Nyáry Krisztián: A melegellenes rendelet a múltat is el akarja törölni, nem csak a jelent

Ezen a héten rendhagyó Veiszer Alinda interjú-sorozatának aktuális epizódja, Nyáry Krisztián íróval, kommunikációs szakemberrel az Ördögkatlan Fesztiválon beszélgetett a műsorvezető.

A műsorvezető először arról kérdezte Nyáryt, hogyan kezd neki a munkának. Mi iránt kezd érdeklődni, olvasási élményekből vagy sejtésekből indul-e el, amikor egy munkának nekikezd? Általában valami felkelti a figyelmét és utánaolvas, derül ki a válaszból. Friss példaként Nyáry Krisztián az algériai bokszoló ügyét hozza fel: utánanézett, hogy volt-e valaha ilyesmi a sportéletben. Ugyan nem talált ilyet, viszont a bokszolóhoz hasonló interszexuális személyekről írtak már az ókorban is, sőt a Bibliában is (Máté evangéliuma 19.12).

Az író, irodalomtörténész nyomozásai során időnként felfedez újabb és újabb szakkönyvtárakat, az utóbbi tíz évben szerinte sokkal könnyebb lett digitális információt szerezni.

Veiszer arról is kérdezte Nyáry Krisztiánt, hogyan keletkeznek azok a régmúltról is szóló történetei, amelyeket adott napon adott eseményekkor (pl. a párizsi olimpián vívóink sikerekor) tesz ki. Ezek sokszor már korábban megírt történetek egy korábbi esemény hatására, hangzott a válasz.

A következő kérdés arra vonatkozott, Nyáry hisz-e abban, hogy ezekkel a történetekkel missziója van, változtatni akar-e az emberek mentalitásán vagy inkább csak érdekes dolgokat akar-e elmesélni. Az író úgy gondolja, a történetek beépülnek az emberbe és ez a későbbiekben befolyásolhatja a viselkedésünket.

Veiszer az irodalmi életet érintő korlátozásokra tért át, majd emlékeztetett arra, hogy a Líra Könyv Zrt.-nél (Király Levente, a Corvina Kiadó igazgatója) vették észre, hogy a tavaly kijött melegellenes rendeletből hiányzik egy vessző.

Nyáry úgy látja, ez egy két irányból jövő folyamat eredménye, szerinte az irodalmat (és általában a kultúrát) két irányból fenyegeti egy közéleti-politikai támadás,

a művészet lényegét akarja elvenni, mert kizárólag napi politikai logikák alapján akar dönteni róla.

„A múltat is el akarja törölni, nem csak a jelent” – tette hozzá. Szerinte nagyon káros ez az irány, például ahogyan Amanda Gorman, a fiatal fekete költőnő versének lefordítása körül óriási felbolydulás volt.

Molnár Ferencet említette a műsorvezető, miszerint az író köztudottan nem bánt szépen a nőkkel. Nyáry szerint a jelenkor etikai, morális normáit nem lehet számon kérni 100 évvel, 200 évvel ezelőtt élt művészeken. Ez ugyanis nem mond el semmit a műveikről.

Érdemes elválasztani a művét az embertől. Emberek vagyunk, bűnökkel, gyarlóságokkal, nem lehet kidobni azokat az alkotókat, akik nem éltek példás életet.

Szóba került a rendszerváltás és az ahhoz kapcsolódó csalódottság, miként lehetett volna másképp. Ezután a vezetői munka szerepét ecsetelték Nyáry életében, majd családi történetek hangzottak el az apaság kapcsán.

Az interjút teljes egészében, jelképes havi díjért cserébe ezen a felületen lehet megnézni.