Egyre jobban elmérgesedik a lengyel–ukrán vita, ami már nem várt helyeken is lecsapódik

A hét végén elmérgesedett az Ukrajna és Lengyelország viszonyát erősen kikezdő vita. Karol Nawrocki lengyel elnök visszavonta országa legmagasabb állami kitüntetését, a Fehér Sas-rendet Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől, amire válaszul Kirilo Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője és Vaszil Bodnar varsói ukrán nagykövet lemondott a korábban nekik adományozott Lengyel Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjéről. Később Leonyid Kucsma volt ukrán elnök is visszaadott egy 29 évvel ezelőtt kapott kitüntetést.

A lengyel–ukrán kapcsolatok talán legérzékenyebb időszakát érintő vita még május 26-án kezdődött. Zelenszkij rendeletet adott ki arról, hogy a különleges erők egyik egységét Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) Hőseinek nevezi el, ezzel pedig régi sebet tépett fel Lengyelországban. Ugyan három nappal később a kijevi vezetés jelezte, a lépés nem szomszédja ellen irányul, Lengyelország zokon vette az elnevezést, és politikai oldaltól függetlenül szólaltak fel ellene a vezetők.

Ugyanakkor a Nawrockit támogató Jog és Igazságosság (PiS) ellenzéki párttal szemben álló Polgári Platformot (KO) vezető Donald Tusk lengyel kormányfő péntek este azt szorgalmazta, hogy a két államfő a helyzet csillapítása felé tegyen lépéseket, ne pedig fokozza a feszültséget. „A frontvonal máshol húzódik” – írta a CNN szerint. Szerinte a mostani diplomáciai csörte „elégedettséggel tölti el Vlagyimir Putyint, és megdöbbenti a szövetségeseinket.”

Nawrockinak belpolitikai okai is lehettek arra, hogy kész helyzet elé állította Tuskot. A lengyel kormányfő a csütörtök-pénteki EU-csúcson is találkozott Zelenszkijjel, aki az eredeti tervek szerint jövő héten részt vett volna Lengyelországban egy Ukrajna háború utáni rekonstrukciójáról szóló eseményen. Azt nem tudni, hogy az ukrán elnök a mostani helyzetben végül ott lesz-e a balti kikötővárosban, Gdańskban csütörtökön és pénteken.

Több mint 70 éve történt

„Ezt nem tudod megoldani, a történelmet nem lehet megoldani” – mondta Bartosz T. Wieliński, a lengyel Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese a Telexnek. A két ország kapcsolatait a volhíniai (volinyi) mészárlásnak nevezett események eltérő megítélése árnyékolja be, írta az MTI. Ez a terület a második világháborúig Lengyelországhoz tartozott, utána a Szovjetunió, azon belül az Ukrán SZSZK, majd 1991-től a független Ukrajna részévé vált.

A második világháború előtti Lengyelország területe keletebbre helyezkedett el, és az akkori keleti területein több millió belarusz és ukrán élt. Wieliński azt mondta, hogy a ruténeket másodrendű polgárokként kezelték, a területre lengyeleket telepítettek be, templomokat építettek nekik.

Az 1940-es és 1950-es években aktív UPA a német megszállás alatt felvette a harcot a szovjet erőkkel és a lengyelekkel is. A vádak szerint egy időben a nácikkal is kollaboráltak. A lengyel álláspont szerint a háború előtt Lengyelországhoz tartozó Volhíniában és Kelet-Galíciában az UPA és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) közel százezer lengyel civilt mészárolt le 1943 és 1945 között, amit Varsó népirtásnak minősített, írta az MTI.

Kijev elismerte, hogy az UPA tömeggyilkosságot követett el lengyelek ellen, és hivatalosan bocsánatot kért Varsótól, de elutasítja, hogy népirtás történt volna, mint ahogy azt 2016-ban a lengyel parlament határozatban kimondta. Július 11-ét Lengyelországban hivatalos emléknappá nyilvánították. Ukrán kutatók pedig azt állították, hogy a megszálló hitleristák ellen küzdő lengyel Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, és ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. Ukrán becslések szerint a Honi Hadsereg legalább 20 ezer ukránt ölt meg.

Az UPA emberei „Ukrajnának hősök, mert harcoltak a szovjetek ellen”. A lengyelek nem felejtenek, és most azt szeretnék, ha az ukránok elnézést kérnének a névadásért, de nem fognak – mondta Wieliński.

„Nem tudjuk, mi volt a cél a névadással” – mondta.

Eredetileg egy tömeggyilkosságokkal vádolt UPA-s parancsnok neve volt a javaslat, de az ukránok eggyel visszább léptek, és csak az egység nevét használták.

Ukrajnában a 2022-es orosz invázió óta még népszerűbbek lettek a történelmi párhuzamok és az ukránok szerint a nácik és szovjetek ellen egyaránt küzdő UPA is. Az UPA vörös-fekete zászlaját sok jelenlegi ukrán katonai alakulat használja, és Zelenszkij is arra hivatkozik, hogy csak „a nemzeti hadsereg történeti hagyományaihoz” szeretne visszatérni.

Az ukrán European Pravda ugyanakkor arról írt, egyes elemzők szerint Zelenszkij azért választotta a fenti nevet az egységnek, hogy a nyugat-ukrajnai szavazóknak és szélsőjobbos radikálisoknak kedvezzen, és növelje ott a népszerűségét (bár amíg tart a háború, nem lesz választás az országban). Felmerült az is, hogy a lépés célja a figyelem elterelése volt az elnök belső köreit is elérő súlyos korrupciós ügyekről.

A botrány, amit senki sem hagyhatott szó nélkül

A lengyel pártok gyakorlatilag egyként hördültek fel Zelenszkij névadása miatt, a baloldaltól a szélsőjobbig szinte minden párt fölháborodott. Az előző kormányt vezető PiS felszólította a kormányt, hogy drasztikusan értékelje újra a Kijevvel fennálló kapcsolatait. Krzysztof Bosak, a szélsőjobboldali Konföderáció vezetője azt követelte, Lengyelország ne finanszírozza tovább az Ukrajna haderejének nélkülözhetetlen Starlink műholdas internetszolgáltatást. Azt is felvetette, hogy Ukrajna EU-csatlakozási folyamatát is blokkolni kéne, amíg Kijev nem változtatja vissza a katonai egység nevét.

Donald Tusk miniszterelnök puhábban fogalmazott, de nem megengedően. Közölte, ha Kijev nem módosít a néven, akkor nem az együttérzés, hanem a kőkemény üzlet fogja alakítani a két ország kapcsolatát. Ugyanakkor nyugtatni is próbált, és felvetette, „közvetlen és őszinte párbeszédet” kéne folytatnia a két államfőnek. „Az együttműködés államaink és nemzeteink érdekeit szolgálja, míg a konfliktus Moszkva érdekeit szolgálja” – érvelt a kormányfő.

Tusk védelmi minisztere, Władysław Kosiniak-Kamysz még június elején azt mondta az elnevezésről, hogy az „elképzelhetetlen” és „barátságtalan”, illetve fájdalmat okoz a lengyeleknek. Szerinte a két országnak „megbízhatóan rendezett múltra és egymás érzékenységei iránti tiszteletre” van szüksége. A volt lengyel kormányfő, Leszek Miller pedig ahhoz hasonlította az UPA-vitát, mintha a németek a keleti fronton egymillió embert lemészárló Einsatzgruppenről neveztek volna el egy egységet. Piotr Zgorzelski, az alsóház, a szejm alelnöke azt mondta: „A reakciónknak nem szabad ellenségesnek lennie, de keménynek kéne lennie.”

A lengyelek 51,9 százalékának romlott a véleménye Ukrajnáról és az ukránokról egy június 11-én ismertetett felmérés szerint, amiről a Kyiv Independent írt. A varsói SW Research intézet felmérése szerint a válaszadók csupán 31,9 százaléka mondta azt, hogy a névvita miatt nem ítélik meg rosszabbul délkeleti szomszédjukat. Főleg a fiatalabb férfiak, a kevesebbet keresők és az alacsonyabban iskolázottak között figyelhető meg a véleményük romlása.

Nawrocki megüzente

Karol Nawrocki lengyel államfő úgy reagált a vitára, hogy közölte, megfontolja Zelenszkij kitüntetésének visszavonását. Az ukrán elnök 2023-ban kapta meg a lengyel állam által adható legfontosabb kitüntetést, a Fehér Sas-rendet a szintén a PiS-hez köthető Andrzej Duda előző elnöktől. A díj akkor vonható vissza, ha az alanya olyat tesz, ami miatt méltatlanná válik rá.

Nawrocki korábban azt mondta az UPA név leporolásáról, hogy az „banditák és gyilkosok dicsőítése”, és hogy a döntésen látszik, „Ukrajna nem áll készen a csatlakozásra az európai családhoz”. Még június 12-én arról írt az Ukrainska Pravda, hogy Nawrocki elnök szóvivője, Rafał Leśkiewicz jelezte, nemzetközi szintre akarják vinni az ügyet. A cél elmagyarázni mindenkinek, miért ennyire szenzitív a névadásos téma.

A Deutsche Welle megjegyezte, hogy Nawrocki már a tavalyi elnökválasztási kampányában se volt olyan ukránbarát, mint elődje, Duda. Jelezte szkepticizmusát Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban és kritizálta az ukrán menekülteknek nyújtott nagylelkű lengyel támogatásokat. Nawrocki még mindig nem látogatott el Kijevbe, bár Varsóban már találkozott Zelenszkijjel.

Wieliński szerint Nawrocki azt nyilatkozta a kitüntetés visszavonásának belengetése után, hogy Zelenszkijre vár, és az ukrán elnöknek van esélye lépni valamit az ügyben. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy Nawrocki csapdát akarhatott állítani Tusknak, hogy majd kritizálhassa őt. Elemzők szerint a visszavonáshoz Tusk ellenjegyzése is kéne. Ha Tusk hozzájárul a kitüntetés visszavonásához, rosszabbra fordul az Ukrajnával fennálló jó viszony, ami elengedhetetlen az ország biztonsága szempontjából. Ha nem írja alá, akkor a lengyel jobboldal egy része hazaárulónak fogja bélyegezni. Végül azonban Zelenszkij maga küldte vissza Nawrocki később bejelentett döntése után a kitüntetést Varsóba.

Zátonyra futott tapogatózások

Ugyan az ukrán vezetés akkor még hivatalosan nem reagált a történtekre, Zelenszkij Varsóba küldte Kirilo Budanovot, az elnöki hivatal vezetőjét. Látogatása után mind Nawrocki, mind a vele rivális Tusk közölte, a látogatás nem érte el célját, nem hozott áttörést. A Gazeta.pl arról írt, hogy Tusk és Zelenszkij a csütörtöki brüsszeli EU-csúcs előtt leültek tárgyalni. A felek nem hozták nyilvánosságra a találkozó eredményét.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azzal próbálta csillapítani a kedélyeket, hogy arról beszélt, „abszolút nincs lengyelellenes szándékuk” azoknak a katonáknak, akik az UPA Hőse címet megkapják. Egyszerűen ugyanazt teszik bizonyos tekintetben, mint az UPA: „harcolnak az imperialista Moszkva, a bolsevik-kommunista megszállás és az elnyomás ellen”.

A Kyiv Post véleménycikkében közben arról írt, hogy a vita felforrósításával Lengyelország a jövőt áldozza fel a múlt oltárán. Szerintük Nawrocki „némi húst dobott a nacionalista szavazóknak”, teszi ezt azon az áron, hogy marginálissá válhat országa szerepe a későbbi ukrajnai újjáépítésben – amivel már közel háromezer lengyel cég tervez.

A lengyelek szemében nem segítenek ugyanakkor az olyan, a nacionalista-világháborús alakok előtti tisztelgések sem, mint amiket a Conversation cikke említett. Május 25-én Zelenszkij például részt vett Andrij Melnik újratemetésén. Melnik Nyugat-Németországban halt meg 1964-ben és Luxemburgban temették el, Zelenszkij nemzeti hősnek nevezte. Csakhogy Melnik az Ukrán Nacionalisták Szervezete egyik szárnyát vezette a világháborúban, együttműködött a nácikkal a zsidók és lengyelek ellenében, hogy etnikailag homogén Ukrajnát hozzon létre.

Végül pénteken Nawrocki bejelentette, hogy visszavonja a Fehér Sas-rendet Zelenszkijtől.

„A lengyel társadalom túlnyomó többségének a szemében az Ukrán Felkelő Hadsereg mindenekelőtt a Lengyel Köztársaság állampolgárai ellen elkövetett kegyetlen bűncselekmények felelőse” – írta Nawrocki péntek este az X-en. Viszont azt is mondta, hogy Zelenszkij kitüntetésének visszavonása nem az ukrán nép ellen irányul, és Lengyelország a jövőben is támogatni fogja Ukrajnát Oroszország agressziójával szembeni harcában.

Az ukrán válasz nem sokáig váratott magára. Zelenszkij jelezte, hogy visszaküldte a lengyel elnöknek a kitüntetést, amiről szerinte az ukránok azt hitték, hogy „az ukrán népnek és a hadseregünknek” szánták. Azt is jelezte, hogy Ukrajna hálás Lengyelország támogatásáért a háborúban, és nyitott marad arra, hogy megoldják a történelmi nézetkülönbségeiket. „Büszke vagyok a népünkre és MINDEN ukrán harcosra” – írta.

Majd pedig Budanov és három másik jelenlegi vagy volt ukrán vezető tisztviselő jelezte, hogy visszaadja lengyel kitüntetését. Budanov a döntést azzal indokolta, hogy a lengyel elnök barátságtalan lépést tett az ukrán néppel szemben, és ez ajándék Putyinnak. Szerinte Ukrajna és Lengyelország népeit hosszú múltra visszatekintő kapcsolatok kötik össze, történelmüknek hősies és tragikus fejezetei is vannak.„Ukrajna nem mondja meg egyetlen más népnek sem, hogyan tanítsa a saját történelmét. Ezért mi is fenntartjuk magunknak a jogot saját nemzeti emlékezetünkhöz és méltóságunkhoz” – fogalmazott Budanov, és feltette a kérdést, hogy ha az igazságosságról lenne szó, akkor például az olasz fasiszta diktátort, Benito Mussolinit miért nem fosztották meg a Fehér Sas-rendtől.

Ukrajnában érte kritika is Budanovék döntését. Arszenyij Jacenyuk volt kormányfő a CNN szerint azt írta, hogy a lengyel elnök „ártalmas és helytelen döntését nem lehet más helytelen döntéseinkkel kijavítani.”

Lecsapódások

Lengyelország volt Ukrajna egyik legelkötelezettebb támogatója az orosz–ukrán háború kitörése óta. Azonban a mostani botránytól eltekintve is akadtak jelei, hogy már hűlőben a lengyel–ukrán viszony, jegyezte meg a BBC. A háború és az orosz légicsapások miatt Ukrajnából nem lehet repülni, ezért Zelenszkij általában a lengyelországi Rzeszówban szokott gépre szállni – azonban legutóbb inkább Moldovából repült Nagy-Britanniába. Tusk ugyanakkor közölte, a rzeszówi reptér nincs zárva Zelenszkij előtt.

A jelenlegi feszült helyzetet jól mutatja az a buszadományozós ügy is, amit Wieliński említett a Telexnek.

A lengyel Kielce városa az ukrajnai Vinnicjának tervezett odaadni régi városi buszokat. Azonban egyes PiS-politikusok vitatták a lépést a városi tanácsban, épp az ellentmondásos ukrajnai névadások miatt, mivel szerintük Ukrajna hálátlan. A vinnicjai városvezetés inkább jelezte, nem akar olajat önteni a tűzre, és nem veszik át a buszokat.

Lengyel civilek erre pénzgyűjtést indítottak, hogy megvegyék a buszokat Vinnicjának. Wieliński szerint a többség így is támogatja az ukránokat, szimpatizál velük. A lengyel gazdaságban ráadásul az elmúlt időszakban már felszínre került feszültségek ellenére elengedhetetlenül fontos az ukrán munkaerő, becslések szerint a lengyel GDP 3,7 százalékát termelik meg. Az országban jelenleg körülbelül egymillió ukrán menekült él.

Wieliński szerint nemrég még Lengyelország volt a legjobb barátja Zelenszkijnek, de most úgy tűnik, ejtette őket. Minél gyorsabban le kéne rendezni a mostani vitát a szerkesztő szerint, mivel „belpolitikai játékokat játszani most buta és felelőtlen”. Sok vita van az UPA-ról Lengyelországban, és lesz is, de Wieliński szerint a probléma, hogy abban a pillanatban nem lehet történelemről beszélgetni, amikor orosz rakéták hullanak, „ez nem a megfelelő idő erre”.

A témával az egyszerű emberek is foglalkoznak most, mindenki beszél róla, és alapból pártok közt konszenzus van abban, hogy nem elfogadható az ukrán viselkedés és mészárosokról elnevezni egy szervezetet. „Lengyelország nélkül Ukrajna sosem csatlakozik az EU-hoz”, ezért máshogy kell kommunikálniuk, reagálniuk a szerkesztő szerint.