A magyar kormány miatt halasztanak egy olyan lépést, amelyre Ukrajna és Moldova uniós csatlakozási folyamatában lenne szükség, írta kedden két diplomáciai forrásra hivatkozva a Politico.
Az uniós csatlakozáshoz a tagjelölteknek át kell venniük az EU több mint harminc fejezetre osztott, hat „klaszterbe” csoportosított joganyagát. A csatlakozási folyamat főbb lépéseihez, így a fejezetek megnyitásához és lezárásához is a tagállami kormányok egyhangú támogatása kell.
Bár a márciusi EU-csúcs záródokumentumának Ukrajnáról szóló része – amelyhez Orbán Viktor nem csatlakozott – utalt arra, hogy az összes klasztert megnyithatnák, az Európai Bizottság módszertana alapján az elsőt kellene előre venni. Csak erről kezdtek tárgyalni júniusban, amikor az új magyar kormány továbbengedte a korábban blokkolt folyamatot. Előtte egy kisebbségvédelmi megállapodást kötött az ukránokkal és ezt az első klaszterbe emelték köztes mérföldkőként, azaz ha nem teljesítik, automatikusan leáll a csatlakozási folyamat.
Magyar Péter az állítása szerint kiszedette a legutóbbi, múlt heti uniós csúcstalálkozó záródokumentumából, hogy a többi fejezettel haladnának, „amint lehet”. A kitétel valóban nem szerepel a következtetésekben, míg egy, a Telex által is látott, nagyjából egy héttel korábbi tervezetben igen.
Amíg a csúcstalálkozó következtetései politikai állásfoglalások, a Politico cikke szerint a kormány a gyakorlatban is befékezett: kedden halasztották a többi klaszter megnyitásához szükséges levél kiküldését Ukrajnának és a vele eddig szinkronban haladó Moldovának az EU közös álláspontjáról. A lépést egyedül a magyar kormány ellenezte, a jövő héten visszatérnek rá, közölték a diplomaták.
A lap nem kapott választ a kormány állandó képviseletétől, de a lépés összhangban lenne azzal, amiről Magyar az EU-csúcs utáni sajtótájékoztatóján beszélt: nem tartják jó ötletnek, hogy hirtelen megnyissák az összes klasztert. „Egyrészt, mert most nyílt meg az első, tehát még meg se száradt rajta a pecsét. Másrészt, mert nem jó üzenet a nyugat-balkáni országoknak, amelyek évek óta dolgoznak” a csatlakozásukon, ha „most hirtelen” egy másik ország „gyorsított pályán mehet”, ez szerinte az EU hitelességét is rombolná.
Ukrajna és Moldova mellett a múlt héten Montenegróval is csatlakozási konferenciát rendeztek. A 2010 óta tagjelölt nyugat-balkáni országgal két fejezetet zártak le aznap a 27. ilyen rendezvényen. (Moldova és Ukrajna a második konferenciánál tart.) Montenegróval minden fejezetet megnyitottak mostanra és nagyjából a felüket már le is zárták, így áprilisban már elkezdték megszövegezni a csatlakozási szerződést.
Magyar a visegrádi országok gödöllői találkozója után megerősítette a Telexnek, hogy Ukrajnánál a levelet „nem írtuk alá”.
„Senkit ne vezessen félre, hogy most ebben a munkacsoportban, technikai szinten” csak a magyar kormány nem járult ehhez hozzá, „itt a teremben se mindenki támogatja ezt a metódust,
amely most folyik, és ennek még lesznek lépcsőfokai”, meglátjuk, „ki mikor fog előbújni a bokorból, mint partizán, és elmondani a véleményét”.
Megismételte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Beregszászon szeretne találkozni. Utána szerinte hamar sort tudnak keríteni a korábban már beígért, de eddig meg nem valósult kétoldalú találkozóra.
Másnak látta Moldova és Ukrajna esetét: jogilag nincs összekötve, „innentől nem kell együtt haladniuk”. (Ezzel arra utalhatott, hogy előbbinél nem fékezett külön a magyar kormány, az eddigi politikai összekapcsolást nem engedték el mások, ahogy az Orbán-kormány alatt is hasonló volt a helyzet.)
Cikkünket frissítettük Magyar Péter nyilatkozata alapján.
