Jövőre még kevesebb állami támogatás juthat a kultúrának

2022. november 30. – 14:37

Jövőre még kevesebb állami támogatás juthat a kultúrának
A Zene és állami támogatások című kerekasztal-beszélgetés – Fotó: Music Hungary Szövetség / Zsiga Pál

Másolás

Vágólapra másolva

Zene és állami támogatások címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést a veszprémi Music Hungary Konferencia és Showcase-en. Demeter Szilárd és Cselőtei László metálzenei újságíró volt a két meghívott, a kérdező pedig Weyer Balázs. A panelbeszélgetés alapvetően arról próbált szólni, hogy mi várható az állami támogatások terén a zeneiparban, de inkább csak egy nagyon borús, 45 perces monológ lett belőle Demetertől, akinek az elmondása alapján még a mostaninál is rosszabb állapotokra kell számítani a jövőben.

A kerekasztalt Weyer egy sor diával kezdte, amelyeken fel volt sorolva minden olyan probléma, amit a Music Hungary Szövetség összeszedett az állami támogatásokkal kapcsolatban. Ezek között felsorolták, hogy problémát jelent az állami támogatásokra való pályázáshoz szükséges formai hozzáértés hiánya a zenészek körében, és az, hogy nincs ezzel kapcsolatban könnyen hozzáférhető ismeretterjesztés, nincs kidolgozva zenei exportstratégia, nincs megfelelő állami lobbitevékenység a vidéki művelődési házakkal, hogy több figyelmet fordítsanak a helyi előadókra. De felmerült még az általános transzparencia hiánya, hogy bizonyos szegmenseket egyáltalán nem fednek le állami támogatásokkal, túl nagy a bürokrácia, és általában nem kiszámítható az egész rendszer.

A több oldal hosszú problémasorolásra Demeter Szilárd reagált először, és lényegében végig ő dominálta a párbeszédet. Azzal kezdte, hogy ő már nem könnyűzenei miniszteri megbízott, hanem hivatalosan a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumi elnöke, majd ezután rögtön azzal kezdte, hogy „a könnyűzene és a popkultúra az első számú kultúránk”.

Fotó: Music Hungary Szövetség / Zsiga Pál
Fotó: Music Hungary Szövetség / Zsiga Pál

Elmondta, hogy Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszternek és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárnak is rendszeresen azzal rágja a fülét, hogy az állami támogatások rendszerét nem befektetői logikával kellene kezelni, ahol a profit a fontos.

Ezután rátért a felsorolt problémákra, de inkább általánosságokban reagált, mint részletekben – bár erre az idő szűke és a problémalista hossza miatt nem is biztos, hogy lett volna lehetőség. Demeter szerint egyre világosabb, hogy strukturális válsággal néz szembe az egész zeneipar, és hiába írtak egy nagy könnyűzenei stratégiát, mert beütött a Covid, aztán kitört az ukrajnai háború, és átírt mindent. Ebből is az látszik szerinte, hogy

„nem elégséges az, hogy több pénzt akarunk, hanem válságállóbbá kell válniuk a művészeti ágaknak”.

Később arról is beszélt, hogy kikutatták az ország kultúrafogyasztásának hőtérképét, amelyből egyértelműen kirajzolódik, hogy a kultúra javarészt Budapestre, a Balatonra és Északnyugat-Magyarországra összpontosul, így a kulturális támogatások túlnyomó része is. Azt is hozzátette, hogy valamilyen módon a kulturális támogatások fele Budapestet érinti. Éppen ezért a következő évek nagy kihívásának tartja a leszakadt régiók felzárkóztatását és felemelését, de ez nem lesz könnyű feladat.

Példaként azt hozta fel, hogy ha Budapesten bedől vagy bezár egy kulturális intézmény, akkor az emberek mennek miatta az utcára tüntetni, de egy vidéki hasonló történés már nem éri el az ingerküszöböt. Azt is gondnak látja, hogy szerinte sok kulturális intézmény vezetője fel sem fogja, mekkora gondok vannak, és úgy zárják be a helyeiket a tél előtt, mintha tavasszal majd gond nélkül ki lehetne nyitni, és folytatni, ahogy előtte.

Termelési riport

A honlapon ugyan nem tüntették fel, de a konferencián volt egy előregisztrációs esemény is a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) éves beszámolójáról. Hamar kiderült, hogy gyakorlatilag a Hajógyár nevű állami médiaplatform bemutatójáról van szó, amelyet Dénes Adél, a PKÜ vezérigazgató-helyettese, a Hajógyár főszerkesztője és az NKA Hangfoglaló kollégiumának tagja prezentált. A látványos PDF-ek leginkább számok és adatok felsorolásából álltak, illetve láthattunk egy reklámszpotot és stábbemutató videót is, de igazán érdemi tudnivaló viszonylag kevés akadt:

  • Jövőre is lesz nagylemezprogram, tehát állami és mentori támogatás albumkészítéshez.
  • Könnyűzenei oktatási piramist hoznak létre a Póka Egon Művészeti Akadémia részeként.
  • Illetve lesz egy Petőfi Felhő Program, amelynek részeként 2023-ban Petőfi-versek szövegét szeretnék hallani könnyűzenei dalokban. Ha jól értettük a helyszínen, 200 ilyen dalra készül a szervezet.

Szerinte sokan egyszerűen nem fognak kinyitni tavasszal, és kifejezetten félti a vidéki klubokat. Arra is számítani kell, hogy a jövőben kevesebb falunap lesz, nem lesz 15 milliós állami támogatás ilyen eseményekre, és valószínűleg kevesebb lesz a koncertezésre alkalmas hely. Sőt, csökkenni fog a nagy fesztiválok száma is, több lesz a kisebb, különböző szcénákra fókuszáló rendezvény, de alapvetően az egész iparágnak struktúraváltásra van szüksége, beleértve magukat a zenészeket is. A probléma részét képezi az is szerinte, hogy egyszerűen túl sok a kulturális intézmény (erről beszélt korábban a Telexnek is a MAnK megszűnésével kapcsolatban) és rosszul vannak elosztva a források, így a kormány részéről leginkább ezen kellene javítani most.

A jövőben ráadásul még kevesebb állami támogatás jut a szektornak, legalábbis Demeter pesszimista forgatókönyve szerint. Már idén is felére csökkent a támogatások mértéke 2021-hez képest, 2023-ban pedig további csökkenés várható, de remélhetőleg 2024-től visszaáll a normalitásba a költségvetés.

A végén még szóba került egy olyan téma is, ami évek óta terítéken van a hazai zeneipari beszélgetések során: a könnyűzenei oktatás az iskolákban. Demeter szerint ennek az elindítása a tanárképzéssel kezdődik, ami jelenleg nincs, de már dolgoznak rajta, hogy induljon egy ilyen Budapesten, illetve valamilyen módon a Póka Egon Művészeti Akadémia is majd bekapcsolódik ebbe. Arról nem volt szó, hogy pontosan miből és hogyan terveznek könnyűzenei tanárokat képezni akkor, amikor a komplett magyar tanári szakma hónapok óta a megalázó munkakörülmények és alacsony fizetések miatt tüntet, mindeddig hiába.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!