Elkészült a Soros-szótár, és ez nem vicc
2023. július 10. – 12:43
„Soros György szervezetei által a bevándorlók EU-ba jutásának megkönnyítése céljából osztogatott többnyelvű, útmutató füzet”
– ez az idézet a szó szerinti definíciója a Soros-szótár kifejezésnek a Soros-szótár nevű kiadványban. Hogy mi ez a kiadvány? Egy hosszú éveken át készült szócikkgyűjtemény minden olyan magyar kifejezésről, amely valaha megjelent a hazai sajtóban, és szerepel benne, hogy „Soros-”. Azt hihetnénk, hogy csak egy erős poénról van szó, pedig a szótár valójában azt bizonyítja, mennyire véresen komoly ez a jelenség: az elmúlt években olyan méreteket öltött a sorosozás, hogy az már a teljes magyar szókincs 1 százalékában tetten érhető.
A zsebszótárnak Varga Zoltán és Szemes Máté a szerzői, akik öt éven át gyűjtögették a magyar sajtóban megjelenő Soros-szavakat, és ezalatt több mint 600 olyat találtak, amely Soros György vezetéknevével kezdődik. Ezek közül sok ismerősen cseng, mint a Soros-egyetem, a Soros-kotta vagy a Soros-terv, de akadnak olyan, egészen furcsának ható kifejezések is benne, mint a Soros-sütiforma. A könyvből mi is kaptunk egy példányt, ugyanis a korábbi indexes, illetve a mostani telexes munkásságunk nyomán 21+2 Soros-kifejezés került a szótárba. Ilyen például a Soros-póló (a Hétköznapi Csalódások botrányos raktárkoncertes sztorijából), de a kiküldött közlemény szerint hozzánk köthetőek a Soros-őrület, a Soros-téboly vagy a Soros-vonat szavak is, tehát aktív tettestársak vagyunk a Soros-nyelvújításban. A Soros-nyelvújítás kifejezés egyébként nem szerepel a szótárban, szóval ebben a percben hozzájárultuk a második, bővített kiadáshoz is.
Nyilván sokakban felmerül, hogy egy vicckiadványról van szó, de Rácz Attila kollégánk, a Telex olvasószerkesztője egy hétvégén keresztül forgatta a zsebszótárat, és szakmai szemmel nézve arra jutott, hogy:
„Szerkezetét és külső jegyeit tekintve a Soros-szótár a Magyar értelmező kéziszótárral (ÉKsz.) rokonítható. Így túl azon, hogy a Soros előtagú szóösszetételek ábécérendben követik egymást, a készítők megadják például a címszavak szófaját és gyakoriságát. Az ÉKsz.-hez hasonlóan ez a kiadvány is azt tekinti központi elemének, hogy a lehető legpontosabban elkülönítse és meghatározza a benne szereplő szavak jelentését. A definíció után szereplő, kurzívval szedett példamondatok után minden esetben szerepel a forrás is, amely az esetek túlnyomó többségében egy-egy sajtótermék. A szótár szakmai alapvetéseit összegző Tartalmi tájékoztatót a Szócikkmagyarázó, valamint a Rövidítések és jelek fejezet egészíti ki és teszi teljessé, jelezve: a készítők nemcsak komolyan gondolták, hanem komolyan is vették a kitűzött feladatot.
Összességében a szótár már csak a példamondatok számossága miatt is figyelemre méltó gyűjtés, kordokumentum jellege megkérdőjelezhetetlen.”
A készítők nagyon tudatosan tartózkodtak az egész jelenséggel kapcsolatban a véleményük megjelenítésétől vagy bármiféle saját álláspont kialakításától, kifejezetten arra koncentráltak, hogy az adott Soros-szót a szövegkörnyezeti kontextusában értelmezzék, vagyis ahogyan a politikusok, propagandisták vagy újságírók használták.
A könyvben összesen 626 szócikk található, ami a Magyar Nyelv Értelmező Szótárában szereplő 60 ezer körüli szócikk alapján a magyar szókincs körülbelül 1 százalékát teszi ki. Vagyis az aktív sorosozás nagyjából 2015-ös kezdete óta a teljes magyar szókészlet 1 százaléka sorosozódott már össze.
„Könyvünk egy egészen kivételesen jelenségre világít rá, mely ugyanúgy olvasható a jelenkori nyelvi szókincsbővülés folyamatának, mint a kortárs politika nyelvi hatalomért folytatott küzdelmének lenyomataként” – írják a tájékoztatóban. A Soros-szótárat 4200 forintért lehet megvásárolni, a honlapján pedig bárki bejelenthet olyan Soros-kifejezéseket, amelyek még nem szerepelnek a kiadványban.
További érdekesség, hogy 200 különböző forráshelyről gyűjtöttek a szerzők, így jött össze az összesen 626 darab szócikk, 857 darab definíció és 409 szinonima. A Soros-szavak kitalálásában a kormánymédia két ékköve, a Pesti Srácok és az Origo jeleskedik a legvitézebb módon, ők közel 60 új Soros-kifejezést hoztak létre a Soros-trend kormányzati elindítása óta. A legrészletesebb kifejezés ilyen szempontból minden Soros-kifejezés Soros-epicentruma, a Soros-terv, amely hét mellékjelentéssel és 6 jelentésváltozattal bír.
A szerzők a CEU-n és az amerikai nagykövetségen keresztül egyébként magának Soros Györgynek is szeretnék eljuttatni a kötetet.
A készítők a kilétükről szeretnének minél kevesebbet elárulni, azonban szívesen válaszoltak a Telex kérdéseire:
Honnan jött az egész szótár ötlete? Mi volt a motivációtok, és mi a célotok vele?
Erről nekem konkrét emlékem van. 2018-at írunk, és egy baráti társasággal politikai-közéleti hírekről beszélgetünk, amikor a mellettem ülő Zozó eltűnődve nekem szegezte a kérdést, hogy nem találom-e érdekesnek, hogy Soros-egyetem, Soros-bérenc, Soros-blog stb. – szóval hogy ennyi szó megjelent a magyar nyelvben a Soros névhez illesztve, és hogy ezeket össze lehetne-e gyűjteni. Részemről halkat göcögtem, aztán amikor egy hét múlva átküldött egy dokumentumot, amibe 10-15 Soros-kifejezést már összegyűjtött, úgy döntöttünk, elkezdjük. Először csak passzívan, majd ahogy belelendültünk, aktívabban is keresgéltük már az újabb és újabb szavakat, és kitűztük, hogy amint összegereblyézünk ötvenet belőlük, csinálunk egy blogot, ahova kitesszük őket – szórakoztató jelleggel és azzal a céllal, hogy bemutassuk ezt a jelenséget.
Fogalmunk sem volt, csak évekkel később realizáltuk, hogy nemhogy a végére nem tudunk jutni, de folyamatosan újabb és újabb szavakat találunk. Végül 626-nál álltunk meg (és azóta 3 új szót is találtunk már!), bár az eredeti célok változatlanok maradtak: szórakoztatás plusz a jelenség bemutatása. De a feladat megváltozott. Elértük a magyar irodalmi és köznyelv szókincsének törzsállományát felölelő Magyar Nyelv Értelmező Szótára 60 ezer körüli szócikkállományának több mint 1 százalékát. Ezen a ponton úgy éreztük, egy minden ízében (szociológiai, lingvisztika, politikatudomány, médiatudomány stb.) speciális korjelenségre leltünk, amit a lehető legprecízebben és legtudományosabban kell bemutatnunk. Gyűjteményünk mérete okán ránk rakódott valamiféle történelmi felelősségtudat, hogy kötelesek vagyunk a lehető legmagasabb szakmai színvonalon megírni ezt a szótárt, azzal a céllal, hogy hiteles korlenyomatként rögzítsük benne a jelenséget.
Mennyi ideig és hogyan zajlott a gyűjtés? Mi volt a szavak gyűjtési metódusa?
Miután 50 fölé ért az összegyűjtött szókészlet, elkezdtük tudatosan keresni ezeket a szavakat. Mind a ketten médiával is foglalkozunk, így adta magát a játéktér, plusz volt egy időszak, 2018–19-ben, a nagy Soros-plakátkampányok ideje, amikor az sem tudott elugrani előle, aki el akart, nemhogy az, aki direkt fülelt, és nyitott volt a jelenségre.
Szemléztünk nyomtatott sajtót és rádiót, tévét is, de aztán azt tapasztaltuk, hogy az online tér az igazi vadászterep, ahol a legváltozatosabb szóösszetételek jöttek velünk szembe. Ha egy új szóra ráakadtunk, megnéztünk az egész cikket (érdekes megfigyelés: aki újságíróként leír egy Soros-szót, annak megjön az étvágya, és egy cikken belül általában több szót is szerepeltet/alkot!), plusz az újságíró kapcsolódó anyagait, majd a megtalált szavakat a Google keresőmotorjába idézőjelekkel beírva utánakerestünk, hogy más újságíró/politikus használta-e már ezt a szót.
Ha igen, ellenőriznünk kellett, hogy ugyanabban a jelentésben-e, mint az előző találat, ha pedig nem, akkor el kellett különítenünk az alapjelentést, mellékjelentést és jelentésváltozatokat. Ezen keresztül aztán mindig újabb és újabb Soros-összetételű szavak pitykézte cikkeket és forrásokat találtunk. És bár nem állítjuk, hogy szótárunk az összes létező Soros-szót tartalmazza, de azt igen, hogy a Soroshoz tartozó szövegvilág alapszókészletét sikerült felderíteni és rendszerezni.
Milyen konklúziót tudtok levonni a szótárban szereplő szavak alapján? Nyelvi vagy társadalmi kontextusban mit jelent szerintetek, hogy egyáltalán elkészülhetett egy ilyen könyv?
A szótár korhű lenyomata a kortárs politika nyelvi hatalomért folytatott küzdelmének, esetünkben új szavak előállításával és meglévő fogalmak újradefiniálásával. Ilyen értelemben különleges körülményként kell figyelembe vennünk, hogy a vizsgált időszak jelentős része alatt a regnáló politikai vezetés a magyar demokrácia történelmében egyedülállóan erős felhatalmazással rendelkezett, vagyis ez irányú törekvését valódi kötöttségek nélkül, egészen nyíltan volt lehetősége megfogalmazni.
A folyamat ugyanakkor korántsem tekinthető egy központúnak és -irányúnak. A nyelvi hatalomért folyó küzdelemben, ha nem is ugyanolyan súlyú, de létező és aktív szereplőnek kell tekintetünk a hatalommal szemben állók alkotta térfelet és magát a nyelvet is. A jelentésmegadás privilégiumáért folytatott párharc bizonyos szóalakok esetén közvetlenül is tetten érhető – lásd Soros-agymosás, Soros-hazugság, Soros-téboly stb. Magát a tényt, hogy elkészülhetett, természetesnek tekintem. Hogy a valódi jelentősége mi lesz a szótárnak akár nyelvi, akár társadalmi oldalról – passz, kíváncsian várjuk a fejleményeket.
Volt-e ezzel bármilyen politikai célotok? Felhívni valamire a figyelmet? Kicsit poén projektnek tűnhet elsőre, de közben látszik rajta, hogy ez egy profi, tudományos igényű kiadvány is egyben.
Határozottan nem volt vele politikai célunk. A jelenséget kívántuk rögzíteni – a jelenség értékelését, csakúgy, mint a munkánk értékének megítélését az olvasó és értő közönségre és az ahhoz nálunk jobban értőkre bízzuk. Magunkra leginkább a jelenség felfedezőjeként tekintünk, de a jelenség magyarázatára nem vállalkozunk. Emellett pedig ítél majd a történelem; egyáltalán nem vagyunk benne biztosak, hogy 10-20-30 év múlva is ugyanezt fogja-e jelenteni a kötetünk, mint ma. Ajánljuk tehát a betárazást belőle a történelmi időkre.
Mit lehet rólatok, a készítőkről tudni?
Magunkra civilként, egymásra meg barátként tekintünk – így határoztuk meg magunkat a projekt legelején, és ehhez is ragaszkodnánk.
Ha jól sejtem, nem szeretnétek elmondani, kik vagytok és hol dolgoztok. Miért szeretnétek szerzőként a háttérben maradni?
Ezt maximálisan jól sejted. Azt gondoljuk, hogy a könyv interpretációjából csak elvenne, ha mi személyesen megjelennénk, és ezen keresztül óhatatlanul is véleményt formálnánk. A könyv írásakor is ezért törekedtünk a lehető legszélsőségesebb objektivitásra és minden személyes érzésünk, kommentárunk könyvből való kiszorítására.
Felvetődhet persze a kérdés, hogy milyen finanszírozásból jelent meg a könyv. A szótár mögött kizárólag mi állunk, ez egy szerelemprojekt, amelybe a megtakarításainkat és a fantasztikus, odaadó, lelkes és magas minőségű munkát elvégezni képes barátainknál felhalmozott szívességtőkénk egy részét invesztáltuk. Jelen kalkulációm szerint kb. duplaennyiért kellene árulnunk a könyvet, hogy ez anyagilag megérje; amit csak azoknak súgok, akik egy könyvkiadást a legelső gondolattól a számlakiadásig akarnak végigvinni, és azoknak, akik ezen segíteni tudnának.