Kódolva volt egy akkora baleset, mint Mick Schumacheré, mégsem tett eleget az F1

2022. március 28. – 17:00

Kódolva volt egy akkora baleset, mint Mick Schumacheré, mégsem tett eleget az F1
Mick Schumachert hordágyra tették a 2022-es Szaúd-arábiai Nagydíj időmérőjén elszenvedett balesete után – Fotó: Clive Mason / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva
  • „Ez egy igazán szép pálya, bár nagyon veszélyes, mivel még az egyenesek is kanyarodnak, és sok a beláthatatlan kanyar a pályán. Egyszerűen csak úgy érzem, hogy a pálya ok nélkül ilyen rizikós, pláne ilyen sebességek mellett, ez egy kicsit felesleges” – vélekedett a Szaúd-arábiai Nagydíj 2022-es időmérőjét megnyerő Sergio Pérez még 2021-ben a dzsiddai pálya veszélyeiről.
  • „Lényegében semmi hely nincs, hogy elkerülj egy nagyobb balesetet, ezt mondjuk, amióta csütörtökön megérkeztünk” – mondta Carlos Sainz a 2021-es, első Szaúd-arábiai Nagydíj után a balesetekre utalva.
  • „Ez egy elég veszélyes pálya. Nagyon sok a beláthatatlan kanyar, így ha valaki lassú az egyik kanyarban, azt csak akkor veszed észre, ha hirtelen utoléred. Vajon ki írja alá egyáltalán, hogy ilyen pályák legyenek? Gondolom, megvan rá a 90 millió dolláros okuk, hogy ez megtörténik” – fejezte ki aggodalmát a később világbajnoki címet szerző Max Verstappen a 2021-es szaúdi futam után, utalva arra, mennyit fizethet a szaúdi kormány évente az F1-futam rendezéséért.
  • Olyan jelzők is előkerültek a pályára vonatkozóan, mint az érdekes, extrém és őrült is még a 2021-es futam előtt.

A világbajnoki címvédő Max Verstappen és Charles Leclerc remek csatája tette kifejezetten izgalmassá a 2022-es Szaúd-arábiai Nagydíjat, amelynek hétvégéjén a biztonság két szempontból is előtérbe került – egy pénteki rakétatámadás és egy szombati, súlyos baleset sem a kívánt okok miatt terelt a szokottnál is nagyobb figyelmet a Forma–1-re.

Pénteken, az első szabadedzés alatt jemeni huszik rakétatámadást intéztek egy, a dzsiddai F1-pályától alig 10 km-re található olajtározó ellen, ami egyből válságülések során hozta az F1-ben belül. A pilóták egymás között még arra jutottak, hogy törölnék a versenyhétvége további programját, de a csapatvezetőkkel, az F1 vezetőségével, illetve a szaúdi kormány tagjaival egyeztetve szombat hajnalra arra jutottak, maradnak, és folytatják a versenyzést.

A rakétatámadásban kigyulladt dzseddai olajfinomító 2022. március 25-én – Fotó: Stringer / Anadolu Agency / Getty Images
A rakétatámadásban kigyulladt dzseddai olajfinomító 2022. március 25-én – Fotó: Stringer / Anadolu Agency / Getty Images

Bár Stefano Domenicali, az F1 első embere a biztonságra kapott garanciák hangoztatása mellett azt ismételgette, hogy egy terrortámadásról van szó, a pénteki esemény valójában egy régóta húzódó konfliktus eredménye volt, amelyről az F1-nek nyilvánvalóan tudnia kellett már akkor is, amikor 2019-ben felmerült, hogy egy Kiddijában épülő pályával idővel Szaúd-Arábia is beszáll a Forma–1-be, illetve amikor 2020 novemberében hivatalosan is bejelentették, hogy ennek elkészültéig is lesz Szaúd-arábiai Nagydíj, a dzsiddai tengerparton rohamtempóban felépítendő utcai versenypályán.

A szaúdi F1-futam viszont a sorozat nagy igyekezete ellenére azt a kettősséget is kidomborította, miszerint bár az F1 bizonyos dolgokban sokat tesz a különböző emberi jogi kérdésekre való figyelemfelhívásban, mégicsak egy olyan országnak asszisztál a sporton keresztüli pozitív marketingkampányoláshoz, ahol folyamatosan lábbal tiporják az emberi jogokat, és ahol közvetlenül az F1-futam előtti hetekben az elmúlt évek legnagyobb tömeges kivégzését hajtották végre, 81 emberrel végezve. A Human Rights Watch szerint szinte biztos, hogy egyikük sem részesült tisztességes eljárásban.

A Forma–1 viszont elég sokféle világot hajlandó befogadni, ha megfelelő méretű ajánlat érkezik. A fentebb már említett Domenicali szerint azzal, hogy F1-versenyt rendeznek például Szaúd-Arábiában, hozzá tudnak járni az országok „modernizálásához”. Eközben viszont sokan vannak úgy, hogy a modernizációt először külső szereplőként kellene elősegíteni, előírva egy sztenderdet, aminek meg kell felelnie minden országnak, amely vendégül akarja látni az F1-et, hogy ne legyenek olyan vitatott helyzetek, mint a szaúdi futam körül.

Nem a semmiből jött a nagy baleset

A szombati időmérőn a fentiek után egy egészen más típusú biztonság került a figyelem középpontjába a Haas-pilóta Mick Schumacher balesetével, amíg perceken át mindenki azt várta, hogy hír érkezzen a 270 km/h-s tempónál balesetező német versenyző állapotáról. Még szombaton kiderült, hogy szinte csodával határos módon sérülés nélkül úszta meg Schumacher a hatalmas, 33 G erejű ütközést, a baleset viszont rávilágított arra, amit több pilóta már 2021-ben is jelzett:

a dzsiddai F1-pálya egész egyszerűen túl veszélyes lett.

Ezt tavaly is láthattuk. A Forma–1-ben a második pénteki szabadedzésen Charles Leclerc törte össze csúnyán a Ferrariját, majd a vasárnapi futamot kétszer is félbe kellett szakítani, ezen felül több virtuális és rendes biztonsági autós szakasz is volt a versenyen.

Előtte a Forma–2-ben is bőven volt incidens, a második futamot például 28 körösről 5 körösre vágtak meg, akkora volt a csúszás szintén két megszakítás és a korlátok javítása miatt. Az első félbeszakítást egy hatalmas, 72 G erejű becsapódás okozta, ami után a kétszeres F1-világbajnok Emerson Fittipaldi unokáját, Enzo Fittipaldit az intenzív osztályra kellett szállítani. A baleset a rajtnál történt, hasonló bárhol előfordulhatott volna, de az F2- és F1-futamokon tapasztalt kiugrósan sok félbeszakítás jelezte, hogy nem volt alaptalan a pilóták aggodalma.

Idén az F2-ben is és az F1-ben is folytatódtak a nagyobb balesetek, még úgy is, hogy a beláthatatlan kanyarok miatt aggódó pilóták kérésére 2022-re némileg alakítottak a pályán. A huszonhét kanyar harmadában történt változás biztonsági okokból. Négy kanyarban áthelyezték a pálya szélét határoló korlátokat, négyet pedig picit átalakítottak, hogy jobban belátható legyen, az utolsó kanyart, egyben a célegyenes elejét pedig picit szélesebbre szabták.

Ez viszont nem lett elég többek szerint sem. Mick Schumacher még a szombati balesete előtt nagyon kis mértékűnek nevezte ezeket a változtatásokat. Ugyanazt mondta, mint a világbajnoki címvédő Verstappen is: pár kanyarnak semmi értelme a pályán, tekintve, hogy a 6174 méter hosszú kör 80%-án így is padlógázon vannak a pilóták, szóval ha száguldást akartak a szervezők, akkor simán hagyhattak volna egyenesre több szakaszt is. Hogy mennyire nem látni sok kanyarban, mi jön utána, azt jól érzékelteti a sisakra helyezett kamera képe:

A Ferrari versenyzője, Carlos Sainz kiemelte, hogy a túl kevés változtatás miatt a pilótáknak nyomást kellene helyeznie az F1-et irányító testületre, mert nem sokat érnek a módosítások.

A fő probléma, egyben a pilóták fő aggodalma nagyjából annak a keveréke, amit Sainz és Verstappen mondott. Ezeket a tavaly még a Williamsnél, idén már a Mercedesnél vezető George Russell – aki egyben a versenyzők érdekvédelmét ellátó GPDA igazgatója is – foglalta jól össze még tavaly:

„Szerintem sokat kell tanulnia a motorsportnak ezen a hétvégén, mert ez egy hihetetlenül izgalmas és lélegzetelállító pálya, de biztonsági és versenyzési szempontból is sok minden hiányzik belőle. Szükségtelen baleseteknek vagyunk kitéve ezekben az apró, beláthatatlan kanyarokban, amelyek egy F1-es autóban nem is kanyarok, de csak felesleges veszélyt jelentenek.”

Mi történt Schumacherrel?

A Haas csapatánál versenyző Mick Schumacher egyértelműen pengeélen táncolt a szombati időmérő második szakaszában futott körével, és kicsit soknak bizonyult a kockázatvállalás. Már a 9-es kanyarban ellenkormányoznia kellett, ezt követte még egy a 10-es kanyarban, ahol a kerékvető is megdobta a versenyautót, ezzel az lényegében irányíthatatlanná vált.

Schumacher maga annyit mondott el, hogy a 9-es kanyarban megcsúszva 20-30-centivel szélesebben ért a következő fordulóba, mint szeretett volna, és mivel a mostani F1-autók nagyon közel vannak az aszfalthoz, túl nagynak bizonyult a hiba, hiszen a rázókő teljesen megdobta az autót.

Hasonló baleset történt még pénteken a Forma–2-ben, ott a török Cem Bölükbaşı csapódott a falnak ugyanebben a kanyarban. Mivel ő agyrázkódást szenvedett, érthető volt a túlzott elővigyázatosság Schumacher esetében is egy nappal később.

Schumacher falnak csapódása felerősítette az egy évvel korábbi aggályokat. A legtöbb pilóta ismét az indokolatlanul magas kockázati tényezőt emelte ki, valamint azt, hogy mivel nagyon közel vannak a pálya széléhez a betonfalak, bármilyen ütközés nagyobb fájdalmat okoz, mint bármely más F1-pályán.

Az nem baj, hogy kettészakadt

A 2022-es F1-szabálymódosítás a látványosabb, a versenyzésre vonatkozó újítások mellett biztonsági fejlesztéseket is hozott magával, részben Romain Grosjean 2020-as, a Bahreini Nagydíjon látott, óriási tűzzel járó balesete, részben Anthoine Hubert F2-pilóta 2019-es Belga Nagydíjon bekövetkezett halálos ütközése miatt.

A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) szándékosan megerősítette a pilótafülkét, illetve Grosjean balesetét látva módosította azt, az erőhatásra vonatkozó határértéket, aminél a versenyautónak ketté kell szakadnia, hogy a leszakadó hátsó rész minél több, az ütközés során keletkezett energiát elnyeljen.

Ezt láttuk a Mick Schumacher balesetében kettészakadó Haasnál is. A látottakra reagálva mondta Sainz, hogy „Mint versenyzők nagyon magabiztosak vagyunk, mert tudjuk, hogy a pilótafülke által jelentett biztonság mértéke manapság nagyon magas. Ez egy kicsit megnyugvást ad nekünk, hogy még ilyen sebességnél is megvéd az autó, mert az FIA nagyszerű munkát végzett abban, hogy nagyon biztonságos pilótafülkéket alkossanak nekünk. De ugyanakkor tényleg megéri ez?”

„Nem nagyon fáj semmim, ez is a mostani F1-autók biztonságosságát mutatja. Húsz éve nem biztos, hogy valaki kiszáll az autóból egy ilyen baleset után”

mondta már vasárnap a szombati kivizsgálás után a kórházból kiengedett Schumacher.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!