Magyar Péter az EU két legfontosabb országába látogat, ahol Orbánék terhelt viszonyt hagytak hátra

Miniszterelnöksége negyedik hetében is folytatja az európai kétoldalú találkozókat Magyar Péter. Kedden és szerdán az Európai Unió két legnagyobb gazdaságának, Németországnak és Franciaországnak a vezetőivel tárgyal majd, akiktől Orbán Viktorék az utóbbi években egyre távolabb kerültek. Emmanuel Macron néha munkavacsorákon próbált egyeztetni a volt magyar kormányfővel, Friedrich Merzcel pedig kimondottan hűvös volt a viszony, aminek megalapozásában Orbánnak nagy szerepe volt.

Magyar kedden előbb Berlinbe repül, ahova a német kancellár hívta meg. Még kedd délután tovább is utazik Párizsba, ahol szerdán Macron mellett a francia nemzetgyűlés elnökével is találkozik majd. „Dolgozunk tovább Magyarország helyének erősítésén Európában, a nyugati szövetségi rendszerben” – mondta Magyar hétfőn a parlamenti felszólalásában a két útra utalva. Szerinte sok munkájuk lesz abban, hogy Magyarország újra erős szövetséges legyen mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind az EU-ban. „Sok munkával, tárgyalással, a külpolitikában erős, szuverén partnerként visszaszerezhetjük a bizalmat” – jelentette ki.

Orbán még a kihívóik mögé is beállt

Az Európai Unió két vezető gazdaságának kormányával az utóbbi években nem voltak túl jók a kapcsolatok. Macron az elég komoly ideológiai különbségek és Orbán Marine Le Pen melletti kiállása ellenére többször leült tárgyalni az előző kormányfővel, de a közös kiállások, nyilatkozatok rendre elmaradtak. A francia elnök legutóbb 2021-ben járt Magyarországon, a bilaterális találkozó után ekkor még közös sajtótájékoztató is volt, de ez volt az utolsó hasonló esemény. „Politikai ellenfelek, és egyúttal európai partnerek vagyunk” – mondta ekkor Orbán, és hasonló hangnemet ütött meg Macron is.

Az elmúlt években már munkavacsorákon tudták le a két ország felsőbb szinten zajló találkozóit. A francia elnök általában akkor látta vendégül Orbán Viktort, ha valamilyen EU-s ügyről volt szó. 2023-ban akkor találkoztak, amikor Orbán azt javasolta, hogy töröljék a brüsszeli csúcstalálkozó napirendjéről Ukrajna EU-csatlakozását; tavaly pedig azután vacsoráztak együtt, hogy a magyar kormányfő nem volt ott az Ukrajna támogatásáról szóló londoni csúcson.

Terheltebb viszonyt hagytak hátra Orbánék a német–magyar vonalon, pedig a magyar gazdaság nagyon szorosan kapcsolódik a némethez. A volt miniszterelnök még az előző, 2025 májusában távozó szociáldemokrata kormánnyal kimért kapcsolatot ápolt, Olaf Scholz és Orbán néha találkoztak, de a látványosabb közös kiállások itt is elmaradtak. Eközben előfordult, hogy Szijjártó Péter bekérette a német nagykövetet, mert Julia Gross arról beszélt, hogy szerinte a magyar kormány letért a két nép, a magyar és a német barátságának útjáról.

Tavaly május óta ismét az Orbánékhoz korábban közel álló Kereszténydemokrata Unió–Keresztényszociális Unió (CDU–CSU) adja a kancellárt Németországban. Azonban hiába Friedrich Merz érkezése, a német–magyar kapcsolatok nem javultak, sőt még fagyosabbak lettek. Ezt Orbán Viktor már azzal megalapozta, hogy tavaly, alig pár héttel a német választások előtt vendégül látta a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) kancellárjelöltjét, Alice Weidelt. A politikus állami vezetőknek járó fogadtatást kapott, és ha ebből nem lett volna egyértelmű: Orbán nyíltan be is állt mögé.

Bár végül Merz lett a kancellár, a volt magyar kormányfő még csak nem is gratulált nyilvánosan a győzelméhez. Merz aztán többször is bírálta Orbánt, egyszer például azért, mert szerinte európai felhatalmazás nélkül ment Moszkvába. Az idei müncheni biztonsági konferencián aztán külön is üzent neki. Merz az orosz–ukrán háborúról beszélve egy európai kormányfő történetéről beszélt, aki Moszkvába látogatott tárgyalni, de nem ért el semmit, majd utalt az áprilisi magyar választásokra is.

Fontos gazdasági kapcsolatok

Pedig Németország gazdaságilag fontos Magyarországnak. A magyar–német gazdasági kapcsolatok kiterjedtek, az ország a legfontosabb külkereskedelmi partnere Magyarországnak. Kiemelkedő a gépipar szerepe. A magyar export közel 20 százaléka a németekhez irányul, de a magyar import is jelentős, szintén 20 százalékhoz közelít Németország részesedése.

A mindenkori magyar kormány több tucat Magyarországon befektető német céggel kötött korábban együttműködéseket. Többek közt jelen van a nagy német autógyártók közül az Audi, a Mercedes és a BMW, de az összeszerelő üzemek mellett vannak kutatás-fejlesztést végző cégek is, ilyen a Knorr-Bremse és a Bosch-csoport is. Nem véletlen, hogy az előző kormány a saját rossz teljesítményét előszeretettel magyarázta azzal, hogy a német gazdaság is bajban van, ezzel pedig „maga alá teperte” a magyart.

A franciákkal kevésbé jelentős a külkereskedelmi kapcsolat, de a Francia–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint közel 500 francia vállalat van jelen Magyarországon, amelyek több tízezer munkahelyet biztosítanak. Az egyik legfontosabb együttműködés, illetve közös projekt egy francia cég és a magyar állam között a Liszt Ferenc repülőtéren van. Két évvel ezelőtt az Orbán-kormány a világ legnagyobb reptér-üzemeltetőjével, a francia Vinci Airportsszal közösen vette meg a Budapest Airportot. A magyar állam 80 százalékos tulajdonrészt vásárolt, 20 százalék pedig a Vinci Airportsé lett. A Vinci Airports a világ első számú ágazati cégeként 13 országban 65 repülőteret működtet, köztük két éve a budapestit is.

Egyre többeket üdvözölhet ismerősként Magyar az első EU-csúcsán

Június 18–19-én tartják az Európai Tanács első olyan csúcstalálkozóját, ahol már Magyar Péter képviseli miniszterelnökként Magyarországot. A 26 másik állam- és kormányfő közül Magyar sokakat már ismerősként üdvözölhet majd, többek között a kétoldalú látogatásoknak köszönhetően.

Magyar Péter már a választás előtt is aktívan foglalkozott az ország kétoldalú kapcsolataival, és ezen még erősítettek is, miután Orbán Anita külügyi szakértőként csatlakozott a Tiszához. A Tisza elnöke már 2024 novemberében, az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozója után egyeztetett több európai vezetővel, köztük Macronnal. A találkozót Magyar állítása szerint a nagyköveten keresztül maguk a franciák kezdeményezték vele, mint az „ellenzék vezetőjével”. Februárban már Orbán Anitával az oldalán Magyar is részt vett a müncheni biztonsági konferencián. Itt is több uniós tagállam elnökével és miniszterelnökével tárgyalt, köztük volt Friedrich Merz német kancellár is. „Négyszemközt a német kancellárral a bajor fővárosban” – írta Magyar a bejegyzéséhez.

Az április 12-i választási győzelem után Emmanuel Macron és Friedrich Merz elsők között gratuláltak Magyar Péternek. „A magyar emberek döntöttek. Szívből gratulálok a választási győzelemhez, várom a közös munkát” – fogalmazott a kancellár. Macron is hasonló üzenetet küldött. „Franciaország üdvözli a demokratikus részvétel győzelmét, a magyar nép ragaszkodását az Európai Unió értékeihez, valamint Magyarország európai elkötelezettségét” – írta a francia elnök magyarul X-en.

A kampányban tett ígéretnek megfelelően Magyar miniszterelnökként kormányának tagjaival először Lengyelországba utazott, ahol találkozott Donald Tusk miniszterelnökkel és Karol Nawrocki államfővel is, majd másnap az osztrák kancellárhoz, Christian Stockerhez ment. Velük egyébként már a választás előtt is tartottak kétoldalú egyeztetéseket, szintén a müncheni biztonsági konferencián.

A miniszterelnök és delegációja az előző héten Brüsszelben járt, ahol az EU-s pénzekről szóló megállapodást jelentették be Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, de előtte volt idő egy találkozóra Bart De Wever belga miniszterelnökkel is.

Egy fontos nemzetközi találkozón pedig már házigazdaként fogad majd vezetőket Magyar Péter: június 23-án V4-csúcs lesz Budapesten. „Örülök, hogy június 23-án már Budapesten üdvözölhetem a szlovák, a cseh és a lengyel miniszterelnök urakat, és közösen megtarthatjuk az újra megerősödő Visegrádi Négyek találkozóját” – jelentette be a miniszterelnök előző héten.

Magyar és miniszterei első külföldi útjáról itt nézhetik meg a videónkat: