Egy magyar bringásra is lehet úgy tekinteni mint egy start-upra

2021. február 15. – 20:56

Másolás

Vágólapra másolva

A végtelenül színes kerékpársportban egyre több nemzetközileg is elismert magyar versenyző van, de közülük csak kevesen tudnak igazán profi körülmények között készülni, vagy képesek elég médiafigyelmet, szponzori támogatást kapni. Itthon még nincsenek a sportágban működő ügynökök, így a Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) fog menedzseri feladatokat végezni az ELIT10 programba bekerülő versenyzőknél.

„Eredetileg az ELIT10-be a kerékpársport mind a tíz szakágából csak egy-egy versenyző került volna be, de rájöttünk, hogy sokkal többen vannak ennél, akik megérdemlik ezt. Egy-egy szerencsés versenyzőnek, mint például Valter Attilának az FDJ-ben van olyan stábja, ami mindent megad, szponzort szerez, médiamegjelenést szervez, és biztosítja a technikai hátteret. Akiknek nincs ilyen lehetőségük, azokat próbáljuk támogatni egy számunka is új szemlélettel. Arra nincs még példa Magyarországon, hogy egy szakszövetség próbál menedzserként viselkedni” – mondta Kádár Kristóf, az MKSZ kommunikációs vezetője.

A programba sokféle bringás került, van, aki most futhat majd csak be igazán, vannak éppen most is nagy eredményeket szállítók, mint például Vas Kata Blanka, de olyan a pályájuk vége felé tartó versenyzőket is menedzselhet az MKSZ, mint a háromszoros olimpikon Parti András. A szakágak sokszínűsége is maradt, ciklokrosszos, országúti versenyző, pályakerékpáros, művészi kerékpáros, BMX-es, kerékpárlabdás és parakerékpáros is lehetőséget kap.

A program egyik ötletadója Szalontay Sándor volt, a pályakerékpáros 2019 végén 200 méteren többször is megjavította az országos csúcsot, és világkupa ötödik helyet is tudott szerezni, de 2020-ban a járványhelyzet miatt leállt, a kemény edzések helyett inkább Ausztriába ment dolgozni, hogy megéljen. „Életem formájában voltam, a legjobb szezonom túl, és jött a Covid, nem volt lehetőségem sehol bizonyítani, fogtam magam és elmentem dolgozni. És akkor rájössz, hogy többet lehet keresni a kétkezi munkával. Egy külső szemlélő azt gondolhatja, hogy jól meg lehet élni a kerékpársportból, ha már kint vagy Eb-n vagy vb-n, de ez nem feltétlenül igaz. Amikor megvolt a szponzorációm, akkor nem is panaszkodtam. De ezek a szponzorációk olykor lejárnak. Most az ELIT10 segítségével mindenki elgondolkodhat azon, hogy mit is akar valójában, és hogyan kezdi újra a Covid után” – mondta a pályakerékpáros.

A szövetség eddig is segített felszereléssel (kerékpárokkal, alkatrészekkel, kerekekkel) és edzőtáborok fizetésével, de a programban résztvevők plusz támogatási forrásokhoz juthatnak. Az ELIT10 fontos eleme, hogy egy magánegészségügyi szolgáltató is beszállt, hozzájuk bármikor fordulhatnak a versenyzők, ha sérülésük, betegségük van, és egy általános szűrésben is részt vehetnek.

Az MKSZ portfóliót is készít a versenyzőkről, és a futballból ismert Transfermarkthoz hasonló adatlapokat kapnak majd a bringások, akiket segítenek majd a szponzorkeresésben is. Képzést is biztosítanak számukra, nyelvet tanulhatnak, ha külföldi csapatba kerülnek, jogi- és vállalkozói ismereteket sajátíthatnak el, és a médiában való kommunikációjukat is fejleszthetik a bringások. A szövetség ezekre a sportolókra afféle start-up vállalkozásként tekint, akik már most is értékesek, de a megfelelő menedzsment és PR-eszközökkel még növekedést érhetnek el. Ismertebbé válhatnak, példaképként állíthatók mások elé.

Az ELIT10 programban portfóliót készítenek a bringásokról
Fotó: Vanik Zoltán/Bringasport.hu

Kádár azt mondta, az optimális kifutása az a programnak, ha a versenyzők valamilyen top csapatba kerülnek, World Tour vagy World Class szintre, vagy legalább sportállásban tudjanak dolgozni, míg az idősebb versenyzőknél inkább életpályamodellként tekintenek az ELIT10-re, remélik, hogy aktív pályafutásuk után is valamilyen szerepkörben a kerékpárban vállalnak feladatokat.

Az amatőr alapokon menő kerékpárlabdában nincs olyan lehetőség a kiugrásra, mint az országúton, de Árendás Tamás és Toma Vilmos szerint sokat segíthet a sportág ismertségén a program, ha más szakágakkal közösen jelennek meg, kikerülhetnek a napfényre, és például egy új bringa is segíthet a jobb eredmények elérésében.

A freestyle BMX-es Szepesi Tibor egy kicsit kilóg a sorból, mert ő már most is menedzsmenttel dolgozik együtt. „Az első félóra még azzal telik a szponzornál, hogy elmagyarázzuk, mi ez a sportág. Egyszerre kell építenünk a sportolót és a szakágakat is. A freestyle BMX-ben az eredményességnél sokkal fontosabb a közösség ereje. Nemzetközi szinten az extrém sportok iránt érdeklődő fiatalok stadionokat töltenek meg, az ilyen rendezvények több százezer embert átpörgetnek több nap alatt. A közösségi médiában a BMX-esek nagyobb példaképek az utánpótlás korú gyerekeknek, mint a legtöbb tradicionális sportág képviselői. Ezt azonban még nem ismerték fel a felnőttek, és túl sok cég sem. A gyerekek nem követik igazán a régi olimpiai sportágakat, nem véletlenül került be a BMX sem az olimpiai programba” – mondta Város Viktória, Szepesi sportmenedzsere. Bár ők elég tudatosan építkeznek, nekik is szükségük van minden pluszra, ami a szövetségtől érkezhet, mert itthon jelenleg nincs olyan pálya, amin nemzetközi versenyekre fel tudnának készülni.