A végére olyan fáradt voltam, hogy azt sem tudtam, hol vagyok

2021. február 3. – 12:00

frissítve

A végére olyan fáradt voltam, hogy azt sem tudtam, hol vagyok
Vas Kata Blanka az oostende-i tengerparton (Fotó: Luc Claessen/Getty Images)

Másolás

Vágólapra másolva

Vas Kata Blanka vasárnap világbajnoki bronzérmet szerzett a ciklokrossz-világbajnokságon az U23-as korosztályban, de az egész szezonban kiemelkedően teljesített a még csak 19 éves bringás. Az U23-asok között megnyerte az összetett világkupát, és a felnőttek között is többször volt top 10-ben világkupafutamon, közöttük az ötödik lett összetettben. Jó esélye van rá, hogy a ciklokrossz fellegvárában, Belgiumban is sztár legyen, de országúton és mountain bike-ban is a legjobbak között van. Vas a Magyar Kerékpáros Szövetség által szervezett online beszélgetésében idézte fel szezonját.

Vas 2020-ban már szerzett egy vb-ezüstöt ciklokrosszban, majd sorra jöttek azok a kiemelkedő eredmények, amelyek sokoldalúságát bizonyítják. Itthon megnyerte a felnőttek között az országúti bajnokság mezőnyversenyét, majd az U23-asok között Európa-bajnoki hatodik helyet szerzett. Októberben már egy másik szakágban, hegyikerékpárban lett világbajnoki második a korosztályában. Nemzetközileg is elismert versenyzővé vált, pedig, bár vannak biztató jelek, Magyarország még mindig nem mondható kerékpáros nemzetnek. Ezt Vas is érzi.

„Ha az anyukám meséli, hogy a lánya kerékpározik, akkor arra többször az a válasz jön, hogy: Aha, az én lányom is, és én is, hiszen mindennap biciklivel megyek a boltba. Itthon még így tekintenek a kerékpározásra.”

A ciklokrossz talán kevésbé népszerű itthon, de több országban, mint például Belgiumban vagy Hollandiában nézők tízezreit képes megmozgatni egy-egy ilyen futam, ha nincs éppen koronavírus-járvány. A ciklokrossz terepkerékpározás néven is ismert, de pontosan nem fedi le, miről is szól a szakág. A bringások körpályán tekerve mesterséges és természetes akadályokat küzdenek le. Rövid, meredek emelkedők, kanyargós vonalvezetés, keresztbe tett palánkok, lépcsők, olykor tengelyig érő sár vagy homok és hó vár a versenyzőkre. Időnként muszáj leszállni a bringáról, és a kerékpárt a vállukra véve futnak a bringások. Folyton lüktető és megterhelő számról van szó.

A vasárnapi világbajnokságot a belgiumi Oostende-ben rendezték, ahol a pluszt most a mély, tengerparti homok és a bringákat nyaldosó tengervíz jelentette, ez sok futásra is késztette a versenyzőket. Vas végig az élcsoportban volt, a külföldi sajtó is őt tartotta nagy favoritnak, magyar csodagyerekként is emlegették eredményei miatt, de három-négy hollanddal kellett folyamatosan küzdenie a dobogóért.

„Nem így fogom fel, hogy ellenem voltak a hollandok, nagyjából bármelyikük nyerhetett volna, inkább magukért hajtottak, szerintem nem volt közös taktikájuk, de azért nem volt könnyű feldolgozni, hogy három narancssárga mezes van körülöttem. Ez nem az én pályám volt, sokkal rosszabb futó vagyok, mint ők, a verseny előtt úgy éreztem, hogy dobogóra sem tudok majd állni. Legnagyobb fejlődésnek most azt éreztem, hogy végig tudtam küzdeni magam egy olyan pályán, ahol nem volt esélyem semmire. Sikerként éltem meg a bronzérmet. A végére annyira elfáradtam, hogy azt sem tudtam, hol vagyok” – foglalta össze a futamot a vb-bronzérmes.

Vas egy belga csapat, a Doltcini-Van Eyck Sport bringása, azt mondta, hogy fejlődésében sokat számít, hogy korán le tudott igazolni egy külföldi klubhoz, mivel folyamatosan a legprofibbakkal együtt tud készülni.

„Mivel Belgiumban most nincs annyira jó női bringás, a versenyek alatt a belgák is Blankának szurkolnak, sőt, sok holland is. Ha vége lesz a koronavírusnak, nagyon nagy szurkolótábora lesz” – mondta Szabó Miklós, aki Blankát segíti a versenyeken. Belgiumban már így is elég népszerű, gyakran megállítják bringával szurkolók.

A magyar bringást egy négyfős stáb segíti a versenyeken, három biciklije is van (a rájuk tapadó sár miatt futamok közben is gyakran cserélgetik ezeket a bringások) a világbajnokságon Vas egy korábbi világbajnoktól, Paul Herygerstől is hasznos tanácsokat kapott arról, hogyan érdemes a homokon menni. A belga Herygers egyébként egy sportszerű tett miatt kedveli a magyarokat. Az 1994-es vb-n Schneider Gábort érte utol, aki a lekörözéstől tartva nagyobb tempóra kapcsolt, amivel aztán hozzásegítette Herygerst ahhoz, hogy utolérje az addig élen álló hollandot.

Vas Kata Blanka a gullegemi versenyen január 2-ánFotó: David Stockman/AFP
Vas Kata Blanka a gullegemi versenyen január 2-ánFotó: David Stockman/AFP

Vasnak már tavaly is sűrű téli szezonja volt ciklokrosszban, de ahhoz képest úgy érzi, előrelépett, és nagy értéknek tartja, hogy végig stabilan teljesített, amit a felnőttek közt elért top 10-es világkupafutamok, és egy kisebb, de rangos versenyen szerzett győzelem is bizonyít.

„Fejben fejlődtem a legtöbbet, erősödtem is, csak technikában nem tudtam előrelépni. Ha nem mély sárban vagy homokon van a futásrész, akkor tartom a tempót. Az emelkedőkön és a lépcsőkön pedig az egyik legjobb vagyok. Kezd már tekintélyem is lenni, kicsit előrébb engednek a rajtnál, és már megszólítanak nagy versenyzők is, a múltkor például 2020 felnőtt világbajnoka, Ceylin de Carmen Alvarado dicsérte meg a cipőmet. ”

Ahogy korábban említettük, Vas három szakágban is kiemelkedő eredményeket ért el, erre a női és férfi mezőnyben is van példa, a most ciklokrossz vb-t nyerő Mathieu Van der Poel is félelmetesen erős országúton és hegyikerékpárban is, de sokszor elhangzik az is, hogy így gyorsan kiéghet.

„Amíg lehet, nem szeretnék dönteni a szakágak között, és úgy szeretnék versenyezni, hogy éppen azt csinálom, amihez kedvem van. Egy országúti is lehet jó felkészülés egy montiversenyre. A ciklokrossz pedig nem üti egyiket sem télen, az is jó felkészülés lehet a másik kettőre.”

Két hét pihenő után Vas a hegyikerékpárra fog koncentrálni, megpróbál kijutni a tokiói olimpiára, egyelőre ennél előrébb nem tervez, de ha sikerül kijutnia, akkor jöhet a következő felkészülési szezon. Szeretne országúton is a legmagasabb szinten versenyezni, és bekerülni egy World Tour-csapatba.

Vas másokat is arra biztat, hogy kövessék a példáját. „A legkisebbeknek annyit mondanék, hogy szeressék és élvezzék a biciklizést, a nagyobbaknak pedig annyit, hogy azért keményen meg kell dolgozni az edzéseken is, és rengeteg dologról le kell mondani. Tegyenek meg mindent az álmukért.”

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!