Trump azt ígéri, szükség esetén amerikai hadihajók fogják kísérni a tankereket a Hormuzi-szoroson keresztül

Irán nem értesítette Katart a rakétatámadásokról – közölte a katari külügyminisztérium szóvivője. Azt is közölték, hogy Irán célpontjai nem csak katonai jellegűek, de hozzátették, Katarnak van elég elfogó rakétája a veszély elhárítására.

A helyi külügy szerint a katari Hamad nemzetközi repülőtér elleni támadási kísérletek kudarcot vallottak. Hozzátették, hogy szállást biztosítanak a több mint 8 ezer Katarban rekedt utasnak.

(Reuters)

Izrael közölte, hogy Irán megtámadása óta először újra megnyitotta a Gázai övezet fő átkelőhelyét, ami kulcsfontosságú útvonal a háború sújtotta területre érkező humanitárius segélyek számára.

A gázai határátkelőket ellenőrző Cogat, az izraeli védelmi minisztérium szervezete szerint a Kerem Shalom lezárását a rakétatámadások veszélye indokolta, melynek kockázata egyaránt érintette az izraeli és a palesztin munkavállalókat.

Helyi források azt nyilatkozták a BBC-nek, hogy palesztin segélyszállító teherautók indultak kedd reggel Kerem Shalom felé, de még nem tértek vissza áruval. A Gáza és Egyiptom közötti Rafah-átkelőhely azonban továbbra is zárva van. A Cogat azt ígérte, hogy amint a biztonsági helyzet engedi, megnyitják az átkelőt.

Az ENSZ és a segélyszervezetek arra figyelmeztettek, hogy az átkelőhelyek lezárása miatt Gázában gyorsan fogynak az élelmiszer- és üzemanyag-készletek. A pánikszerű vásárlás miatt az árak az egekbe szöktek a helyi piacokon.

Az ENSZ emberi jogi hivatala anélkül, hogy megnevezte volna azokat, felszólította az iráni lányiskola elleni támadás mögött álló erőket, hogy vizsgálják ki az esetet, és osszák meg a szörnyű incidenssel kapcsolatos ismereteiket.

„A főbiztos, Volker Turk a támadás körülményeinek gyors, pártatlan és alapos kivizsgálását követeli. A támadást végrehajtó erőkön van a felelősség a kivizsgálásért” – mondta Ravina Shamdasani, az ENSZ emberi jogi hivatalának szóvivője.

Marco Rubio külügyminiszter korábban azt mondta, hogy az amerikai erők nem céloznának szándékosan iskolát, miután az iráni állami média arról számolt be, hogy több mint 160-an haltak meg az USA és Izrael által indított támadások első napján.

A minábi lányiskola áldozatait kedden temették el, több ezren gyűltek össze a városban gyászolni, míg az iráni külügyminisztérium az áldozatoknak ásott sírokról tett közzé fotót.

A republikánusok nagy többsége teljes mellszélességgel kiáll Trump mellett, miközben a demokraták kongresszusi szavazással korlátoznák az elnök háborús jogköreit, amiket szerintük máris túllépett. Az amerikai közvéleménynek látványosan nem fűlik a foga az újabb háborúhoz, a többség szerint Trumpnak nincs világos terve a helyzet kezelésére. A témáról itt találja összefoglaló cikkünket.

Hétfő óta az izraeli hadsereg folyamatosan támadja a Hezbollah terrorszervezet libanoni létesítményeit, kedden pedig a korábban kialakított ellenőrzőpontokon túl is behatoltak Libanonba izraeli erők. Nemrég pedig tucatnyi dél-libanoni település lakóit is felszólították, hogy hagyják el a lakóhelyüket. Feltehetőleg ezeken a településeken újabb légicsapásokat hajtanak végre.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének menekültügyi irodája szerint már most legalább 30 ezer fő hagyta el kényszerűségből az otthonát, akik aztán be is vonultak egy menedékhelyre. Babar Baloch szerint sokan éjszakáztak az autójukban vagy az utak mellett, és sokan ragadtak közlekedési dugókban is, mert a nagy számú menekülő elárasztotta az utcákat.

(Reuters)

Többezres tömeg gyűlt össze az iráni Mináb városában, ahol szombaton legalább 168 gyerek és 14 tanár halt meg egy lányiskolát ért amerikai–izraeli légicsapásban a helyi állami média szerint.

Minábban az áldozatok koporsóit iráni zászlókkal takarták le, néhányan a meghalt gyerekek fotóját tartották a kezükben.

Az Iráni Vörös Félhold szerint a most négynapos háborúnak már 787 halálos áldozata van, míg a norvégiai központú Hengaw emberi jogi szervezet 1500 fölötti áldozatról tud, igaz, 1300-ra teszi azok számát, akik az iráni véderő tagjaként haltak meg.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfőn újságíróknak azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok nem célozna szándékosan iskolát, ha mégis, a hadügyminisztérium kivizsgálná az ügyet.

(CNN, Guardian)

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség műholdfelvételek alapján megerősítette, hogy az iráni Natanz Urándúsító (FEP) létesítmény bejárati épülete megrongálódott az amerikai–izraeli bombázásokban.

Az IAEA azt írta, hogy: „nem várható radiológiai következmény, és nem észleltek további hatást magán az FEP-en, amely súlyosan megrongálódott a júniusi konfliktusban”.

A natanzi létesítmény már az előző, 12 napos izraeli–iráni háborúban is az egyik fő célpont volt.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt jelentette, hogy a légierő körülbelül száz repülőgépe több mint 250 bombát dobott le Teherán felett az iráni vezetők központjára.

A komplexumban célba vett épületek között volt Irán elnöki irodája, Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának székhelye, egy olyan épület, amelyet Irán „legmagasabb fóruma” használ találkozókra, valamint egy „iráni hadseregtisztek kiképzésére szolgáló intézmény” – közölte az izraeli hadsereg.

A közlemény szerint ez a komplexum Irán egyik legbiztonságosabb létesítménye, amelyben gyakran találkoztak a rezsim vezetői és biztonsági tisztviselői, és ahol többek között az iráni nukleáris programról, valamint az Izrael elpusztításáról szóló tervről tárgyaltak.

(Times of Israel)

Az iráni külügyminisztérium az Egyesült Államokat és Izraelt háborús bűnök elkövetésével vádolja, mert szerinte szándékosan céloztak meg polgári infrastruktúrát.

A minisztérium közlése szerint a háború első napján több mint 170 diák halt meg a minábi lányiskolában, és egy teheráni kórházat is légicsapás ért.

„A támadás annak ellenére érkezett, hogy az agresszorok a legfejlettebb katonai eszközöket és precíziós célzórendszereket birtokolják” – áll Iszmail Bagaeji minisztériumi szóvivő X-posztjában.

„Az Egyesült Államok és Izrael által a polgári infrastruktúra, az orvosi létesítmények, az iskolák és a médiaintézmények szándékos célba vétele és elpusztítása azzal a céllal, hogy megbénítsa a civil életet, égbekiáltó háborús bűncselekménynek és emberiség elleni bűncselekménynek minősül” – írta még a szóvivő.

Tim Hawkins, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának szóvivője azt mondta: „tudomásunk van a folyamatban lévő katonai műveletekből eredő civil áldozatok káráról szóló jelentésekről. Komolyan vesszük ezeket a jelentéseket, és kivizsgáljuk őket.”

(CNN)

Franciaország a tervek szerint rakéta- és drónelhárító rendszert, valamint egy fregattot küld Ciprusra, miután a brit RAF Akrotiri légibázist hétfőn két támadás érte, közölte a Cyprus News Agency.

A hírügynökség szerint Emmanuel Macron francia elnök kedden kora reggel közölte a szándékát Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnökkel.

Az izraeli légierő röviddel ezelőtt légicsapások sorozatát hajtotta végre a Hezbollah katonai bázisai ellen Bejrútban, közölte az Izraeli Védelmi Erők.

Az IDF közleményében azt írta, a csapások fegyverraktárakat, parancsnoki központokat és a Hezbollah hírszerző részlegéhez tartozó műholdas kommunikációs berendezéseket értek.

„A Hezbollah terrorszervezet által terrorinfrastruktúraként használt kommunikációs pontokat csapás érte, amelyeket a szervezet terrorcselekmények végrehajtására, hírszerzési információk gyűjtésére és propagandacélokra is felhasznált” – közölte az IDF, miután a libanoni média arról számolt be, hogy a Hezbollah tulajdonában lévő Al-Manar tévécsatorna stúdióit vették célba.

A csapások előtt az IDF evakuálási figyelmeztetéseket adott ki, hogy minimalizálja a civil áldozatok számát.

(Times of Israel)

Donald Trump nincs megelégedve az eddigi brit szerepvállalással az Irán ellen indított támadásban. „Sosem gondoltam volna, hogy ezt látom az Egyesült Királyságtól. Nagyon szomorú azt látni, hogy a kapcsolatunk már nyilvánvalóan nem olyan, mint amilyen volt” – nyilatkozta a Sunnak az amerikai elnök, aki szerint Keir Starmer brit miniszterelnök nem volt segítőkész.

Az Egyesült Királyság kezdetben nem engedte meg az Egyesült Államoknak, hogy az használja a bázisait az Irán elleni támadásban, de később úgy módosította az álláspontját, hogy azok védelmi csapásokhoz igénybe vehetők.

Darren Jones kormányközi kapcsolatokért felelős miniszter később a BBC-nek azt mondta, hogy az Egyesült Királyság „csak akkor fog brit fegyveres erőket küldeni, ha erre jogi alap van, egyértelmű cselekvési terv van, és ha az országunk érdekében áll”, de azt is megjegyezte, hogy a két hadsereg most is szorosan együttműködik.

Szijjártó Péter külügyminiszter az Igazság órája című műsorban beszélt arról, hogy a Közel-Keletről milyen lehetőségeik vannak hazatérni a magyaroknak.

A miniszter azt mondta, hogy Izraelből szárazföldi úton, Egyiptom és Jordánia felé érdemes elindulni. Megemlítette, hogy a Wizz Air az egyiptomi Sarm es-Sejkből heti háromról tízre sűríti majd a járatait.

Szijjártó szerint Jordánia repülés szempontjából biztonságos, ezért szerdán és csütörtökön a kormány két úgynevezett repatriáló repülőjáratot indít Ammánból, amivel 90-90 embert tudnak hazahozni.

Az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetsége azt közölte, hogy „jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy evakuálja vagy közvetlenül segítse az Izraelből távozó amerikaiakat”.

Az Egyesült Államok izraeli nagykövete az X-en közzétett bejegyzésében azt tanácsolta a távozni kívánó amerikai állampolgároknak, hogy Egyiptomon, és ne Jordánián keresztül utazzanak.

Mike Huckabee nagykövet szerint eleve korlátozottak a lehetőségek Izrael elhagyására. Azt javasolta a távozóknak, hogy utazzanak az Izraeli Turisztikai Minisztérium által üzemeltetett transzferbusszal az egyiptomi Tabába, és ott vagy Kairóban szálljanak repülőre.

Tel-Avivból egyelőre nem indulnak gépek, de ha újra is indul a légi közlekedés, azok lesznek előnyben, akik az izraeli légitársaságtól, az El Altól vettek jegyet.

Az amerikai külügyminisztérium elrendelte, hogy a nem vészhelyzeti kormányzati alkalmazottaknak és családjaiknak el kell hagyniuk Katart és Kuvaitot. Korábban hasonló rendelkezést adtak ki három másik közel-keleti államra, Jordániára, Bahreinre és Irakra is.

Az Egyesült Államok határozatlan időre bezárta a kuvaiti nagykövetségét a régiós feszültségekre hivatkozva.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közlése szerint csapataik a korábbinál mélyebben hatoltak be Dél-Libanonba, hogy fokozott előretolt védelmi állást vegyenek fel.

„Az IDF célzott csapásokat mér a Hezbollah terrorszervezetének infrastruktúrájára, hogy elhárítsa a fenyegetéseket, és megakadályozza az izraeli területre való beszivárgási kísérleteket” – közölték.

Az előretolt állásokat azután hozták létre, hogy a Hezbollah hétfőn rakétákkal és drónokkal támadta Észak-Izraelt.

Jiszráel Kac védelmi miniszter szerint az előrenyomulásuk célja, hogy megakadályozzák az izraeli közösségek elleni közvetlen tüzet.

„Az izraeli védelmi erők továbbra is határozottan fellépnek a Hezbollah-célpontok ellen Libanonban. A terrorszervezet súlyos árat fizet és fog fizetni az Izrael elleni tűzért” – mondta Kac.

(Times of Israel)

Az iráni támogatással főként Libanon területén működő Hezbollah azt közölte, hogy három izraeli katonai bázist támadtak meg „válaszul arra az izraeli agresszióra, ami több tucat libanoni várost vett célba”.

A Telegramon azt írták, hogy a Golán-fennsíkon található Nafah bázist rakétákkal szórták meg, míg az észak-izraeli Meron és a Ramat David légibázist drónokkal támadták meg.

(via BBC)

Tizenöt hónapon belül a harmadik fontos szövetségesét veszítette el Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután szombaton megölték az Iránt 37 éven át vezető Ali Hamenei ajatollahot. Putyin nemcsak politikai, de gazdasági és katonai értelemben is fontos partnerét veszítette el ezzel, ami hatással lehet az Ukrajna ellen négy évvel ezelőtt indított háború menetére is. Donald Trump globális erőpolitikája egyre inkább megmutatja, milyen korlátozottan érvényesítheti érdekeit az ukrajnai háborújában ragadt Putyin. Ennek következményeiről ebben a cikkben írtunk bővebben.

A légterek többsége továbbra is zárva van, de az Egyesült Arab Emírségek repülőtereiről korlátozottan megindult a forgalom. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Flydubai kedd kora délután már Budapestre is indít járatot, míg az Emiratesszel több magyar állampolgár tudott európai célállomások felé elutazni.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint az Egyesült Államok és Izrael nem végtelen háborút fog folytatni Irán ellen, hanem egy gyors és határozott akciót hajtanak végre.

A Fox Newsnak adott interjújában Netanjahu azt mondta, hogy az amerikai és izraeli csapások megteremtik a feltételét annak, hogy Iránban rezsimváltás legyen. Netanjahu szerint a közel-keleti problémák 95 százalékát Irán generálja, és a rezsim bukása békemegállapodások sokaságához vezetne Izrael és arab, muszlim szomszédai között.

Úgy véli, hogy a közös amerikai–izraeli műveletek „egy olyan béke korszakát fogják bevezetni, amelyről még álmodni sem mertünk”.

Netanjahu tagadja, hogy Izrael sodorta volna bele az Egyesült Államokat az Irán elleni háborúba.

„Ez nevetséges. Donald Trump a világ legerősebb vezetője. Azt teszi, amit helyesnek gondol Amerika számára. Azt is teszi, amit helyesnek gondol a jövő generációi számára” – mondta Netanjahu.

Steve Witkoff, az Egyesült Államok külügyminiszterének különmegbízottja a Fox Newsnak azt mondta, hogy Irán főtárgyalói még az első tárgyalásukon azzal dicsekedtek, hogy tizenegy atombomba előállításához elegendő dúsított uránnal rendelkeznek.

Witkoff felidézte, hogy az iráni tárgyalók azt mondták nekik, hogy elidegeníthetetlen joguk van az urán dúsítására. A különmegbízott szerint az Irán által felhalmozott magas dúsítású urán körülbelül tíz napon belül fegyverként lenne használható, ha az Egyesült Államok tavaly nem semmisítette volna meg az ehhez szükséges nukleáris létesítményeket.

Az Egyesült Államok biztonsági okokból elrendelte a nem vészhelyzeti kormányzati személyzet és családtagjaik távozását Jordániából, Bahreinből és Irakból – közölte az amerikai külügyminisztérium X-en.

Közepes és felső kategóriás hadiipari eszközökből kiválóan áll az Egyesült Államok, „gyakorlatilag korlátlan mennyiségű ilyen fegyver áll rendelkezésünkre. Ezekkel a készletekkel (amelyek jobbak, mint más országok legjobb fegyverei!) »örökké« és nagyon sikeresen lehet háborúzni” – írta a Truth Social oldalán Donald Trump.

Bejegyzésében Trump azt is írta, hogy a legmagasabb minőségből jó ellátásuk van, de még nem tartanak ott, ahol szeretnének. „Sok további kiváló minőségű fegyvert tárolnak számunkra a távoli országokban.” Trump azt is írta, hogy elnöksége alatt Joe Biden ingyen odaadogatta a kiváló fegyvereket Zelenszkijnek, de „nem törődött azzal, hogy pótolja őket. Szerencsére az első ciklusomban újjáépítettem a hadsereget, és ezt továbbra is folytatom. Az Egyesült Államok felkészült, és készen áll a NAGY GYŐZELEMRE!!!”

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) megerősítették, hogy légicsapásokat mérnek Teheránra, az iráni fővárosra és Bejrútra, Libanon fővárosára. A közlemény szerint katonai célpontokat támadnak. A csapások körülbelül egy órával azután történtek, hogy az IDF evakuálásra szólította fel a Bejrút déli külvárosaiban élőket. Korábban azt nyilatkozták, hogy a Hezbollahhoz tartozó parancsnoki központokat és raktárakat vették célba. (Guardian)

Az Egyesült Államok nem fog belekeveredni egy évekig elhúzódó konfliktusba – mondta J. D. Vance amerikai alelnök a Fox Newsnak adott interjúban, majd hozzátette, Donald Trumpnak egyértelmű célja van: biztosítani szeretné, hogy Irán „soha ne szerezhessen nukleáris fegyvert”.

„Az elnök úgy döntött, hogy nemcsak a második hivatali idejének első három-négy évében akarja megóvni az országot az iráni atomfegyvertől, hanem biztosítani akarja, hogy Irán soha ne szerezhessen atomfegyvert, és ehhez alapvetően az iráni rezsim gondolkodásmódjának megváltozására van szükség” – mondta Vance. Kizártnak tartja, hogy Donald Trump hagyja, hogy az USA többéves konfliktusba keveredjen. Az alelnök szerint Irán nukleáris létesítményei nemcsak polgári célú dúsításra épültek, hanem nukleáris fegyverek fejlesztésére is. (BBC)

Szaúd-Arábia védelmi minisztériuma a közösségi médiában megerősítette, hogy a kezdeti becslések szerint két drón találta el az Egyesült Államok rijádi nagykövetségét, amely kisebb tüzet és anyagi kárt okozott az épületben.

A Guardian tudósítása szerint kedd reggel hangos robbanást hallottak, és lángokat láttak a nagykövetségen, majd fekete füst szállt fel Rijád diplomáciai negyede felett. A Reuters két emberre hivatkozva azt írta, hogy sérülésről nem érkezett jelentés, mivel az épület a kora reggeli órákban üres volt.

Donald Trump pár órával később megtorlást ígért a rijádi nagykövetség elleni támadás és az amerikai katonák halála miatt. Az USA hétfő esti közlése szerint eddig 6 katonájuk halt meg, 18-an pedig megsebesültek. (Guardian, BBC)

Dubajban tartózkodó magyarokkal beszéltünk arról, hogyan élték meg az elmúlt napokat. A beszámolóikról ebben a cikkben írtunk.

• Harmadik napja folytatódtak az amerikai és izraeli légicsapások Irán ellen, és az iráni megtorló csapások Izrael és a térségben lévő amerikai bázisok ellen.
• A konfliktusba hétfőre a libanoni Hezbollah fegyveres szervezet is beszállt Irán oldalán.
• Donald Trump amerikai elnök azt mondta, a legnagyobb csapáshullám még hátravan.
• Az USA-val szövetséges kuvaiti légvédelem véletlenül lelőtt három amerikai repülőgépet. A gépek hatfős legénysége katapultált, nem sérültek meg.
• Hétfőre hatra nőtt az Irán elleni harcokban meghalt amerikai katonák száma.
• Drón talált el egy brit légi támaszpontot Cipruson, riadókészültséget rendeltek el a szigeten.
• A NATO-főtitkár kijelentette, hogy a NATO nem vesz részt az Irán elleni katonai akciókban.
• Az Iráni Forradalmi Gárda azt közölte, hogy lezárták a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost, és ezentúl minden áthaladó hajóra tüzelni fognak.
• Részlegesen újranyitották Abu-Dzabi és Dubaj repülőtereit.
• Több mint 50 százalékot emelkedett a gáz ára Európában, miután Katar leállította a cseppfolyósított földgáztermelést.
• Hétfői közvetítésünk.