Több mint egy évig nem sikerült, újra közösen adták ki a következtetéseket az EU-csúcson Ukrajnáról

Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács csütörtökön a teljes testület nevében adott ki következtetéseket Ukrajnáról.

Az országról a 2022-es orosz invázió kezdete után tavaly márciusig egyhangúlag adtak ki következtetéseket, ám akkor Orbán Viktor megbontotta az egységet. Onnantól egy ideig csak külön, a többiek nevében adták ki az Ukrajnáról szóló részt.

Csak a tavaly decemberi találkozó jelentett részleges kivételt, amikor néhány mondatot ismét mindenki nevében adtak ki. Így akarták bebiztosítani a három tagállamra, köztük Magyarországra hivatalosan pénzügyi tervet nem rovó 90 milliárdos hitel támogatását, amelyet a közös uniós költségvetés garantált. (Ezt csak egyhangúlag módosíthatják, az alku ellenére az Orbán-kormány mégis ideiglenesen blokkolta a módosítás jogi elfogadását, a volt miniszterelnököt ezért sok állam- és kormányfő elítélte az utolsó EU-csúcsán.

A legutóbbi, idén márciusi formális csúcson a 27-ből már nem is 26-an, csak 25-en álltak a szöveg mögé, amely általában túlnyomórészt az előző találkozón elfogadott fordulatokból áll.

Magyar Péter miniszterelnök az első uniós csúcstalálkozója előtt kitett Facebook-videójában abban reménykedett, hogy ismét 27-en fogadhatják el az Ukrajnáról szóló következtetéseket, de „nekünk még vannak fenntartásaink a szövegben”. Közölte: el fogja magyarázni, milyen témáknál folytat a magyar kormány finoman szólva kicsit „óvatosabb” politikát, sokat finomítottak az előzetes tárgyalásokon, de még vannak nyitott kérdések.

Az Ukrajnáról szóló következtetések kiadása után arról írt Facebookra, hogy négyórás intenzív vita után tudták lezárni az Európai Tanács ülésének első napirendi pontját. „Az állam- és kormányfői csúcs záródokumentumába Ukrajna kapcsán csak már évekkel ezelőtt konszenzussal elfogadott szöveg került. A több hetes szövegezés alatt magyar javaslatra sokat finomodott a nyilatkozat.” Magyar szerint a kezdeményezésére az „utolsó pillanatban kikerült a szövegből a csatlakozás gyorsítására utaló kitétel. Nem volt egyszerű.

Másfél év után először lehet minden tagállam által elfogadott zárónyilatkozat. Így is lehet, ha valaki nemcsak asztalt borogatni és félelmet kelteni jön, hanem igyekszik kompromisszumot találni.”

Nem tette hozzá, de a csatlakozáshoz több mint harminc fejezetre osztva, hat „klaszterbe” csoportosítva kell átvenni az uniós joganyagot. A fejezetek megnyitásáról és lezárásáról egyhangúlag döntenek, a mostani módszertan alapján először az első klasztert kell megnyitni.

A márciusi EU-csúcson 25 vezető nevében elfogadott szöveg utalt az előrehaladott technikai munkára az összes klaszteren. Arra hívták fel a minisztereiket, hogy „haladéktalanul nyissák meg a klasztereket”. Csütörtökön az ülésre érkezve is abban reménykedett például Kristen Michal észt miniszterelnök, hogy hamarosan kinyithatják az összes fejezetcsoportot.

A csütörtöki következtetések végül csak üdvözlik, hogy hétfőn megnyitották az első fejezetcsoportot, és „előre tekintenek az összes klaszter megnyitására

az érdemalapú megközelítéssel összhangban”,

magyarul nem gyorsítva.

A Politico szerint már a csúcs előtt arról beszélt a lapnak egy diplomata, hogy túl sok lenne Magyarnak, ha kifejezetten elköteleződtek volna az összes klaszter megnyitása mellett, az egység ára az lehetett, hogy tágabban fogalmaztak.

A szöveg számos olyan fordulatot ismétel, amelybe 2025 márciusa előtt Orbán Viktor is beleegyezett. Ilyen Ukrajna függetlenségének, önrendelkezésének és nemzetközileg elismert határain belül a területi egységének szilárd és megingathatatlan támogatása. Az agresszort nem lehet megjutalmazni, a határokon pedig nem változtathatnak erővel.

Orbán korábban többször beleegyezett katonai támogatásról szóló részekbe azzal a csütörtöki következtetésekben is szereplő fordulattal, hogy ennek tiszteletben kell tartania bizonyos tagállamok biztonság- és védelempolitikáját. Ezt az uniós szakzsargonban általában a semleges országokra értik, de rá lehetett húzni arra, hogy a magyar kormány nem támogatja fegyverekkel Ukrajnát.

Az épp legutóbbi szankciócsomag üdvözlésére szintén volt példa Orbán alatt.

Ukrajna mellett az európai biztonság- és védelempolitikáról is kiadták a végkövetkeztetéseket. Itt szintén visszaköszönnek olyan mondatok Orbán miniszterelnöki idejéből, mint például az Ukrajna elleni orosz támadás egzisztenciális kihívást jelent az EU-nak. Itt is bedobták a jokert bizonyos tagállamok biztonság- és védelempolitikájának tiszteletben tartásáról.

Magyar Péter első uniós csúcstalálkozójának témáiról itt írtunk bővebben.