Átpolitizált igazságügyi rendszer és a jogállam lábbal tiprása vs. gyáván elmenekült politikus, aki ellen vádat emelhetnek. A két szembenálló politikai tömb alapján ez a két narratíva uralja a lengyel híreket arról, hogy Zbigniew Ziobro volt lengyel főügyész és igazságügyi miniszter Magyarországra menekült, ahol politikai menedékjogot kapott. Ziobro a magyar kormánnyal szövetséges, 2023-ban ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) politikusa.
Panyi Szabolcs, a VSquare oknyomozó újságírója december közepén írt arról az értesüléséről, hogy Magyarország újabb két lengyel állampolgárnak adhat menedékjogot. A lengyel sajtó már akkor arra tippelt, hogy a 2015–2023 között kormányzó PiS exminiszteréről és feleségéről lehet szó. A magyar EU-képviselet levélben tájékoztatta az összes tagállam képviseletét arról, hogy két lengyel állampolgárnak menedékjogot adott, de a Donald Tusk vezette lengyel kormány akkor hivatalosan még nem tudta megerősíteni az érintettek nevét.
Ziobro a Polsat szerint szerint hétfőn maga is bejelentette menedékügyét. Az 55 éves politikus a PiS-kormányok szimbolikus alakja volt, aki végigvitte azokat az igazságügyi reformokat, amik súlyos válságba sodorták Varsó és az EU viszonyát. Az AP emlékeztetett, hogy az illiberális rendszert építő PiS vezette kormánykoalíció eltökélt célja volt befolyást szerezni a fontos igazságügyi intézmények és a kinevezések felett, baráti bírókat ültettek a felsőbb bíróságokba, és fegyelmi eljárásokat indítottak a kritikus bírók ellen.
Tusk kormánya azt ígérte hatalomra kerülése előtt, hogy ezeket a reformokat visszacsinálja majd, de sok esetben lehetetlenné tette az érdemi változtatást, hogy az előző és a mostani államfő is a PiS-hez közel álló politikus, akinek vétójoga van. Tusk az X-en azt írta, Ziobro „a politikai korrupciós rendszer irányítója volt”, ebben a minőségében kért politikai menedékjogot Orbán Viktortól. „Logikus választás” – tette hozzá.
„Sokan politikai üldöztetésnek vannak kitéve, és természetesen itt, Magyarországon, hogy ha valaki politikai üldöztetés miatt kér menedékjogot, azt alaposan megfontoljuk, és a fennálló magyar és európai uniós szabályokkal összhangban bíráljuk el az ilyen kérelmeket” – reagált Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn Ziobro ügyére. Szerinte „Lengyelországban a demokrácia és a jogállam válságban és veszélyben van”. Szijjártó arról is beszélt, több embernek is adtak menedékjogot, de konkrét neveket nem akart mondani az érintettek üldözött helyzete miatt. A Tisza Párt annyit válaszolt Ziobro ügyére: „A Tisza-kormány alatt Magyarország nem lesz külföldi bűnözők menedékhelye.”
Bartosz T. Wieliński, a liberális Gazeta Wyborcza lap főszerkesztő-helyettese a Telexnek azt mondta, elképzelhető visszavágás a Tusk-kormány részéről a menedékjog miatt. Megeshet, hogy a külügyminiszter nemkívánatosnak nyilvánítja a magyar nagykövetet, Íjgyártó Istvánt. Ha ez megtörténne, még jobban hanyatlana az egyébként is mélyponton lévő kapcsolat Budapest és Varsó között. Íjgyártót már bojkottálja a lengyel kormány, rendszeresen nem hívják meg hivatalos eseményekre. Wieliński szerint a kérdés az lenne, „kedvesen megkérik-e a távozásra vagy kitessékelik”.
Mik a vádak Ziobróék ellen?
Ziobrót 26 bűncselekménnyel vádolták meg, ezek közül a legfontosabb a bűnszervezet létrehozása és irányítása. Ha elítélik, akár 25 év börtönbüntetést is kaphat. A fő vád az lehet, hogy a bűncselekmények áldozatainak kártalanítására létrehozott Igazságügyi Alapból szedett ki pénzeket illegálisan, majd azokat szövetségeseihez csorgatta. A vádak szerint 150 millió złotyt (kb. 13,8 milliárd forint) is elsikkaszthatott. Panyi Szabolcs szerint a pénzekből jutott az izraeli Pegasus kémszoftverre, amivel a Jog és Igazságosságnak kellemetlen személyeket megfigyelhették.
Wieliński azt mondta a vádakról, hogy mind a 26 az Igazságügyi Alap pénzeivel történt visszaélésekhez kapcsolódik. Az alapot évekkel ezelőtt azzal a céllal hozták létre, hogy segítsék a bűncselekmények áldozatait. Az állam többek közt a megtámadott, kirabolt, erőszakot elszenvedett embereknek segít, amikor nincs pénzük polgári pert indítani támadójuk ellen. Az alapot a bűnözők, szabálysértők pénzbüntetéseiből finanszírozzák.
A 2015-ös parlamenti választások idején Ziobro kis pártja, a 2024-ben a PiS-be olvadt Szuverén Lengyelország (Suwerenna Polska) a PiS-szel közös listán indult, de a fő kormánypárt nem adott nekik a párttámogatásából. Ziobróék ezért elkezdték az Igazságügyi Alap pénzét sajátjukként használni. Eseményeket finanszíroztak, helyi intézményeknek küldtek pénzt, autókat vettek önkéntes tűzoltóegyleteknek, mindezt olyan körzetekben, ahol politikusaik képviselői helyekért indulhattak.
Wieliński felhozott egy olyan esetet is, miszerint „egy pap szeretett volna egy intézményt létrehozni a bűncselekmények áldozatainak, amire kapott is pénzt az alapból”. Végül egy tévés-multimédiás központot akartak kihozni a projektből, ami a Szuverén Lengyelországnak dolgozott volna, de 2023-ig, a PiS vezette kormány leváltásáig nem fejeződött be az építkezés. A papot az ügyben később őrizetbe vették. Sok olyan civil szervezet is kapott pénzt az alapból, ami ideológiailag közel állt Ziobro pártjához. A vádak szerint a kedvezményezetteknek sokszor vissza is kellett csorgatniuk a pártnak.
Ziobro azt állítja, politikai vendetta zajlik ellene. Novemberben közölte, csak akkor hajlandó hazatérni, ha a jogrend helyreáll Lengyelországban. Ügyvédje, Bartosz Lewandowski szerint vállalja a vallomástételt, de vagy Magyarországon, vagy Belgiumban – írta a Notes from Poland. Lewandowski hozzátette, az ügyészség tud róla, hogy ügyfelének két külföldi címe is van, így konzuli szolgálaton keresztül vagy nemzetközi segítséggel megoldható a vallomástétele.
Lewandowski hétfőn arról is beszélt a TVN24 szerint, hogy Ziobro nemzetközi jogi védelme a genfi egyezményen alapul. Az 1951-es dokumentum értelmében az üldöztetésnek kitett menekültek úgynevezett genfi útlevelet igényelhetnek, amivel átléphetnek államhatárokat. Arról is beszélt, hogy január 15-én, csütörtökön bírálja el az illetékes lengyel bíróság Ziobro kérelmét az előzetes letartóztatása ügyében.
A csütörtökre tervezett első bírósági tárgyalásról azt mondta, „remélem, a Varsó-Mokotówi Kerületi Bíróság gondosan megvizsgálja az ügyészség által bemutatott bizonyítékokat, mert meggyőződésem, hogy semmilyen bizonyíték nincs a bűncselekmény elkövetésére vonatkozóan”. Ha a bíróság hozzájárul a politikus letartóztatásához, fellebbeznek – jelentette ki.
Ziobro hétfőn nemzetközi védelmet kért a feleségének – aki ezek szerint nincs vele Budapesten – arra hivatkozva, hogy a gyerekeik mellett lehessen. Azt írta, a Tusk-kormány túszként akarja felhasználni Patrycja Koteckát, hogy így kényszerítsék rá arra, hogy hazatérjen. A történteket a kormány brutális agressziójának nevezte.
Ziobro korábban több mint egy évig Brüsszelben élt, mivel felesége ott kapott munkát. Úgy tudni, a politikus egy betegségéhez is Brüsszelben kapta kezeléseit. Az exminiszter októberben menekült Magyarországra, nem sokkal azelőtt, hogy a lengyel parlament (szejm) megszavazta a mentelmi jogának felfüggesztését, egyúttal engedélyt adva előzetes letartóztatására. Ziobrónak először a diplomáciai, majd a rendes útlevelét is visszavonta a lengyel állam, emiatt nem tud legálisan a schengeni övezeten kívül utazni.
Orbán Viktor miniszterelnök pedig október végén rakott ki közös képet vele. A Notes from Poland idézte a Rzeczpospolitát, ami szerint Ziobro azért mutogatja magát külföldön, hogy jelezze, nem bujkál, ezzel megelőzheti egy európai elfogatóparancs kiadását. Ziobro tehát két úton tehet majd vallomást: vagy Lengyelország budapesti/brüsszeli konzulátusán, vagy az adott ország ügyészségén.
Mindenkinek megvan a véleménye
Ignacy Niemczycki lengyel külügyminiszter-helyettes kedden azt mondta, a varsói magyar nagykövet megtagadta, hogy bármilyen információt adjon Ziobro politikai menedékjogával kapcsolatban. „Számomra ez az ügy szigorúan politikai. Azt mutatja, hogy milyen partner Magyarország az EU-ban” – magyarázta Niemczycki. A BBC megjegyezte, az uniós elvekkel szembemegy, ha egy tagállam egy másik tag polgárának menedékjogot ad. A brit lap szerint ez Magyarországgal kapcsolatban se nem új, se nem meglepő.
A WP Wiadomości forrásai azt mondták a lapnak, Ziobro addig marad Budapesten, ameddig a PiS vissza nem tér a hatalomba. Legközelebb 2027 végén lesznek parlamenti választások, és jelenleg a PiS 28 százalékon áll, míg a kormányzó jobbközép Polgári Koalíció (KO) 34 százalékkal vezet.
Władysław Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettes még novemberben azt mondta, Lengyelországban kell meghallgatni Ziobrót „nem egy olyan helyszínen, amit a vallomást tevő személy jelöl ki”. Dariusz Joński kormánypárti politikus arcátlannak nevezte Ziobrót, mondván, a végén még az ügyészi kérdéseket is ő akarja megírni.
„A volt igazságügyi miniszter, aki azért menekül, hogy elhárítsa a tettei miatti felelősséget, egy olyan országba ment, ahol Orbán Viktor, Vlagyimir Putyin barátja él – itt minden világos. Azt hiszem, még a PiS szavazói előtt is” – jelentette ki Cezary Tomczyk nemzetvédelmi miniszterhelyettes. Tomczyk szerint „az egész igazságszolgáltatási rendszert demoralizálja”, amit Ziobróék tesznek. A PiS politikusát gyávának és puhánynak nevezte, Lewandowski vádjait pedig elutasította arról, hogy átpolitizált lenne az igazságügyi rendszer.
Włodzimierz Czarzasty, a szejm elnöke hétfőn kijelentette, hogy Ziobro képviselői díjazását eljárásban fogják vizsgálni. Ziobro ugyanis változatlanul parlamenti képviselő – mentelmi joga felfüggesztése ellenére –, de mivel most külföldön él, nem vesz részt személyesen a törvényhozás munkájában.
Párttársai zöme megvédte Ziobrót. Mateusz Morawiecki, a PiS volt miniszterelnöke arról beszélt az RMF FM rádióban, hogy politikai okokból üldözik Ziobrót, Lengyelország pedig valahol félúton jár a demokrácia és a diktatúra között. Azzal érvelt, hogy a politikai ellenfelek vád alá helyezése „az autokratikus rendszerek jellemzője”. Azt nem tudja, más lengyel politikusok is folyamodnak-e majd magyarországi menedékjogért, és a kérdésre, hogy ő fog-e, arra ezt válaszolta:
„Én biztosan nem fogok menedékjogért folyamodni sehol. Ítéljenek meg itt kedvük szerint. (…) Többször hangsúlyoztam, hogy ha szükséges, meg fogok jelenni ott, ahol kell, de a kitaposott ösvényen fogok küzdeni ez ellen a kormány ellen.”
A Gazeta megjegyezte, hogy tavaly februárban vádat emeltek Morawiecki ellen hatáskör túllépése miatt, ami három év börtönbüntetéssel is járhat. A volt kormányfő nem tett vallomást és ártatlannak vallotta magát, a mentelmi jogáról pedig önként lemondott. A Stratégiai Tartalékok Kormányzati Ügynökségével kapcsolatos korrupciós vádak ügyében is vizsgálódnak, itt is érintett lehet, de ennek kapcsán még nem történt gyanúsítás.
„A Zbigniew Ziobróval szembeni szolidaritás ma a jogállamiság alapelveinek védelmét jelenti, amelyeknek politikai hovatartozástól függetlenül érvényesülniük kell” – jelentette ki Mariusz Błaszczak, a PiS frakcióvezetője. Szerinte akkor kaphat valaki egy másik országtól ilyen jellegű menedéket, ha megbizonyosodnak róla, hogy nem számíthat tisztességes és pártatlan tárgyalásra a hazájában. Sokan védik párttársukat, így Patryk Jaki, a PiS alelnöke, aki szerint az ügyészség átvétele, a kormánypártoknak kellemetlen bírók eltávolítása, az ítéletek nyilvánosságra hozatala manipulálttá teszi ezt a pert.
A lap ugyanakkor arról írt, hogy bár a párt hivatalos irányvonala az, hogy meg kell védeni Ziobrót, de ezt nem követi minden politikus lelkesen. Van, aki szerint a magas árakra, az egészségügy összeomlására, a pénzügyekre és a kormányzati botrányokra kellene összpontosítaniuk.
Marcin Romanowski és társai
Nem Ziobro az első magas rangú lengyel politikus, aki menedékjogot kapott Magyarországon. Marcin Romanowski volt igazságügyminiszter-helyettest 2024 decemberében hozták Magyarországra, majd kapott védett státuszt, őt 11 vádpontban vádolta meg az ügyészség. Tusk kormánya annyira felhördült a történtek miatt, hogy visszahívta Budapesten akkreditált nagykövetét Varsóba, a megvádolt politikus pedig tavalyi információk szerint az I. kerületben lakik.
Romanowski védelmére a magyar kormány törvényt is módosított, és vállalta a lengyel kormánnyal eleve rossz viszony elmérgesedését. A magyar kormány indoka az volt, hogy a lengyel politikus hazájában nem részesülhetne igazságos elbánásban. Romanowski ellen a lengyel ügyészség tavaly április elején európai nyomozási határozatot adott ki, az Interpol viszont aztán elutasította a körözését – a nemzetközi rendőri együttműködési szervezet gyakorlatának megfelelően nem hozta nyilvánosságra a döntését megalapozó érveket.
A lengyel ügyészek Panyi Szabolcs szerint vizsgálják, hogy ki segítette és rejtegette Romanowskit annak idején. „Az ilyen irányú szálat valóban vizsgáljuk az Igazságügyi Alap ügyében zajló főnyomozás részeként, amelyet a legfőbb ügyészség 2. számú nyomozócsoportja folytat. Eddig senkit nem gyanúsítottunk meg. A nyomozás jelenlegi szakaszában még nem hozunk nyilvánosságra további részleteket” – közölte korábban a legfőbb ügyészség szóvivője.
A politikus ügyében még Lech Wałęsa Nobel-békedíjas lengyel politikus is megnyilvánult tavaly. „Egy tolvaj, egy bűnöző ez az ember. Fel kellene adnia magát, és bíróság elé állnia. Olyan jó kapcsolat volt a két nemzet között, kár volt belepiszkítani – mondta Wałęsa. – Mondják meg, hol van, hazaviszem.”
Bartosz Wieliński szerint Dariusz Matecki, a PiS egyik parlamenti képviselője lehet még olyan, aki elmenekülhet Lengyelországból, ő is baráti NGO-knak osztott pénzeket az Igazságügyi Alapból. Azonban a főszerkesztő-helyettes hozzátette, a menekülőknek „az a gondjuk, hogy Magyarország már nem olyan biztos menedék”, ezzel egy esetleges kormányváltás lehetőségére utalt.
Ráadásul a politikai menedékjoggal az adott ember „mindig a vendéglátó jóindulatára van utalva”. Wieliński szerint mindig van valami megállapodás a háttérben, Orbán Viktor is el akarhat valamit érni, kérhet valamit cserébe Tusktól. „Ziobro egy vesztes, nincs jövője a lengyel politikában” – mondta az újságíró, aki egy felmérést idézve azt mondta, a lengyeleknek csak 8 százaléka szimpatizál vele, 92 százalék „totálisan negatívan áll hozzá”. A PiS szavazóinak mártír kell, de Ziobro elmenekült, ráadásul Vlagyimir Putyin támogatójához, így nem válhat mártírrá, mondta. Ezzel arra utalt, hogy a lengyel politikában oldalaktól függetlenül elítélően állnak az orosz elnökhöz és ukrajnai háborújához.
Wieliński azt sem zárja ki, hogy Ziobro akár továbbmenekülhet Belaruszba, Tomasz Szmydt bíró is így tett 2024 májusában, azóta a belarusz propagandát szolgálja. Szmydt a vélt lengyelországi üldöztetésre hivatkozva kért politikai menedékjogot Alekszandr Lukasenko rezsimjétől.
