Történelmi jelentőségű törvénnyel biztosítja Ukrajna a magyar nyelvű oktatást, és ez megnyitja az utat Magyar és Zelenszkij találkozója előtt is

Hétfőn megszavazta az ukrán parlament a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásáról is rendelkező törvényt, megnyitva ezzel az utat a több mint tíz éven át konfliktusokkal terhelt magyar–ukrán kapcsolatok érdemi rendezése előtt. Orbán Anita külügyminiszter a Rada szavazása előtt jelezte az uniós külügyminiszterek luxembourgi találkozójára érkezve: „Fontos, hogy minden, amit kitárgyaltunk” meg is valósuljon, és az ukránok betartsák a vállalásaikat.

Magyar Péter pedig a törvény ukrajnai elfogadása után az Országgyűlésben kiemelte: az ukrán fél a tervezett év végi időpontnál előbb teljesítette vállalását, ami jó jel a két ország kapcsolatainak újjáépítéséhez. Ezután a fideszes képviselőkhöz szólva a rossz kapcsolatokat illetően az előző magyar kormány felelősségére is kitért. „Ugyan sok mindent kell helyrehozni, hiszen az önök bukott főnöke sok mindent elkövetett, feláldozott, leginkább a kárpátaljai magyarok biztonságát.”

A Fidesz-frakciónak címezve még megjegyezte, hogy Orbán Viktor kormányfőként 2015 óta nem járt Ukrajnában, így a háború kitörése után Kárpátalján sem. „Sok mindent kell tenni, hogy a bizalom helyreálljon mindkét ország részéről, de mindkét ország vezetése megtette az első lépéseket, hogy a helyzetet rendezzük, nem kizárólag, de elsősorban a kárpátaljai magyar testvéreink érdekében” – mondta a kormányfő.

Kora este aztán Magyar és Orbán Anita is kiírta a Facebookra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök alá is írta a törvénymódosítást, amit kihirdettek, így keddtől hatályba lép. A törvényt a Telexnek méltatta Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke is.

A törvény elfogadása azonban azért is fontos, mert kulcsfontosságú lehet a régóta tervezett legmagasabb szintű kétoldalú találkozóra nézve is, amely eddig még nem tudott létrejönni Magyar és Zelenszkij között. Azt egyelőre nem tudni, hogy mikor lehet erre lehetőség Ukrajnában, de általában a találkozó kérdését a Helsingin Sanomat finn lapnak adott és vasárnap megjelent interjújában Magyar már érintette.

Azt is mondta, hogy Orbánhoz hasonlóan ő sem kíván fegyveres segítséget nyújtani Ukrajnának, és nem engedélyezi a fegyverszállítmányok Magyarországon keresztüli továbbítását sem. Apró lépésekkel ugyanakkor helyreállítaná a két ország kapcsolatát. Ennek egy fontos állomása a csütörtök-pénteki uniós csúcstalálkozó, ahol várhatóan Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozni fog.

Nem csak kifogás volt a 2017-es nyelvtörvény

A kárpátaljai magyar közösség anyanyelvi oktatását hosszú távon garantáló törvény hiánya volt a nyilvánosan kimondott elsődleges akadálya annak, hogy a magyar kormány Orbán Viktor alatt lényegében nem támogatta Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését – annak ellenére, hogy 2022-ben még sürgette azt, és 2023-ban a tagjelölti státusz megadását is jóváhagyta. Emiatt volt visszafogott a csatlakozási tárgyalások támogatásában Magyar Péter kormánya is.

Ettől függetlenül nagy különbség volt a hétfőn elfogadott törvény előtt is a korábbi és a jelenlegi magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos hozzáállásában. Az elmúlt években úgy tűnt, hogy a kisebbségi törvény hiánya az Orbán-kormánynak inkább hivatkozási alap, mert a már akkor is látható ukrán előrelépéseket – például a kifogásolt, de egyébként életbe sosem lépett 2017-es törvény visszavonását – mégsem követte a kapcsolatok javulása, sem az EU-tagság elvi támogatása a magyar fél részéről.

Orbán kormánya ezzel magára húzta a gyanút, hogy a kisebbség nyelvi megmaradásának biztosításánál különböző politikai haszonszerzés érdekében fontosabb volt magának a feszültségnek a fenntartása. Ezzel közben jó szolgálatot tett az Ukrajnával háborúban álló Oroszországnak is, mert jelezhette, hogy az EU sem egységes Ukrajna támogatásában.

Magyar Péter hivatalba lépésével azonban a magyar kormány az ukrán tárgyalófél tapasztalatai szerint valóban a nyelvkérdés megoldására törekedett, világossá téve, hogy az tényleg elvezethet a magyar–ukrán kapcsolatok javulásához és ahhoz, hogy Ukrajna nem gyorsított, hanem normál eljárásban megkezdhesse a tárgyalásokat az EU-val.

Június elején aztán áttörésként értékelt politikai megállapodás született a két fél között. Azt ezzel együtt a kijevi vezetés is kénytelen volt tudomásul venni, hogy ez nem jelenti az EU-csatlakozási tárgyalások példátlan felgyorsítását: először a magyar fél az első hat klaszterből – a csatlakozáshoz szükséges, jogrendszert, gazdasági, politikai struktúrákat érintő, 35 tárgyalási fejezet egy-egy nagyobb egységéből – csak kettőnél járult hozzá a tárgyalások megkezdéséhez a csatlakozáshoz vezető évtizedes úton.

További négytől – vélhetőleg részben egy kifogásolt nyelvhasználati vizsgálat miatt – elzárkózott a két ország közötti politikai megállapodás után is, jelezve, hogy akkor lehet szó a többi klaszterről, ha a kisebbség nyelvhasználatát biztosító törvények elfogadása láthatóan halad. A kapcsolatépítés ezzel együtt sem volt mentes a feszültségtől, legutóbb az ukrán kezdeményezésre indult Kárpáti Nyolcak (C8) szervezése körül sikerült a protokollt felrúgó kommentpárbajba keveredni a két országnak.

Az ukrán elnök először bejelentette, hogy új kezdeményezésének Magyarország is tagja, de aztán Magyar világossá tette, hogy ez nincs így. „Meglepőnek tartjuk a magyar miniszterelnök Ukrajnával szemben tett, szükségtelenül konfrontatív kijelentéseit” – írta a hírekre reagálva Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter. Magyar kommentben reagált: „Teljesen elfogadhatatlan azt állítani, hogy egy szuverén ország egy nemzetközi együttműködés (Kárpáti Integráció) tagja, anélkül, hogy az érintett országgal előzetesen egyeztettek volna vagy annak beleegyezését kérték volna.” A Külügyminisztérium ugyanakkor akkor is jelezte, hogy ez nem értelmezhető a regionális együttműködés vagy az Ukrajnával való konstruktív kapcsolatok elutasításaként.

Miután bizonyossá vált, hogy hétfőn az ukrán parlament elé kerül a magyar féllel egyeztetett törvény, a magyar kormány már nem ellenezte az előkészítő lépéseket két további klaszter megnyitásához. Erről azonban csak a nemzetiségi nyelven folyó oktatást biztosító ukrajnai törvény elfogadása után született végleges döntés az EU-s külügyminiszterek luxembourgi találkozóján. A fejezeteket megnyitni és lezárni is kormányközi konferencián szokták, de hétfő délelőtt még mindig nem írtak ki ilyet Ukrajnával és a vele politikailag összekötött, eddig együtt haladó Moldovával a miniszteri Tanács eseményei közé. Ezek csak délután jelentek meg a naptárban.

„A szöveg kidolgozása hosszas folyamat volt, épp ez tette lehetővé, hogy a bizottság egységesen támogatta a törvénytervezetet, így lehetővé vált, hogy egy olvasatban, további módosítások nélkül szavazza meg a parlament” – mondta a Telexnek Roman Hriscsuk. Az ukrán parlament oktatási bizottságának tagja szerint a törvény bizonyítja, hogy Ukrajnának a nemzeti kisebbségek megőrzendő értéket képviselnek. A törvény az EU valamely hivatalos nyelvét érintő nemzeti kisebbségeket érint, Ukrajnában ez a 70-100 ezer közötti magyar közösség mellett a kevésbé népes szlovák, román, bolgár és lengyel közösségeket érinti.

A most megszavazott törvény a nemzeti kisebbségek oktatásban érvényesíthető nyelvhasználatát biztosítja. A júniusi politikai megállapodás szerint ennek az év végéig kellett megtörténnie, de ezzel nem zárult le a törvénykezési folyamat. 2027-ben további, a nyelvhasználat egyéb területeit érintő kérdéseket kell rendeznie az ukrán törvényhozásnak.

51 százalék alatt sem tűnik el a kisebbség nyelve

„Minden iskola megkapja a nemzeti státuszt, ahol a kisebbséget képviselő diákok aránya meghaladja az 51 százalékot” – mondta Hriscsuk. Az adott iskolákban tehát a dokumentáció is a kisebbség nyelvén készül, a tanórák ezen a nyelven folynak, és az órák közötti szünetekben sem áll semmilyen korlát a kisebbségi nyelvhasználat előtt. Ez utóbbi talán magától értetődőnek tűnik, de nem volt az, mert korábban volt olyan képviselői indítvány, amely előírta volna, hogy az órákon kívül a kommunikáció csak ukrán nyelven folyhat a tanárok, a gyerekek és a személyzet között.

Ha nincs meg az iskola szintjén az 51 százalékos arány, akkor nemzetiségi osztály is indítható ugyanazokkal a nyelvhasználati jogokkal, mint a nemzetiségi iskoláknál: a kisebbségi nyelv használata előtt nincsen korlát, az oktatás azon a nyelven folyik, a dokumentáció szintén azon a nyelven készülhet el, és az órák között sincsen korlátozás a kisebbségi nyelv használatára – azaz, nem vonatkozik rá az ukrán államnyelv használatát állami intézményekben szabályozó előírás.

Ukránul az ukrán nyelv és irodalom, valamint az állampolgári ismeretek nevű tantárgyak oktathatók a nemzetiségi iskolákban vagy nemzetiségi osztályokban. Hriscsuk szerint a nemzeti kisebbségek által képviselt értékek megőrzése mellett fontos lenne az is, hogy a diákok elsajátítsák az államnyelvet, amely nélkül elszigetelődnének és társadalmi érvényesülésük is nehézzé válna a szűk közösségen kívül. Ez azonban már kívül esik ennek a törvénynek a feladatkörén.

Az 51 százalékos arány elsőre olyan kiskapunak tűnhet, amelyen keresztül az adott nemzeti kisebbséggel szemben mégis bejut az ukrán államnyelv elsődlegességének érvényesítése. A helyzet azonban Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint megnyugtató, annak ellenére, hogy a kárpátaljai magyarok száma az elmúlt 20 évben is folyamatosan, az Oroszország által indított háború miatti elvándorlással pedig még nagyobb sebességgel csökken. Mint mondta,

„ha egy iskola megkapja a nemzetiségi státuszt, akkor azt fenntarthatja egészen addig, amíg a nemzetiségi diákok aránya 20 százalék alá nem csökken”.

Az Ungvári Egyetemen oktató Zubánics közelről látta a törvénytervezet kidolgozását, és követte a nyelvkérdés évtizedes ügyét. Azt mondta, hogy a száz olyan iskolából, ahol magyar diákok tanulnak, csupán nyolcban nem érik el az 51 százalékos arányt. Ezekben tehát nemzetiségi osztályok szintjén, de szintén biztosítható lesz a magyar nyelv használata. A nemzetiségi iskolákban előírás lesz, hogy vagy az igazgatónak, vagy a helyettesének mindenképpen beszélnie kell az adott nemzetiségi kisebbség nyelvét.

Zubánics szerint az elfogadott törvény „történelmi dokumentumnak számít a maga nemében”, mert úgy szabályozza a nemzetiségi nyelv használatát, ahogyan attól a törvényhozók eddig ódzkodtak. Az UMDSZ elnöke megjegyezte, hogy ez a Velencei Bizottság ajánlásában is benne volt, mégis három évbe telt, mire sikerült törvénybe foglalni. Hosszú utat kellett tehát megtenni a szerinte is korlátozó szellemiségű – a magyar fél részéről korábban is joggal kifogásolt – 2017-es törvénytől a mostani szabályozásig.

A magyar nyelvű oktatást hosszú távon biztosító törvény érdemi beleszólást ad a szülői közösségnek is. Ukrán nyelven tartható órát csak akkor vezethetnek be a nemzetiségi iskolában – vagy a nemzetiségi osztályban –, ha azt a szülők kétharmada támogatja. Zubánics szerint az ukrán oktatási minisztérium kifejezetten rugalmas volt a törvény megszövegezésében, a nemzetiségi kisebbségek érdekeit valóban szem előtt tartva.

A választási törvényt még módosítani kell, érettségi tárgy lehet a magyar nyelvből is

Magyar Péter az Országgyűlésben kitért arra is, hogy a törvény egy része azonnali hatállyal, egy része fokozatosan életbe lép. Ahogy már említettük, vannak azonban még törvények, amelyeket 2027 folyamán kell elfogadnia az ukrán parlamentnek.

Ezekben a kisebbségek alkotmánymódosítást is érintő politikai képviseletének szabályozása is benne van. A menetrendet a Kisebbségi Cselekvési Terv határozza meg, amely előírja a kisebbségi jogoknak az európai normákhoz való igazítását. Zubánics szerint Ukrajna most láthatóan a klaszterek mielőbbi megnyitásában érdekelt, és hajlandó az általa vállalt kötelezettségek törvénybe iktatását felgyorsítani.

Ez látszik az ukrán igazságügyi minisztérium már készülőben lévő, választást érintő tervezetén: nem kizárt, hogy 2027 vége helyett már az év első felében végigmennek azon a 11 ponton, amelyet a magyar fél adott meg a nemzetiségi kisebbségek nyelvhasználatának garantálásához. Az ehhez szükséges javaslatokat az ukrán fél megkapta az EU-tól.

A magyar diákok magyarul érettségizhetnek, a később ukránul tanítandó Ukrajna történelme című tantárgyból is vizsgázhatnak magyarul, és nincsen már szó arról a korábban megadott 2030-as dátumról, amely után az érettségit ukrán nyelven kellett volna letenni. A lehetőség a magyar nyelvű érettségire tehát időkorlát nélküli. Sőt előkészületben van a tervezet, amely révén a magyar nyelvből választott érettségi tantárgy lehet. Zubánics szerint ez másfél éven belül megvalósulhat. Megjegyezte, hogy

az eddigiek megvalósulásában és a hétfőn elfogadott törvény elfogadásában nagy szerepe volt Ukrajna EU-csatlakozási szándékának, mert így a kisebbségek jogainak biztosítása már nemcsak ukrán–magyar kétoldalú ügy volt, hanem az EU egésze és Ukrajna ügye.

A már megnyitott egyes számú klaszter külön részt szentel ezeknek a jogoknak. Márpedig a korábbi bővítési tapasztalatok alapján legalább tízéves csatlakozási folyamat végigvitelének előfeltétele minden klaszter lezárása, és ez csak az összes tagország egyetértésével történhet meg, ahogyan végül az EU-hoz történő csatlakozás is.