Az Európai Tanács elnöke és több vezető is vitába szállt Magyar Péterrel Ukrajnáról az első EU-csúcsán

Magyarország visszatért, újra aktív szereplőként vesz részt az európai együttműködésben – jelentette ki az uniós állam- és kormányfők múlt heti ülésén a magyar miniszterelnök Molnár Balázs Péter szerint. A helyettes államtitkár csütörtökön tájékoztatta a múlt heti EU-csúcsról az Országgyűlés európai ügyekkel foglalkozó bizottságát.

Magyar Péter ugyan már az Európai Tanács ülése után közvetlenül és azóta is több részletet megosztott az első csúcstalálkozójáról, de a bizottsági meghallgatáson számos új részlet is kiderült.

Több vezetővel szemben, lengyel hátszéllel vetette ki Magyar az utalást a gyorsított ukrán csatlakozásra

Magyar korábban arról beszélt, hogy a záródokumentumból kivetetett egy részt, amely Ukrajna gyorsított uniós csatlakozására utalt. A tagsághoz a jelölteknek át kell venniük az uniós joganyagot, amelyet több mint harminc fejezetre, hat „klaszterbe” csoportosítva kell átvenniük. A fejezetek megnyitásához és lezárásához is egyhangú támogatás kell. A mostani európai bizottsági módszertan alapján először az első klasztert kellene megnyitni. Ezt Ukrajnánál a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogait védő kétoldalú egyezmény után, napokkal a csúcs előtt átengedte a magyar kormány. Magyar Péter az állam- és kormányfők ülése után közölte: némi „adok-kapok” után kivetette azt, hogy az első után a többi klasztert is megnyissák, „amint lehet”. (A Telex is látott olyan korai tervezetet, amelyben a szöveg még benne volt, a végsőben valóban nem volt ott.)

Molnár csütörtökön kifejtette, hogy a rész kiszedését

több tagállam vezetője és maga az Európai Tanács elnöke, António Costa is ellenezte. Utóbbi szerinte azzal érvelt, hogy az ukránoknak a csatlakozási folyamat többet ér, mint például a pénzügyi támogatás.

Molnár azt is elmondta, hogy lengyel támogatással került ki a fordulat a szövegből. Nem tette hozzá, de ez azért lehet meglepő, mert a mindenkori lengyel kormány és jelenlegi miniszterelnöke, Donald Tusk hagyományosan Ukrajna uniós tagságának egyik leghangosabb szószólója. A beszámolóból nem derült ki, hogy a lépés mögött az utóbbi időben megromlott lengyel-ukrán viszony (ez inkább a lengyel államfővel, mint a miniszterelnökkel éleződött ki), esetleg valamilyen két- vagy többoldalú alku áll-e (Magyar első hivatalos kormányfői útja Lengyelországba vezetett, a csúcs előtt a visegrádi országok vezetőivel, köztük Tuskkal is találkozott).

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: ragaszkodnak ahhoz, hogy a csatlakozás sebességét az ukrán reformok teljesítménye határozza meg. A nyugat-balkáni országokkal szemben se tartotta volna méltányosnak, ha Ukrajna gyorsítva halad. Erre pedig Szerbiát hozta fel példának, amellyel még nem nyitották meg a harmadik klasztert. Nem tette hozzá, de erre az Orbán-kormány is törekedett a 2024-es soros magyar elnökség alatt, a klaszternyitást megalapozó levél kiküldéséig jutott.

Ilyen, az összes ukrán klaszterről szóló levél kiküldését blokkolta a Magyar-kormány pár nappal az uniós csúcs után. Ennek a csúcsok végén kiadott szöveggel szemben már van közvetlen gyakorlati következménye.

Bókának a volt helyettes államtitkárát kellett kérdeznie

Többek között ennek az indoklásáról kérdezte a helyettes államtitkárt Bóka János, az európai ügyekkel foglalkozó országgyűlési szakbizottság és a Fidesz egyik alelnöke. Előre jelezte: a szokások alapján a kormánynak államtitkárt vagy minisztert kellett volna küldenie az ülésre, mert akkor politikai vita is lehetne, így inkább szakmai kérdéseknél maradt. A megjegyzés szólhatott annak, hogy a napirend korábbi változata alapján Bíró-Nagy András államtitkárt faggatták volna, de ezzel az indoklással a korábbi EU-ügyi miniszter elkerülhette azt a furcsa helyzetet is, hogy a saját, Miniszterelnökségbe olvasztott tárcája volt helyettes államtitkárával kellett volna vitáznia.

Bóka János többek között arra is kíváncsi volt, hogy a kormány hogyan tudja betartatni a kisebbségvédelmi megállapodást, és Ukrajna megfelel-e a feltételeknek a többi fejezetcsoport megnyitásához, ahogy azt az Európai Bizottság korábbi értékelése kimondta, ha pedig nem, miben tér el ettől a kormány véleménye.

Számos tagállam kormánya előre dolgozott, hogy minden fejezetet megnyissanak, egyelőre összpontosítsunk az elsőre – válaszolta a helyettes államtitkár. A kisebbségvédelmi egyezmény köztes mérföldkő lett az első klaszterben, ezt az álláspontja szerint az Európai Bizottság mellett a magyar kormány is betartathatja.

Magyarországnak jó és rossz hírek is jöttek a következő uniós költségvetés tárgyalásairól

Molnár a következő, 2028-2034-es uniós költségvetés tárgyalásairól is elárult részleteket. A tavaly bemutatott európai bizottsági javaslatról a múlt heti csúcson pörgött fel az érdemi vita, miután a miniszterek testületének soros ciprusi elnöksége bemutatta a javaslatát a sarokszámokra.

A helyettes államtitkár közölte: a ciprusi terv ugyan átlagosan két százalékot csökkentene az eredeti javaslathoz képest, de nem egyenlően. Épp a felzárkóztatási (kohéziós) politikát kímélné, és a tagállamok túlnyomó részénél még nőne is a kifejezetten nekik elkülönített pénz mennyisége.

Csak néhány tagállamnál lenne jelentősen nagyobb a „nemzeti boríték”, de Magyarország épp közéjük tartozna, a harmadik legnagyobb emelést kapná a ciprusi tervvel.

A külpolitikán és a modern iparágakat támogató, nem tagállamonként elkülönített versenyképességi alapon vágnának nagyobbat.

A helyettes államtitkár utalt rá, hogy várhatóan nem marad ilyen kedvező a helyzet: a nettó befizetők a két százalékosnál nagyobb csökkentést akarnak és kímélnék a versenyképességi alapot. A soros elnökséget júliustól az írek veszik át, akik nettó befizetők, így Molnár finoman jelezte, hogy alattuk

„kevesebb számunkra kedvező változtatás várható”.

Az írek új sarokszámokat mutatnak majd be ősszel, utánuk a miniszteri testület elnökségétől az állam- és kormányfői Európai Tanács vezetése veszi kezébe a vitát. A tervről év végére egyeznének meg, de Molnár szerint Magyar jelezte: a megállapodás minősége fontosabb a gyorsaságnál.

A bizottsági javaslat növelné a saját uniós bevételi források arányát, de a helyettes államtitkár szerint Magyar szóvá tette, hogy ezeknél a mostani tervek alapján Magyarország lenne az egyik legnagyobb kárvallott.

A Kínával szembeni fellépés vitájáról is elárultak részleteket

Molnár a „globális makrogazdasági egyensúlytalanságokról” szóló európai tanácsi vitára is kitért, amit Magyar a sajtótájékoztatóján szándékosan került, és a záródokumentumból is kihagytak. A helyettes államtitkár gyakorlatilag megerősítette, hogy itt Kínáról volt szó. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a világ második legnagyobb gazdasága nem csak munkával és újításokkal, hanem tisztességtelen versennyel, állami támogatásokkal, az uniós cégeket kizáró zárt közbeszerzési rendszerrel érte el az eredményeit.

Az Európai Bizottság szerint Kína az uniós ipar 55 százalékát fenyegeti,

de teljes leválás helyett a kockázatokat csökkentenék, különösen a nyersanyagoknál, a fejlett technológiai ágazatokban használt ritkaföldfémeknél. Készen kell állni a kényszerítés elleni gazdasági eszköz használatára is (ezt szokták a nemzetközi sajtóban „bazookaként” emlegetni), de új eszközök is kellenének, mondta Molnár szerint a bizottsági elnök. A vezetők általánosságban osztották a bizottsági álláspontot, a magyar kormány gyakorlatias, érdekalapú, de a biztonsági kockázatokra ügyelő kapcsolatot szeretne.