A 2021-es olimpia jelenti a fényt az alagút végén

• 2020. március 24-én jelentette be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, hogy elhalasztják a 2020-as tokiói olimpiát. Egy héttel később kiderült, hogy 2021. július 23. az új időpont, vagyis egy évet csúszik a kezdés, ahogy a paralimpiáé is.
• Japán egyébként már kapott a múltban két olimpiát, ami nem valósult meg: 1940-ben a télit és a nyárit is a második világháború miatt kellett elhalasztani.
• Július 17-én bejelentették, hogy mind a 42 szükséges sportlétesítmény rendelkezésre áll 2021. nyarán, noha már jó néhányban egészen más programot akartak rendezni. Nemcsak a helyszínek, az edzések helyszínei is változatlanok maradtak.
• Az olimpiai falu lakásait ugyan 2020. szeptembertől elkezdték eladni, a leendő tulajdonosok egy évvel később költözhetnek csak be, mert visszabérlik tőlük.
• Több számítás készült, mekkora többletköltséget jelent az olimpia halasztása, de a valós összeg bő egy múlva derülhet ki – mindenesetre nagyjából 3 milliárd dolláros tételről van szó. Hogy ezt ki állja, arról még egyeztetnek.
• 2016-ban a NOB egyik igazgatója azt mondta, a riói volt a legproblémásabb olimpia, de Brazíliában egészen más gondok voltak, most egy világjárványhoz kell alkalmazkodni 206 ország sportolóinak, edzőinek, vezetőinek, szurkolóinak. Ráadásul úgy, hogy abszolút nem látszik, mi lesz 240 nap múlva, amikor elviekben fellobban az olimpiai láng.

Az olimpia márciusi halasztása óta először járt Tokióban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Thomas Bach. Mivel a létesítmények már rég elkészültek, a látogatás részben formális volt, elment az olimpiai faluba, megtekintette a nemzeti stadiont is. Erős kiállás is volt egyben a személyes jelenlét, és az új miniszterelnökkel, Szuga Josihidével nyomatékosították: olimpiát akarnak. Bach már a nyáron hangoztatta, mennyire bízik abban, hogy a járvány idején az olimpia jelenti majd a fényt az alagút végén, és ezt most is kifejtette. Az elnök nem tart attól, hogy országok mondanák le az olimpiai szereplést.

A tokiói szervezők visszatérő gondolata, azt szeretnék bejelenteni jövőre a megnyitón, hogy az emberiség legyőzte a vírust. Sokszor ismétlik, nem tudják, hogy néz majd ki a világ jövőre, de az olimpiának alkalmazkodnia kell hozzá. Az már most látható, más lesz minden eddiginél, a hagyományosan nagy érdeklődést kiváltó sportágak döntőin (úszás, röplabda, kosárlabda) szinte biztosan nem lehet telt ház, de mindent megtesznek azért, hogy minél többen legyenek rajta.

A NOB és a japán szervezőbizottság is bízik abban, hogy a vakcina elkészül már jövő év elejére, és ugyan a sportolók nem kérnek elsőbbséget, a nyárra ők is sorra kerülhetnek. Igaz addig kvalifikációs versenyek sorát kellene lebonyolítani szerte a világban – ez okozza az igazi nehézséget –, de erről majd később, nézzük meg, mi a helyzet az országban.

Apró lépések

Japánban 126 millióan élnek, jellemzően zsúfolt nagyvárosokban. Hét koronavírusos halálesetet regisztráltak hétfőn, vasárnap pedig tizenegyet. (Az összehasonlítás kedvéért: Magyarországon mostanában 4000 körüli a napi új fertőzött a hivatalos adatok szerint, ott 1500 körül.) Japánban már deklaráltan a harmadik hullám van jelen, Tokióban kedden 401 fertőzöttet szűrtek ki. Aki Japánba akar utazni, azt 14 napos karanténra kötelezik, de már most jelezték, hogy a sportolókra mindez nem vonatkozik jövőre. Az országban pillanatnyilag azon gondolkodnak, hogy az ázsiai turisták előtt miként nyithatják meg a határokat – bár az némi riadalmat okozott, hogy Hongkongban kialakult egy kisebb góc, és negyven pozitív teszteredmény született, amikor éppen onnan szerettek volna fogadni egy kisebb csoportot.

Nyáron ismertetett egy közvélemény-kutatást a Kyodo Hírügynökség, ami szerint a japánok elbizonytalanodtak, az ország lakosságának egyharmada már nem is akarja annyira az olimpiát. Magyarország tokiói nagykövete pontosított, Palanovics Norbert úgy látja, óvatosan kell értékelni az ezeket adatokat, inkább afelől vannak kétségeik a japánoknak, hogy az eredeti formájában megrendezhető-e az esemény. Inkább gondolnak egy újabb helyzetelemzésre, mint az olimpia elutasítására.

A tokiói kormányzói választáson nem volt nyerő kampánytéma, hogy visszamondják az olimpiát, nem hozott szavazatokat. A kormányzói pozícióját megőrző Koike Juriko is határozottan kiállt az olimpia mellett, ahogy korábban is tette. Igaz, azt már előre jelezte, hogy az ésszerűsítés fontos szempont lesz majd jövőre. A sportolók kísérőinek létszámán például esélyes, hogy vágni fognak, de erről hivatalos döntés csak jövőre születik.

„Vasárnap egy szumóversenyen jártam, fél házzal rendezték meg. Ez már komoly előrelépés, kezdünk apró lépésekkel a kvázi normális felé haladni. Szeptemberben még csak a férőhelyek negyedét lehetett elfoglalni.

Kissé búskomor volt a hangulat, pedig a szumó itt igazi ünnepi esemény, családi evés és ivás, jól érzik magukat, miközben zajlanak a meccsek. Szeptemberben nem lehetett sem inni, sem enni a helyszínen, most enyhült a szigor.

November hatodikán volt egy tornász tesztverseny, kétezer nézővel, mindenki elégedett volt, és nagyon erős üzenetet jelentett az országban. A stadionokat szintén fél házzal működtetik, és februárig ez az állapot marad. Eközben tesztelik azt is, hogy bővíthető-e a nézőszám: volt olyan sportesemény, ahol felszereltek szén-dioxid-mérőket, nézik a kibocsátást, az országra jellemző alapossággal dolgoznak” – mondta a Telexnek a nagykövet, aki szerint Japán készen áll. A világról ez nem jelenthető ki.

Egy olimpiára mindig szép számmal érkeznek sportturisták, de általában a belföldi turizmus lényegesen erősebb ilyenkor. Japánban hagyományosan kivezénylik a lelátókra az iskolásokat, ha kevésbé ismert vagy népszerű sportág versenyeit rendezik, így volt ez például a legutóbbi női kézilabda-világbajnokságon is – de az olimpián ettől biztosan el fognak tekinteni.

Magyarországról nagyjából 200-300-an vásároltak jegyet eddig az olimpiai versenyekre, mielőtt felfüggesztették az eladásokat. Érdekes kérdés lesz, hogy megnyitják-e újra a kasszákat egyáltalán, vagy végleg befagyasztják. Ha részben zárt kapus lesz az esemény, mit kezdenek a létszám feletti jegytulajdonosokkal? Az eredetileg tervezett jegybevételeket át kell tervezni, még inkább felértékelődnek a tévéközvetítésből származó, egyébként sem csekély bevételek. Az amerikai NBC csatorna például 4,38 milliárd dollárt fizetett a közvetítési jogokért NOB-nak.

Sérülések

Az olimpia a versenyzőknek szól a részvételről, a versenyről, és arról is, hogy miután valaki befejezte a saját programját, szeretné megnézni a társait. Már messze vannak az ötvenes évek, amikor az úszó Gyenge Valéria a győzelme után még éppen átért az ökölvívó Papp László döntőjére, de fontos szempont, hogy az olimpiai család együtt lehessen. A NOB egyik vezére, az ausztrál John Coates épp ezért keltett megütközést, amikor azt mondta, miután egy versenyző végez, két napot még az olimpiai faluban tölthet, utána távoznia kell.

A Rióban győztes Szász Emese az első napon vívott, utána eldönthette, meddig akar az olimpiai faluban maradni. A 12. napon szerette volna megnézni barátnője, a kajakos Szabó Gabriella versenyét, és ennek semmi akadálya nem volt. Most előfordulhat, hogy lesz. Azt persze senki nem tilthatja meg, hogy egy versenyző a városban maradjon turistaként, valamelyik szállodában, de az olimpiai faluból, vagy nevezzük olimpiai buboréknak, el kell mennie. Legalábbis a jelenlegi állás szerint. Az olimpiai falut szeretnék ugyanis a világ legbiztonságosabb helyének tudni.

Ettől még biztosan lesz olyan nagy sztár, aki kihagyja az olimpiát. De lesz olyan is, aki Tokióban fejezi be. Akár olyan klasszis, mint a teniszező Roger Federer, akinek az ötkarikás aranyérem hiányzik a gyűjteményből, és több esélye már nem lesz, hogy megszerezze. A teniszben persze más a presztízse egy olimpiának, mint mondjuk a wimbledoni tornának, mégsem közömbös számára, hiszen egyéniben ezüstérme már van, párosban aranya is.

A magyar esélyek

A kvalifikáció során a 10 ezer sportolói hely 57 százaléka telt be eddig, a még fennmaradó helyekért kiélezett csatát kellene folytatni, de sok sportágban egyelőre megjósolhatatlan, mikor és hogyan. A futballban novemberben teljessé vált a jövőre csúsztatott Európa-bajnokság mezőnye, a futball nagyjából működik is, zajlik a Bajnokok Ligája és az Európa Liga. A nemzetközi sportélet, az olimpiai sportágakkal viszont még nem indult be újra.

Vívásban például idén márciusban lettek volna az utolsó kvalifikációs versenyek, amelyeket már nem tudtak megrendezni. A legsikeresebb magyar olimpiai sportágban, a női tőrcsapat már kijutott, a férfi kardválogatott nem veszítheti el pozícióját, a női kardban és a férfi párbajtőrben viszont még hátravan egy világkupa verseny, aminek az időpontja még feltételesen sem látszik. Valójában az egész jövő évi versenynaptár bizonytalan.

A másik sikersportágban, az úszásban az eredetileg márciusra kiírt magyar bajnokságot már nem tudták megrendezni, decemberre halasztották. A májusi budapesti Európa-bajnokságot egy teljes évvel tolták el. A márciusi időpont előtt több hetes külföldi edzőtáborban voltak a versenyzők, utána kellett leállniuk. Egyetlen verseny volt itthon a nyáron, szabad téri medencében, plusz néhányan úsztak rövid pályán a hétvégén befejeződött ISL-sorozatban. Jó néhány 30 körüli sztárja van a válogatottnak – Hosszú Katinka, Cseh László, Jakabos Zsuzsa, a Verrasztó-testvérek, Kozma Dominik –, őket különösen érzékenyen érintheti a halasztás.

Mivel a kajak-kenu eleve idénysportág, számukra most nincs bizonytalanság, hiszen legkorábban jövő májusban lehet a következő verseny. Egyetlen világkupát rendeztek idén, azt Szegeden, és itt lesz a még fennmaradó olimpiai helyekért is a küzdelem. A női szakág eddig is erős volt, és mivel mostantól már két egység képviselhet egy országot, akár két magyar is a dobogón állhat az olimpián. Öt férfi hely van jelenleg, de Varga Ádám berobbanása a hazai mezőnybe (legyőzte az egyéni világbajnok Kopasz Bálintot) felborította az eddigi helyzetet, vakargathatja a fejét a kapitány, hogyan osztozzanak a pozíciókon. Az előző vb-n bronzérmes kajaknégyes eddig zavartalanul készülhetett, de Varga megjelenésével minden átalakulhat. Még két kvótát lehet szerezni, ezt a versenyt jó eséllyel Szegeden rendezik.

Továbblépve a sportágakban: dzsúdóban a múlt héten Európa-bajnokságot rendeztek Prágában, előtte Budapesten világkupát. Karakas Hedvig előbbit megnyerte, utóbbin harmadik lett, ezzel megerősítette pozícióját a világranglistán, amit majd a nyáron zárnának le. A vitorlázó Berecz Zsombor szintén Európa-bajnok lett idén, mivel ő nyerte a sportág történelmi aranyérmét, nem is annyira titkos favorit.

Kézilabdában több BL-meccset kellett elhalasztani, Norvégia kevéssel a rajt előtt lemondott a női kézilabda Európa-bajnokság társrendezői címéről, de a dánok némi hezitálás után rábólintottak a decemberi rendezésre. A női csapatnak van esélye a kijutásra, számukra jó teszt lesz a hamarosan kezdődő esemény. A kvalifikációs tornát márciusról halasztották el, a győri helyszín azonban marad. Szerbiát és Kínát kellene legyőzni az olimpiai részvételért. A női vízilabda-válogatott is versenyben van még, egyelőre fix selejtezős időpont nélkül. A 3x3-os kosárlabdacsapataink is versenyben vannak még, nekik nem kell sokat utazniuk, mert Grazban május végén csatázhatnak három helyért, majd az utolsó pozíciót férfi és a női vonalon egyaránt Budapesten osztják ki. Ökölvívásban félbeszakadt a márciusi kvótaszerző verseny, még nem látszik, mikor fejeződhet be.

Atlétikában az idei szezon foghíjas lett, néhány verseny volt csak, de jövő nyáron valószínűleg még az olimpia előtti utolsó pillanatban is lehet teljesíteni a belépő szinteket. A Rióban bronzérmes súlylökő, Márton Anita várandós, de nem tett le az olimpiáról.

Összegzés

Sokáig úgy tűnt, a tokiói olimpián a hőség állítja majd a legnagyobb kihívások elé a szervezőket és a versenyzőket (a maratoni futást és a gyaloglást el is vitték Sapporóba, az ország északi részére). A japánok a 40 fokos, fullasztó, párás meleggel, és az augusztusban gyakori tájfunokkal minden évben megküzdenek valahogy – de a koronavírus új kihívás az egész világnak. A tét óriási, mert még egy olimpiahalasztás már kivitelezhetetlen lenne, elvégre a téli és a nyári játékok között így is csak 7 hónap telik el.