlantai olimpiai csapatba. A Kemény Dénessel formálódó nagy csapatnak viszont az alappillére lett. 1997-ben már Európa-bajnoknak mondhatta magát, két év múlva ismét nyert a csapattal. A 2000-es olimpiai döntőben az oroszoknak az első negyed végén ő csavarta azt a gólt háttal a kapunak, amit évtizedekig fognak még ismételni. Abban az évben az év férfi pólósának választották, ami nem kis elismerés volt ismerve a csapat összetételét, hiszen többek között Benedek Tibor, Biros Péter és Kásás Tamás is ott voltak a válogatottban. 2003-ban világbajnok lett Barcelonában, a 2004-es olimpiai győztes csapatban is fontos láncszem volt.

Vári Attila a 2004-es athéni olimpiai játékok döntőjében – Fotó: Adam Davy / PA Images / Getty Images
Vári Attila a 2004-es athéni olimpiai játékok döntőjében – Fotó: Adam Davy / PA Images / Getty Images

„Ő volt az, akit soha nem érdekelt a prémium, sugárzott róla a feltétel nélküli győzni akarás”

– mondta róla az egyik társa. 2005-ben, 29 évesen szorult ki a válogatottból, de amikor összejöttek a régi társaival a gálameccsekre, Biros Péter mellett a csapat egyik mókamestere volt. Ezt a lazaságát veszítette el vezetőként, jegyezte meg egy közeli ismerőse. 2011-ben Pécsen fejezte be aktív karrierjét.

Vári a póló után

Vári még a pályafutása alatt (2007-ben) elvégezte a rendőrtiszti főiskolát, már 2000-ben szakedzői diplomát szerzett, sportdiplomáciai szaktanácsadó végzettsége is van. A Fidesz első választási győzelme után két hónappal a Pécsi Sport Nonprofit (PSN) Zrt. vezérigazgatójának választották, Bánki Erik kormánypárti országgyűlési képviselő, a parlament gazdasági bizottságának mai elnöke egyengette az útját. Újabb pár hónap elteltével már a sportot felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szakmai tanácsadója volt.

2018-ban Kemény Dénes lemondása után nem is volt kérdés, hogy ő lesz az utód a Magyar Vízilabda Szövetség élén, mert befolyásos kapcsolatrendszerrel rendelkezett, időközben a Miniszterelnöki Kabinetiroda szakértője is lett – ezt a pozícióját megőrizte a mostani pólóelnöki lemondása után is –, és a miniszterelnök is rábólintott a kinevezésére. A tagság meg is választotta, 2020-ban pedig ismét bizalmat kapott.

Ekkor már messze nem volt olyan egyöntetű a támogatottsága, mint elsőre, mert a sportágon belüli és a sportágon kívüli ügyek egyaránt kikezdték. Pécsen 2019-ben ő volt a Fidesz polgármesterjelöltje, és ugyan a hazai sportvezetői életben egyáltalán nem ritka a direkt politikai szerepvállalás, ekkor azért sokan felszisszentek. A vízilabdának ugyanis soha nem volt politikus vezetője 1990 után, előtte pedig nem volt önálló szövetség. (Tényleg csak zárójelben, 1933 és 1944 között egyébként ifjabb Horthy Miklós volt az úszók és pólósok elnöke.)

Vári a jelentősnek mondható (41 százalékot kapott, a független, ellenzéki támogatottságú Péterffy Attila 53 százalékkal nyert) pécsi veresége után távozott a város sportéletéből, a PSN-től is, és ez a távozása nem volt a leggördülékenyebb, mert pótmagánvádas eljárást indítottak ellene. A választási vereséggel nagyjából egy időben ugyanis több számítógép merevlemezét kicserélték, a céges levelezés pedig eltűnt. Az ügy egyik tárgyalási fordulója éppen akkor volt, amikor a férfi válogatott az idei Eb-n a negyeddöntőben Montenegróval játszott és győzött 12–8-ra. Információink szerint akkor már tudta, hogy le kell mondania, csak még az időpontban nem egyeztek meg. Volt egy olyan ügye is, amiben felmerült a hamis tanúzás, de ezt az ügyet megszüntették.

Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség újonnan megválasztott elnöke és Kemény Dénes leköszönő elnök a szervezet tisztújító közgyűlésén a Duna Arénában 2018. szeptember 30-án – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség újonnan megválasztott elnöke és Kemény Dénes leköszönő elnök a szervezet tisztújító közgyűlésén a Duna Arénában 2018. szeptember 30-án – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Na de mi vezetett idáig?

Az elnökségi tagok nem kedvelték a vezetési stílusát, gyakran cserélte a főtitkárokat, nem látták tisztán a pénzügyi helyzetet, előfordult, hogy az utolsó pontban határoztak fontos anyagi jellegű kérdésekről. Többen panaszkodtak az átláthatatlanságra. Noha már a szövetség elnöke volt, a mohácsi vízilabdás projektet a nevéhez kötötték, és taotámogatást is kapott.

Vári azt igyekezett kifelé mutatni, hogy a kormánypárton belüli beágyazottsága és támogatottsága rendkívül erős. A határvadászok augusztusi toborzásában is részt vett, sőt, erről a kormánynak kiemelten fontos kérdésről nyilatkozhatott is a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. „A szövetség elnöke szívén viseli a hazája biztonságát” – tudósított szerepvállalásáról a Hír TV augusztus végén.

A sportágban ekkor viszont már egy meglehetősen érzékeny ügy borzolta a kedélyeket. Amikor a női vízilabda-válogatott megérkezett a horvátországi Európa-bajnokság helyszínére Splitbe, azzal szembesült, hogy nincs kifizetve a szálloda, az eseményt szervező európai szövetség (LEN) pedig azonnali intézkedést kért, és még azt is kilátásba helyezte, ha egy nap alatt nem rendezik a számlát, a csapat nem állhat rajthoz. Állítólag kétszer 60 ezer eurós tételt nem kapott meg a szervezőbizottság. Mindez természetesen eljutott a sportállamtitkárság szintjére, a férfi válogatott lakhatása sem volt rendezve, csak ők később érkeztek.

Arról nyilvános elnökségi határozat született, hogy még egyszer átutalták a szállodaköltség 70 százalékát. Hogy miért nem érkezett meg időben az eredeti utalás, és miért lett elegendő másodszorra 70 százalék, és hogy hogyan köthetett ki egy hongkongi számlán az eredeti utalás, arról belső vizsgálat van folyamatban. Váritól írásban tudakoltuk, hogy áll ez a vizsgálat, ám erre érdemi választ nem küldött. Reakciójából viszont kiderült, hogy a kapcsolata „mind szakmai, mind emberi oldalról” kiváló Schmidt Ádám államtitkár úrral. Az Európa-bajnokságra foglalt szállás ügyében közölte, hogy mindkét válogatott „szállása biztosított volt, a fizetési kötelezettségeinek az MVLSZ időben eleget tett”, szerinte tehát „tévesek az információk”.

Vári azt is közölte, hogy mivel ezt a jogszabály sem teszi lehetővé, soha nem állt az MVLSZ szándékában penthouse lakásokat venni taotámogatásból, viszont már az előző elnökség tervei között is szerepelt egy saját székház megvásárlása, erre viszont a jelenleg piaci helyzet miatt nem került sor, így a Nemzeti Sportközpontoktól bérelt ingatlan felújítása mellett döntöttek. Ennek a felújításnak az összegéről viszont csak annak lezárulta után tud nyilatkozni.

A férfi válogatott játékosai egy héttel ezelőtt azt nem értették, hogy az augusztus 19-i esti nemzetközi mérkőzés előtt miért szólították fel a csapat tagjait, hogy vigyék vissza a szponzorkocsikat délig. Ez volt az egyik büntetés a csalódásnak mondható vb-hetedik hely miatt, noha a büntetés kiterjedt olyan játékosra is, aki csak később került be a keretbe. Nem kis zúgolódás támadt a döntés miatt – Zalánki Gergő érintőlegesen beszélt is már erről a Telexnek –, de Varga Zsolt kapitány tudta kezelni a helyzetet, így ebből nem keletkezett nagyobb botrány, és a megfiatalított társulat végül bravúros szerepléssel elérte a második helyet az Eb-n.

Ezek mind augusztusban történtek, de akkor már nagyjából megvolt az utód, és ezek a problémák csak alátámasztották a sportállamtitkárság álláspontját, miszerint van Várinál alkalmasabb ember a vezetésre. A sportügyeket júniusban kézbe vevő Schmidt Ádám és Vári között gyorsan fagyos lett a viszony, hogy pontosan miért, arról több interpretációt hallottunk. Vári cáfolata ellenére

forrásaink egybehangzóan állították, hogy egy komoly csörtéjük a penthouse lakások miatt alakult ki.

Vári ugyanis azokat szeretett volna vásárolni a szövetségben bent maradó taopénzből, mert ideális befektetésnek gondolta. A tervétől eltérítették, de a székház felújításától nem, viszont az elnökség arról is csak az utolsó pillanatban értesült. Így a felújítás áráról is, ami meghökkentően magas, 100 millió feletti tétel volt.

Vári a pénteki lemondása előtt még napokkal is azzal nyugtatta az elnökséget, hogy töretlen a bizalom felé. Tudatta, hogy miniszter is áll mögötte, egy papírt lobogtatott is, amiben viszont az eredményekhez gratuláltak, és szó sem volt bizalmi kérdésekről. Aztán pénteken hívott egy tévéstábot, és a kamera előtt lemondott. Majd a szövetség honlapján osztotta meg bővebben a gondolatait.

Az utolsó elnöki beszédében megköszönte a kormány bőkezű támogatását, majd utána azoknak is, akik nélkül nincs vízilabda. A retorikáját nem a véletlen szülte, a 2019-es koreai világbajnokságon is hosszan ecsetelte, mennyire fontos a sportszerető kormányzat, név szerint emelte ki a szereplőket, majd egy perc múlva rátért a női bronzmeccs értékelésére, amin Magyarország is játszott.

Utódlás

Mivel a politikában sportszövetségi stopot hirdettek, így még csak jelöltségig sem jutott el Menczer Tamás külügyi államtitkár a röplabdában, noha már úgy tűnt, hogy a felső vezetésnek megfelelt a kinevezése, és ő maga is egyre inkább beleélte magát az új pozíciójába. (Szeptember végén Kersch Ferenc lett az elnök.)

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökségének tagjai: Imre Géza, Baji Balázs, Wladár Sándor, Vári Attila, Deutsch Tamás alelnök, Gyulay Zsolt elnök, Fábián László főtitkár, Schmidt Gábor alelnök, Pálinger Katalin, Kovács Antal, Kamuti Jenő, Markovits László és Magyar Zoltán tornász a szervezet budapesti közgyűlésén 2022. május 28-án – fotó: Kovács Tamás / MTI
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökségének tagjai: Imre Géza, Baji Balázs, Wladár Sándor, Vári Attila, Deutsch Tamás alelnök, Gyulay Zsolt elnök, Fábián László főtitkár, Schmidt Gábor alelnök, Pálinger Katalin, Kovács Antal, Kamuti Jenő, Markovits László és Magyar Zoltán tornász a szervezet budapesti közgyűlésén 2022. május 28-án – fotó: Kovács Tamás / MTI

Vári, ha távozik is a vízilabdából, a TE kuratóriumából egyelőre nem hívták vissza, ennek a kuratóriumnak a tagja egyébként a vele nem túl baráti viszonyban lévő Schmidt Ádám is. Vári így továbbra is kapja milliós juttatását a TE-től. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökségi tagságáról sem mondott le egyelőre. Arról sincs hír, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a továbbiakban nem számítana a szakértésére, bár úgy tudjuk, ezt ingyen csinálta.

Ő maga azt a Madaras Norbertet ajánlotta utódjának, akivel az olimpiai aranyérmes csapatban is együtt játszott 2004-ben, és akinek a személyéről már augusztus végén egyeztetések kezdődtek a Ferencvárost irányító Kubatov Gáborral. Feltehetően ő is lesz a befutó.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!