Az oltás önmagában még nem menti meg az olimpiát

• 2020. március 24-én a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) bejelentette, hogy a koronavírus-járvány miatt elhalasztják a tokiói nyári olimpiát.
• Egy héttel később azt is közölték, hogy az olimpiát 2021. július 23. és augusztus 8. között rendezik meg.
• Thomas Bach NOB-elnök november óta többször is kijelentette, nem lesz kötelező az oltás az olimpián részt vevő sportolóknak.
• Ennek ellenére több ország is elkezdte soron kívül beoltatni a sportolóit és edzőiket.
• Japánban a járvány kitörése óta már a harmadik hullám zajlik, Tokióban egyelőre márciusig hosszabbították meg a vészhelyzetet.
• Az oltási program pedig még el sem kezdődött az országban.

Magyarországon január 29-én kezdték el soron kívül beoltani a következő nyári, valamint téli olimpiára és paralimpiára készülő sportolókat és edzőiket a Moderna kétdózisú vakcinájával, amit elsőként a dél-afrikai edzőtáborba készülő kajakválogatott tagjai kaptak meg. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) azt írta, a döntést két tényező indokolta: az olimpiai selejtező versenyeken a komplikációmentes részvétel, illetve a megbetegedések és az azzal járó formahanyatlás elkerülése. Utóbbi különösen fontos az eredményes szereplés érdekében. A sportolók többsége tünetmentesen átvészeli a betegséget, de arra is van példa, hogy a koronavírus nemcsak fizikálisan, hanem mentálisan is képes a padlóra vágni egy élsportolót, ahogy az történt a világbajnok úszó Milák Kristóffal is.

A MOB és a sportági szövetségek közösen egy 868 fős listát állítottak össze azokról a sportolókról és edzőikről, akiknek esélyük van a tokiói vagy a pekingi olimpián szerepelni, ám ebből még nem lehet meghatározni, hogy pontosan mennyi oltóanyagra van szükség a számukra. Azt is közölték, nincs pontos információjuk arról, hogy ki oltható, és hányan szeretnének élni ezzel a lehetőséggel.

Ami biztos, hogy fél évvel az olimpia előtt a sportolói kvóták 61 százaléka már eldőlt, további 25 százalékról selejtező versenyek fognak dönteni, a maradék 14 százalékot pedig a világranglistás helyezések alapján fogják kiosztani. A tervek szerint 206 nemzet több mint 11 ezer sportolója lesz ott Japánban. Magyarországnak eddig 88 kvótája van, ami alapján száz magyar sportoló már biztosan részt vehet az olimpián. Öt évvel korábban, Rióban 156 magyar sportoló volt kint, és elvileg idén is hasonló méretű képviseletre lehet számítani.

Hol jelent előnyt sportolónak lenni?

Nem Magyarország az egyetlen hely, ahol már elkezdték a sportolók beoltását, velünk egy időben Szerbiában is előresorolták őket. Az eddig legjobban átoltott országban, Izraelben már az olimpiai delegáció fele megkapta az oltást, és a tervek szerint májusra végeznek az összes sportoló beoltásával. A Belga Olimpiai Bizottság (BOIC) 400–500 adag védőoltást kért a sportolói számára. Johan Bellemans, a BOIC főorvosa szerint figyelembe kell venni az olimpikonok sajátos helyzetét, ugyanakkor azt is leszögezte: a sportolókat nem szabad elsőbbségbe helyezni az egészségügyi dolgozókkal vagy a veszélyeztetett csoportokkal szemben.

„Nagyon sok olyan sportolónk van, akik a második hullámban fertőződtek meg. Az olimpikonjaink körében most 22 százalékos a fertőzési arány, ez lényegesen magasabb, mint a teljes népességben. A sportolók sokat utaznak, és a következő hónapokban is ezt fogják tenni, ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül” – mondta Bellemans a Sporzának. Szerinte a versenyelőny nem a legfontosabb érv a sportolók oltása mellett, de elismerte, hogy ez is tényező. „Nyilvánvaló, hogy nem akarjuk, hogy sportolóink ​​versenyhátrányba kerüljenek” – mondta.

A Görög Olimpiai Bizottság elnöke, Szpirosz Capralosz megkapta már a védőoltást. Emiatt akár az a furcsa helyzet is előállhat az olimpián, hogy egy országnak csak néhány, szerencsés helyzetben lévő sportolója lesz oltott.

Ugyanakkor vannak olyan országok is, ahol a sportvezetők hangsúlyozzák, nem akarják, hogy a sportolóik elsőbbséget élvezzenek az oltási sorrendben. Az Olasz Olimpiai Bizottság elnöke, Giovanni Malago kijelentette, ők soha nem fogják kérni az olasz sportolók előresorolását. Ezen a véleményen van az amerikai akadályfutó, Colleen Quigley is. A CNN-nek az nyilatkozta, amennyire meg tudja ítélni, az amerikai csapatban mindenki azon a véleményen van, hogy a sportolókat nem kell az első körben beoltatni.

Mi a helyzet Japánban?

Több mint tíz hónap telt el a 2020-as tokiói nyári olimpia lefújása óta, de a játékok körüli helyzet továbbra is bizonytalan. A 126 milliós Japánt novemberben érte el a koronavírus-járvány harmadik, eddig legsúlyosabb hulláma. A január közepi csúcsponton több mint hetvenezer volt az aktív fertőzöttek száma, azóta egyre többen bizonytalanodnak el abban, hogy 2021 nyarán meg lehet-e tartani a játékokat a tervek szerint. Egy decemberi országos közvélemény-kutatásban a válaszadók 32 százaléka mondta azt, hogy törölni kellene az eseményt, 31 százalékuk pedig azon a véleményen volt, hogy még tovább kellene halasztani.

Február elején már lecsengőben van a harmadik hullám Japánban, az aktív esetek száma ötvenezer körül alakul, ugyanakkor a japán kormány Tokióban és környékén március 7-ig meghosszabbította a vészhelyzetet. Szuga Josihide kormányfő januárban kijelentette, hogy Japán képes lesz ellenőrzés alatt tartani a járványt, és megrendezi az olimpiát és paralimpiát. Azt is mondta, hogy a vakcina jelenti a megoldást a helyzetre, ennek érdekében minden más ázsiai országnál több oltóanyagot foglaltak le, összesen 314 millió egységnyit rendeltek a Pfizer–BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca vakcináiból.

Ennek ellenére Japán az egyetlen G7-ország, ahol még nem kezdődött el az oltás.

A fejlett országok közül még Ausztrália és Dél-Korea is hasonló helyzetben van, mindkét országban ugyancsak tervezik a sportolóik beoltását az olimpia előtt. A dél-koreai miniszterelnök, Csung Szjekjun azt mondta a Reutersnek, természetesen be kell adni az oltást a sportolóknak, ha részt kívánnak venni az olimpián. Az ausztrál sportminiszter, Richard Colbeck is abban bízik, hogy még az olimpia előtt sor kerülhet az ausztrál sportolók beoltására.

A Washington Post írt arról, hogy már évekkel a járvány kitörése előtt egy egészségügyi minisztériumi tanácsadói csoport arra figyelmeztetett: a japán oltóanyagipar versenyképtelen, a japánok pedig általánosan bizalmatlanok az oltásokkal kapcsolatban. „Az oltások a nemzetbiztonság elengedhetetlen részei” – figyelmeztetett a 2016-os jelentés, ami egy sor reformot sürgetett a kutatás és fejlesztés, valamint a gyártási kapacitások növelése érdekében. „Japán nemzetbiztonság szempontjából nem kezelte stratégiai fontosságúként az oltásokat. Többször rámutattunk, hogy az oltások biztosítása egy válság idején nagy kihívást fog jelenteni” – mondta Shibuja Kenji, a londoni King's College Népegészségügyi Intézetének igazgatója és a 2016-os jelentés egyik szerzője.

Az előrejelzések próféciának bizonyultak, Japán messze elmaradt a saját védőoltása fejlesztésével, és küzd a külföldi vakcinák beszerzéséért. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a világon összesen 63 oltóanyag esett át valamilyen fázisú klinikai vizsgálaton, ezek közül csak egy volt japán készítmény. Az Oszakai Egyetemen fejlesztett AnGes még nem ért el a klinikai vizsgálatok harmadik fázisába. A külföldi vakcinák beszerzését az is lassítja, hogy a japán hatóságok minden szempontból biztosra akarnak menni, ezért megkövetelik, a Pfizer–BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca készítményeit Japánban is teszteljék, mielőtt engedélyt kaphatnának.

• A Pfizer-vakcinát legkorábban egy hónap múlva kaphatják meg az egészségügyi dolgozók.
• A Moderna készítményét csak január 21-én kezdte el vizsgálni kétszáz tesztalanyon a legnagyobb japán gyógyszergyártó, a Takeda Pharmaceuticals. A vállalat szóvivője azt mondta, legkésőbb májusban engedélyezhetik vakcinát, amelyből 50 millió adagot kötöttek le.
• Az AstraZeneca szeptemberben kezdte el a teszteket Japánban, de várhatóan csak február végén kérnek engedélyt a használatra. Ebből 90 millió adagot kötöttek le, és további 30 millió adagot akarnak még importálni.

Kono Taro, a vakcinaprogram vezetője egy hete azt mondta, áprilisban kezdhetik el a 65 évnél idősebbek oltását, és reményei szerint június harmadik hetére végezhetnek az idősek vakcinálásával. Ugyanakkor azt nem tudta megbecsülni, hogy a lakosság többi része mikor juthat hozzá az oltásokhoz. Ezek alapján úgy tűnik, a koronavírus még nyáron is jelen lesz Japánban, ami mindenképp hatással lesz az olimpiára. Az előrejelzések szerint csak hónapokkal az olimpiai után, októberre érhetik el a nyájimmunitáshoz szükséges 75 százalékos átoltottsági szintet Japánban.

Mit tervez a NOB?

Tavaly a NOB-ot sok kritika érte azért, ahogy a válsághelyzetet kezelte és kommunikálta. A WHO már március 11-én világjárvánnyá nyilvánította a koronavírus-járványt, a NOB most azt mondja,

„A kezdetektől fogva egyértelművé tettük, hogy az elsődleges prioritás az ápolók, orvosok és azok beoltása, akik működésben tartják a társadalmunkat. Ezek az emberek megérdemlik, hogy elsőként oltassák be őket.”

Tovább fokozza a kommunikációs zűrzavart a NOB kanadai tagja, Richard Pound, aki néhány hete azt mondta, szerinte az olimpiát csak akkor tudják biztonságosan megrendezni, ha minden sportolót beoltottak. Az olimpiai szervezésén dolgozó tisztviselők szerint most jelentős változás következik be a kommunikációban, írja az insidethegames. Eszerint csak karantén után, negatív koronavírusteszttel lehet majd Tokióba utazni, ahol a reptéren, majd az olimpiai faluban is újabb teszteket fognak rajtuk végezni. A japán kontaktkövető applikációt, a COCOA-t is használni kell, valamint arról is listát kell írni, hogy az olimpia két hete alatt mikor és hova tervez menni az illető, és ott kikkel fog közvetlen kapcsolatba kerülni. Ezenkívül még ajánlott kerülni a tömegközlekedést. A NOB és a szervezőbizottság azt reméli, hogy ezek az útmutatók elegendők lesznek a rendezés körüli kételyek eloszlatásához.