Kérdésessé vált az Orbán-kormánytól politikai menedékjogot kapott, hazájukban már meghozott ítélettel vagy bírósági perrel szembenéző politikusok helyzete, miután a Tisza Párt kétharmados többséget szerezve megnyerte a választást. Magyar Péter a múlt hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján már jelezte, hogy felülvizsgálják az egykori észak-macedóniai kormányfő, Nikola Gruevszki, valamint Lengyelország korábbi igazságügyi minisztere, Zbigniew Ziobro és helyettese, Marcin Romanowski helyzetét.
„Magyarország nem nemzetközileg körözött bűnözők lerakóhelye” – jelentette ki.
A képletet két tényező bonyolítja: egyrészt mindannyiuknak menedékjoguk van, másrészt nemzetközi elfogatóparancs – a tavalyi elutasítás után, második nekifutásra – csak Romanowskival szemben van érvényben. Gruevszki kiadatását ráadásul a jelek szerint belpolitikai okok miatt valójában hazája nem is szorgalmazza – derült ki a Balkan Insight cikkéből.
A menedékjog nincs gránitba vésve
A Fidesszel szövetséges, de 2023-ban ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) politikusaként Marcin Romanowski 2024 decemberében jött Magyarországra, és kapott politikai menedékjogot. Lengyelországban 11 vádpontban vádolta meg az ügyészség, többek között azzal gyanúsítják, hogy visszaélt közpénzekkel. Donald Tusk kormánya annyira felhördült a történtek miatt, hogy visszahívta Budapestre akkreditált nagykövetét Varsóba, a megvádolt politikus pedig tavalyi információk szerint az I. kerületben lakott. Romanowski védelmére az Orbán-kormány törvényt is módosított, és vállalta a lengyel kormánnyal eleve rossz viszony elmérgesedését. A kormány indoka az volt, hogy a lengyel politikus hazájában nem részesülhetne igazságos elbánásban.
A Pegasus kémszoftver illegális bevetése miatt is elszámoltatandó Ziobróról pedig idén januárban derült ki, hogy feleségével együtt Magyarországra jött „élve a kormány által biztosított menedékjoggal”. 26 vádpontban – köztük hivatali visszaélés és bűnszervezet irányítása miatt – folyik ellene eljárás. Az ügy politikai összefüggéseiről ebben a cikkünkben olvashat bővebben. Ziobro letartóztatását ugyan elrendelte egy varsói bíróság, ám a fellebbezések miatt ez még nem végrehajtható, így nemzetközi körözés sem adható ki.
A hármuk közül a legrégebb óta Magyarországon tartózkodó Gruevszki a rövidítve is hosszú nevű VMRO–DPMNE (Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért) színeiben vezette az egykori jugoszláv tagállamot tíz éven át. A 2016-os választások elvesztése után korrupciós eljárás indult ellene, kétéves börtönbüntetése elől megszökött hazájából, és magyar kormányzati közreműködéssel jutott harmadik országon keresztül Magyarországra 2018 végén. Azóta távollétében még két korrupciós ügyben 10 év börtönt kapott a tömeges lehallgatásokkal is vádolt politikus.
A korábbi szociáldemokrata kormány idején a hatóságok kérték Gruevszki kiadatását, ez ellen azonban védelmet nyújtott a politikai menedékjog. A politikai helyzet Észak-Macedóniában is megváltozott, most ismét a VMRO–DPMNE van kormányon, és a jelenlegi miniszterelnök, Hrisztijan Mickoszki nem érdekelt abban, hogy hazahozassa és az ítéletnek megfelelően börtönbe küldje a pártban még mindig népszerű Gruevszkit. A Balkan Insight információi szerint a pártvezetés attól tart, hogy ez megosztaná a kormánypártot.
Gruevszki ügyében az előző macedón kormány által küldött kiadatási kérelem már lejárt, a jelenlegi azt nem újította meg, Interpol-körözés sincs érvényben. Igaz, ha lenne sem volna érvényesíthető a védelmet biztosító politikai menekült státusza miatt. Ez azonban vissza is vonható.
A menekültstátusz objektív tény, amelynek elismeréséhez a fennálló körülményeket kell vizsgálni. Ha a vizsgálat szerint a kérelmező megalapozottan tart az üldöztetéstől, akkor megadható a státusz.
„Ha viszont kiderül, hogy az eredeti értékelés hibás, nincsen szó üldöztetésről, csupán arról, hogy a kérelmező sima büntetőeljárás alanya, akkor az eredetileg pozitívan elbírált határozat visszavonható”
– mondta a Telexnek Hoffmann Tamás nemzetközi jogász. A Corvinus Egyetem oktatója, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének kutatója szerint ez nem elhúzódó folyamat: a státusz visszavonásáról szóló közigazgatási határozat ugyan megtámadható a bíróságon, de a döntés gyors lefolyású. Ehhez el kell indítani a státusz felülvizsgálatát, amit a magyar hatóságok maguktól is megtehetnek.
Az otthoni ítélet nem elég
Gruevszki esetében azonban, ha továbbra sincs ellene nemzetközi körözés, sem kiadatási kérelem, akkor a magyar hatóságoknak további teendőjük nincs, a politikusnak nem kell automatikusan elhagynia Magyarországot. Mivel azonban nem EU-s állampolgár, jogalapot kell találnia tartózkodásához az EU területén. Ha nem kap Magyarországtól vagy más EU-tagországtól schengeni vízumot, akkor mennie kell az EU-ból, de ekkor sincs szó arról hogy a hatóságoknak őrizetbe kellene venniük, és át kellene adniuk Észak-Macedóniának. Ehhez az országtól érvényes kiadatási kérelemnek kellene érkeznie, vagy Interpol-körözésnek kellene életbe lépnie – a jelek szerint ez nincsen a szkopjei kormány terveiben.
A két lengyel volt kormánytagnál a képletet bonyolítja az EU-s állampolgárság is. A menekültstátusz a fenti módon ugyanúgy megvonható:
Romanowski esetében a menekültstátusz megvonása azt is jelentené, hogy a hatóságoknak elő is kell őt állítaniuk az Interpol-körözés alapján, és mérlegelés után át kell adniuk a lengyel hatóságoknak.
Ziobróval szemben azonban a nemzetközi körözés alapján kiadatási kérelem híján nem kellene intézkedni, továbbra is akadálytalanul maradhatna Magyarországon vagy az EU más országában. „EU-s állampolgárt csak nagyon indokolt esetben lehet kiutasítani: akkor, ha nemzetbiztonsági érdek vagy a közbiztonság veszélyeztetésének kockázata merül fel” – mondta a nemzetközi jogász. Elméleti lehetőségként megjegyezte, hogy ha egy ilyen helyzetben lévő személy esetleg már magyar állampolgárságot is szerzett volna, akkor az is megvonható, akár honosításnál is, ha bebizonyosodik, hogy a megadását lehetővé tévő alapindok nem volt érvényes.
A lengyel kormányfő már Magyar hétfői sajtótájékoztatója után azt mondta, hogy még a választások előtt beszélt a Tisza Párt elnökével a két lengyel exkormánytag ügyéről. „A helyzet világos, nincs mit hozzátennünk. […] Remélem, majd üdvözölhetem Lengyelországban a két urat” – idézte Donald Tuskot a Reuters.
Ziobro bíróság elé állítását könyvelhetné el igazi sikerként Tusk
Egyelőre Romanowski hazahozatala tűnne egyszerűbbnek – feltéve, hogy Magyarországon szem előtt marad, „de igazi sikerként a lengyel kormány Ziobro bíróság elé állítását könyvelné el” – mondta a Telexnek Michał Kokot. A Gazeta Wyborcza újságírója szerint a volt miniszter politikai hátországára is kevésbé számíthat, állítólag a PiS felső köreiben sem fogadták kitörő örömmel, hogy a tisztázás elől Magyarországra ment. A PiS-hez egyébként csak a 2023-as parlamenti választási vereség után csatlakozott, előtte a kormánykoalíció egyik kisebbik partnerét, a Szuverén Lengyelországot (SP) vezette, amely mára megszűnt.
Ziobro a PiS-nek inkább akkor lett volna hasznos, ha bíróság elé áll, mert akkor az EU-val konfrontálódó volt kormánypárt Tusk politikai üldözésének bizonyítékaként mutatta volna fel. A felelősségre vonás elől menekülő egykori igazságügyi miniszter képe már kevésbé használható fel ilyen politikai játszmára, és az is részben teher, hogy ezt a menedéket épp Orbán kormánya nyújtotta. A Fidesz és a PiS viszonya Ukrajna kérdésében a Kremllel túl szoros kapcsolatokat ápoló magyar kormány miatt megromlott, habár Mateusz Morawiecki volt kormányfő is eljött Budapestre a március végi CPAC Hungaryre Orbán mellett kampányolni.
Orbán Viktor jó szövetséges volt az Európai Unióban, a vele való együttműködés nagyon értékes volt a lengyel szuverenista politikusoknak, mondta keddi varsói sajtótájékoztatóján Jarosław Kaczyński, a fő lengyel ellenzéki erő elnöke, aki azt is kijelentette, hogy nem fog gratulálni Magyar Péternek a győzelméhez. A PiS más politikusai azonban világosan jelezték, hogy a távolságtartás részükről csak fokozódott a Fidesz vasárnapi vereségével. „Politikánk iránya abszolút eltért az övétől” – mondta Orbánról a PiS alelnöke. „A politikában nincsenek barátok; ő szövetséges volt az európai ügyekben, a keleti politikában pedig sok nézeteltérésünk volt” – jelentette ki Tobiasz Bocheński.
