Van, aki a mai napig nem dolgozta fel Turi módszereit

Az elmúlt két hónapban sorozatos támadások érték Turi György úszóedzőt. A legeredményesebb tanítványa, a kétszeres világbajnok, olimpiai ezüst- és bronzérmes Cseh László volt az első, aki pályafutása augusztusi befejezése után arról beszélt, hogy lelki terrorban éltek az edzéseken. Ő 2014-ben hagyta el az edzőjét. Később Kozma Dominik is megerősítette Cseh állításait, és elmondta: előfordult olyan, hogy Turi a hajánál fogva rángatott ki valakit a medencéből.

Szepesi Nikolett megütését maga Turi is elismerte. Egerszegi Krisztina gyerekkori edzőtársa, Kiss Noémi író szintén arról beszélt, hogy az úszóedző évtizedekkel ezelőtt testi fenyítést alkalmazott a tanítványain. Dara Eszter állítása szerint Turinál automatikus volt, hogy rácsapott és belemarkolt a lányok fenekébe. A botrány hatására Turi önként felfüggesztette alelnöki tevékenységét, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) pedig öttagú bizottságot állított fel, amely meghallgatta az érintetteket, és elkészítette a jelentését.

A bizottságot vezető Ugrin Tamás arról számolt be, hogy november 18-án volt az első ülésük, akkor az eljárást és a munkarendet is tisztázták. „Húsz embert hallgattunk meg, akik a sajtóban megszólaltak, nekünk is elmondták észrevételeiket. A jelentésben névtelenséget biztosítottunk. Az elmúlt negyven év minden szakaszából próbáltunk meghallgatni versenyzőket, de szülőket is. Felhasználtuk a Kőbánya dokumentumait, Szepesi Nikolett 2013-ban megjelent könyve után a hatósági vizsgálatokról is tájékozódtunk.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az akkor az edző mellett kiálló levél milyen körülmények közt jött létre. Volt, aki meggyőződésből írta alá, volt, akit megkértek. Az események az elévülési idő miatt nem vonhatnak maguk után büntetőjogi következményeket.”

Az volt az első kérdésük az érintettekhez, hogy milyen volt Turi általános megítélése. A testi és lelki bántalmazást többen szóba hozták, a fegyelmezetlenség váltotta ki a pofonokat, illetve a bot használatát. „Sok esetben merült fel a megalázó és lealacsonyító megjegyzések alkalmazása a versenyzőkkel szemben, különösen sértő módon a leány versenyzők esetében a súlyukkal, illetőleg a menstruációs ciklusukkal kapcsolatban. A női versenyzők súlyproblémájának nem megfelelő kezelése bulimiás tünetekhez vezetett.”

Gyakori panasz volt a versenyzőkkel szemben alkalmazott minősíthetetlen verbális fellépés, a káromkodás, az ordibálás. A 80-as években versenyző sportolók a mai napig lelki tehernek érzik a korábbi bántalmazásokat, és még mindig nem dolgozták fel teljes mértékben azokat.

A jelenleg is aktív versenyzők vagy a nemrég visszavonultak arról beszéltek, hogy a hierarchikus viszonyok nem segítették pályafutásukat, és az sem, hogy ha nem sikerült jól egy verseny, azt az edző személyes sértésnek vette, és nem segített ennek feldolgozásában.

A fenti bántalmazásokat Turi György nagyrészt elismerte, és a bizottság előtt is bocsánatot kért a megbántott versenyzőktől. A MÚSZ elfogadta, hogy a pozícióitól megvált, az pedig a Kőbánya belügye, hogy alkalmazzák-e mint szakosztályvezető a továbbiakban.

A bizottság a nyilatkozatok alapján nem tudott egyértelmű, meggyőző tényeket megállapítani a szexuális zaklatásról vagy visszaélésről.

Wladár Sándor elnök úgy összegzett, hogy a tabuk és a tagadás bálványát ledöntötték, ilyenre korábban még nem volt példa a magyar sportban. Semmilyen problémát nem akartak szőnyeg alá söpörni. A korábbi áldozatokat pedig segíteni fogják, az elnök egyben bocsánatot is kér az érintettektől. „Aki bántalmaz, akár csak verbálisan is, annak letörjük a kezét.”

A bizottságban a versenyzőket a vb-bronzérmes Bohus Richárd képviselte, aki elismerte, hogy durva sztorikat hallott a meghallgatás alatt, és hálás azért, hogy nem a Kőbányában versenyzett, és nem ilyen edzői voltak.

Az ügy hátteréről, az erőszak és a sport kapcsolatáról ebben a komplex cikkben írtunk.