A teraszról láttam, ahogy kilőnek egy légvédelmi rakétát. Vannak olyan detonációk, hogy néha beleremegnek az ablakok

Donald Trump amerikai elnök a legnagyobb meglepetésnek azt nevezte az elmúlt napokból hétfőn egy interjúban, hogy Irán az amerikai–izraeli légicsapások megindulása után milyen megtorló csapásokat kezdett a térségbeli arab országok ellen, és azok erre hogyan reagáltak. Irán csapásainak jelentős része Izrael mellett feléjük irányult, mivel Amerika szövetségesei, többük amerikai bázisoknak is helyt ad.

Irán azonban nem csak amerikai bázisokat támadott, megrongálódott a dubaji reptér egy terminálja, hotel és magas lakóépület is. Az Egyesült Államok és hat Öböl menti szövetséges állam – Kuvait, Szaúd-Arábia, Bahrein, Katar, Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek – hétfőn közös nyilatkozatban ítélte el Irán „válogatás nélküli és meggondolatlan támadásait” a régióban, amelyek szerintük „szuverén területeket vettek célba, civileket veszélyeztettek, és károkat okoztak a polgári infrastruktúrában”.

Miközben Iránból a Vörös Félhold legalább 555 halálos áldozatról beszélt hétfőn délelőtt, Izraelben pedig 10-en meghaltak a rakétatámadásokban, az Egyesült Arab Emírségekben hárman haltak meg Irán csapásaiban, Bahreinben pedig egy lelőtt rakéta roncsai öltek meg egy külföldi hajón lévő embert. Miközben Irakban a síita milíciák, Libanonban a Hezbollah kapcsolódott be a konfliktusba, amely a Közel-Kelet számos országát érinti, drón csapódott be a britek ciprusi bázisánál is. A háború harmadik napjának eseményeiről itt számolunk be percről percre.

Beszéltünk több, Dubajban tartózkodó magyarral is arról, hogyan élték meg az elmúlt napokat az olajmonarchiában, amely ellen Irán most több száz rakétát és drónt indított. Egyikük hétfőn azt írta, hogy már kevesebb volt a robbanás, de inkább továbbra sem mernek kimozdulni, míg más nem aggódott, és úgy látta, nem sokban változtak a dolgok a korábbi állapotokhoz képest.

Magyarok a rakéták árnyékában

Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn délben arról beszélt, hogy eddig 5059 magyar regisztrált konzuli védelemre az Öböl-térségben, közülük a legtöbben, 2667-en az Egyesült Arab Emírségekben tették meg ezt. „A rossz hír az, hogy az egyre fokozódó iráni csapások miatt a légtérzárakat meghosszabbították azokban az országokban, ahol a legtöbb magyar tartózkodik” – mondta. Az Emírségek mellett Katarban, Bahreinben, Kuvaitban és Izraelben is légtérzár volt érvényben, az Emirates és az Etihad sem indított járatokat, ahogy a Wizz Air is felfüggesztette repüléseit a térségbe.

Omán és Szaúd-Arábia felé át lehet jutni ugyan a szárazföldi határokon, de hosszúak a sorok a külügyminisztérium szerint, és ezekben az országokban akkora az igény most repülőjegyekre, hogy nehéz hozzájuk jutni. Aki tud repülőjegyet venni, az 6-7-szeres árral kell hogy számoljon. Szijjártó szerint pár magyarnak már sikerült ez a kalandos út, és hazajutott. A miniszter szerint Izraelben legalább március 4-ig légtérzár lesz, de az országot szárazföldi úton, Jordánia és Egyiptom felé már elhagyta közel száz magyar. Szijjártó hétfőn este aztán azt mondta, részlegesen megnyitják az abu-dzabi nemzetközi repülőtér és a dubaji nemzetközi repülőtér termináljait, a légitársaságok pedig folyamatosan tájékoztatják majd az utasokat arról, mely járataikat indítják el.

A Telex hétfőn beszélt a Dubajban tartózkodó Emmával, aki vállalkozóként mozog rendszeresen a Magyarország–Emírségek–Indonézia-tengelyen, és sok időt tölt eközben Dubajban is. „Most igényeltem ide hosszú távú vízumot”, sőt céget is alapított, három hete van Dubajban, mondta az időzítésről. Legutóbb novemberben volt két hetet a városban, és szerinte nagyon azért nem más a hangulat, mint akkor volt. „Amiben látunk változást, hogy kisebb a forgalom, de a kényelmi dolgok változatlanok” – mondta. Annyi módosult a szokásokban, hogy az emberek nem járnak el messzire a lakóhelyükről.

„Én is lejárok, az összes kávézó és bolt nyitva van”, a jógastúdió viszont bezárt. A lakóparkjában működik az edzőterem, annyit mondtak, hogy a kültéri medencékben senki se legyen sokat. Nincs pánikvásárlás sem. „Olyan bizalom van itt a rendszerben, hogy az elképesztő, attól nem félnek, hogy nem lesz elég élelem” – elevenítette fel tapasztalatait. A helyi kormány közölte, garantálja, hogy nem mennek fel az élelmiszerárak, és lesz víz. Emma is regisztrált a magyar külügynél védelemre, ami szerinte nem volt egyszerű folyamat. Kaptunk olyan olvasótól is levelet, aki nagyon elégedetlen volt a külügyi apparátus tájékoztatásával, miután a diszpécserszolgálaton keresztül próbált segítséget kérni.

Emma a Production City nevű városrészben lakik, ami a centrumtól messzebb található. A légvédelem egyik bázisa pont mellettük van. „Reggel jobban halljuk a légvédelmet”, néha beremegnek az ablakok. Azt is látják olykor, hogy eltalálnak valamit. Két napja az összes telefon vészriasztást adott le, arabul megjelent a képernyőn, hogy azonnal fedezékbe kell menni. Lementek a garázsba és a kocsiban aludtak lakótársaival. Szerinte a fővárosban, Abu-Dzabiban feszültebb a helyzet, legalábbis ezt hallotta ismerősöktől.

Olvasónk azt mondta, nem írta felül a hosszú távú terveit Dubajban a háború. „Ez egy buborék, lezárták a buborékot, azon belül jó az élet, nagyon vigyáznak” – magyarázta. Felidézte, hogy egy ismerőse háza mellett leesett egy drón roncsa, de egy percen belül kinn voltak a biztonsági erők. Minden kérdésre egyből van hatósági válasz, és beüzemeltek egy 0–24 órában hívható lelkisegély-vonalat is. Ezen kívül bemondták, hogy aki álhíreket terjeszt, egy évre börtönbe küldhetik.

Egy másik olvasónk, Péter már riasztóbb élményekről számolt be Dubajból. „Ma már kevesebb volt a robbanás, de inkább továbbra sem merünk kimozdulni. A teraszról láttam, ahogy kilőnek egy légvédelmi rakétát, és vannak olyan detonációk, hogy néha beleremegnek az ablakok. A reptérre mi már nem tudtunk kimenni, mert egy nappal korábban kezdődtek a lezárások, mint ahogy a hazautat terveztük” – írta. Ők a hotelben kértek egy új, földszinti szobát. Tudomása szerint tíz magyar van a szállodájában, a konzulátust is közösen hívták fel, és azt a javaslatot kapták, maradjanak a szálláson. Megszenvedik a mentális részt:

„Nehéz lelkileg, hogy senki nem tud semmi biztosat, lebegünk a semmiben és várunk.”

Péter szerint az a legnehezebb, hogy nem tudják, mikor tudnak elutazni. „Részben szerencse, de messze vagyunk a reptértől, egy szigeten lakunk, itt nincs közvetlen célpont a közelben. A reptérhez közelebbi szállodákban már a pincékben alszanak az emberek – ez az egész szituáció mentálisan minden helyit és turistát megvisel” – magyarázta tapasztalatait. Péter most keresi a lehetőséget, hogy átjusson Ománba, ahol működik a reptér. „Már az is megfordult a fejemben, hogy veszek egy olcsó használt autót, és elindulunk valahova, ahonnan Európába juthatunk” – írta.

Monarchiáról monarchiára

„Meglepődtünk. Azt mondtuk nekik, »intézzük ezt«, és most ők is harcolni akarnak. És agresszívan harcolnak. Csak nagyon kissé vonódtak volna be, de most már ragaszkodnak a részvételhez” – mondta Donald Trump amerikai elnök a CNN-nek hétfőn, amikor arra is utalt, hogy nagyon meglepte az amerikai vezetést, hogy Irán rengeteg környező országra lőni kezdett, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta.

Hétfőn az Öböl menti országok ismét robbanásokra és támadásokra ébredtek, miközben a konfliktus már kiterjedt Libanonra és Ciprusra is. A Perzsa-öböl térségének olajmonarchiái mindegyikét érintették az elmúlt napokban az iráni megtorló csapások.

Az iráni fegyverek eltaláltak egy ötcsillagos hotelt szombaton Abu-Dzabiban, megölve egy embert, megsebesítve másik hetet. A híres Burdzs el-Arab hotel is találatot kapott, és kigyulladt. Károk keletkeztek a fő teherkikötőben és a nemzetközi repülőtér egyik épületében is, ahol négy dolgozó is megsérült. Az Emírségek válaszul be is zárta a teheráni nagykövetségét. Hétfő reggelig 165 ballisztikus rakétát és több mint 540 drónt hatástalanított a légvédelem a védelmi minisztérium szerint. Az iráni támadások 3 halottat és 58 sérültet követeltek vasárnapig.

Az Emírségek légterét is lezárták, így a világ egyik legforgalmasabb repülőtere, a dubaji sem indít-fogad járatokat, de az El-Maktúm, a Zajed és a Sárdzsá repterek sem működnek most. A helyi kormány közölte, az országban rekedt átszálló utasok szállásának, étkezésének, frissítőjének költségeit állják, a légitársaságok pedig terveket készítenek az átfoglalásokra. Hétfő délutánra úgy tűnt, néhány járat felszállhat Dubajból, miközben a németek már bejelentették evakuációs gépek indítását.

Bahrein partjainál egy ember életét vesztette, ketten súlyosan megsérültek, amikor egy elfogott rakéta törmeléke leesett egy hajóra. Videóra vették azt is a hétvégén, ahogy egy drón egy toronyházba csapódik. Hétfőn a Bahreinnél lévő amerikai haditengerészeti bázis is találatot kapott.

Katar is helyt ad egy amerikai bázisnak, amely ellen már a tavalyi 12 napos háború végén is indítottak rakétákat az irániak, ennek megfelelően most is célponttá vált. A nagykereskedelmi gázárak is egyből megérezték, hogy Katar úgy döntött, leállítja a gáztermelést és -exportot az iráni dróntámadások miatt. Az ország a világ egyik legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz- (LNG-) exportőre, amit hajókon juttat ki a Perzsa-öbölből a világpiacra. Eddig két dróntalálat érte a Rász Laffan-i és a Meszajíd létesítményeket, senki sem sérült meg. Más támadásokban már 20 sérültje van a konfliktusnak Katarban, amit közel 100 rakétával és rengeteg drónnal támadott Irán, a polgári infrastruktúrát is célba véve.

Már szombaton robbanásokat lehetett hallani a szaúd-arábiai Rijádban is, az ország légterének egyes részeit pedig lezárták, de az első napokban jóval kevesebb támadás érte, mint a fenti olajmonarchiákat. Hétfőn aztán két drón a Rász Tanura olajfinomítót támadta, de a szaúdi légelhárítás elfogta és megsemmisítette őket. Rász Tanura az ország egyik legnagyobb finomítója, a kapacitása napi 550 ezer hordó. A helyszínen készült felvételek alapján nagy füst szállt fel a létesítmény egy részéről, az SPA hírügynökség azonban csak „korlátozott tűzről” és kisebb kárról írt.

Az USA és Irán között az elmúlt hetek tárgyalásai után továbbra is közvetíteni igyekvő Omán is károkat szenvedett, noha visszafogottabbakat, mint más országok. Vasárnap a Dukm kikötőt találták el iráni drónok, egy külföldi munkások szálláshelyébe csapódott, megsebesítve egy embert. A másik drón roncsai egy olajtartályra estek. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter azt mondta, az Omán elleni támadás „nem a mi választásunk” volt. Az ország előtti tengeren, az Ománi-öbölben az Egyesült Államok egy iráni hajót süllyesztett el. Az Omán és Irán közti Hormuzi-szorost Irán lezártnak tekinti, azon nem is nagyon mernek most átkelni a kereskedelmi hajók. Főleg azután, hogy vasárnap három hajót is iráni támadás ért, amiben egy ember meghalt.

Kuvaitban történt a háború első barátitűz-incidense. Először csak annyi információ látott napvilágot, hogy lezuhant több amerikai repülőgép. Az egyikről videó is készült, ahogy a repülő hullik le, a pilóta pedig katapultált. Később kiderült, a kuvaiti légvédelem iráni támadások közepette három amerikai F–15E-t is lelőtt, de mindegyik legénysége katapultálni tudott, és túlélte az eseteket. Az olajmonarchiát több ellenséges drón is megközelítette a tenger felől, egy olajfinomítót pedig eltalált az egyik kilőtt drón törmeléke. Az Egyesült Államok nagykövetségét is eltalálta Irán. Az országban egy ember életét vesztette.

A Hezbollah is beszállt a konfliktusba

Vasárnap Izraelben egy iráni rakéta a Jeruzsálemhez közeli Bét Semes egyik lakóövezetét találta el, megsemmisítve egy zsinagógát és jelentős károkat okozva egy nyilvános óvóhelyen és a környező házakban. Kilencen meghaltak és több mint negyvenen megsérültek. Irán hétfőn is további rakétákat és drónokat indított Izrael ellen, ahol eddig 10-en haltak meg és 777-en megsérültek.

Hétfőre aztán Izrael és a libanoni Hezbollah között is kiújultak a harcok. A síita terrorszervezet a szövetséges Irán ajatollahának megölése miatt Haifát támadta. Válaszul Izrael a Hezbollahhoz kötődő létesítményeket lőtt és bombázott, amiben 31-en meghaltak, 149-en megsérültek. Libanon elrendelte az ország déli részén 52 település kiürítését, Izrael pedig nem zárta ki szárazföldi műveletek indítását.

A harcok közben már egy uniós tagországra is kiterjedtek. Cipruson két szuverén brit terület, két fontos légibázis is található, Akrotíri és Dekelia, amiket Irán célba vett. Hétfőre virradó éjjel egy iráni Sahed drón az akrotíri brit bázisba csapódott. Több más támadóeszközt hatástalanított a brit légvédelem. Szardár Dzsabbári, az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka kifejezetten megfenyegette Ciprust, amiért a szigeten több amerikai repülő állomásozik. A páfoszi repteret a nap folyamán egy azonosítatlan repülő tárgy miatt le is zárták.

Görögország ezért katonai erősítést küld Ciprushoz: két fregatt és két F–16-os harci repülő érkezik. Ciprus jelenleg az Európai Tanács soros elnökségét tölti be, egy hétfőre és keddre tervezett ülést már el is kellett halasztani a helyzet miatt. Ursula von der Leyen bizottsági elnök megerősítette, maga a ciprusi állam nem volt iráni célpont, de az EU kiáll a fenyegetett tagjai mellett.

Volatilitás az Öbölben

Az Öböl menti államok aggódnak, hogy az amerikai–izraeli támadás egy kiszámíthatatlan Iránt hoz a szomszédjukba – mondta a CNN-nek Báder el-Szaíf, a Kuvaiti Egyetem történészprofesszora. Szerinte nem tudni Washington végső célját a konfliktussal. Miközben Trump arra biztatja az iráni népet, hogy ragadja meg majd a légicsapások után kínálkozó lehetőséget, hadügyminisztere azt mondta, nem rezsimváltó háborúról van szó. Szaíf szerint a fő félelem, hogy egy olyan „elszigetelt, paranoid szomszédjuk” lesz, mint Irak volt Szaddám Huszein idején, az első öbölháború után. „Mi, az Öböl menti államok viselnénk ennek a terhét” – vélte.

A Times of Israel arról írt, az Öböl menti monarchiák eddig a béke szigeteiként éltek a forrongó Közel-Kelet közepén, de most őket is elérte a háború. „Dubaj igazi rémálma” – írta ki Cinzia Bianco, a European Council on Foreign Relations elemzőintézet térségbeli szakértője az X-re. Szerinte Dubaj lényege pont az volt, hogy biztonságos oázis egy viharos térségben. Mindenesetre a helyi tisztviselők igyekeznek nyugtatni, mondván a légvédelmük a világ egyik legjobbja. Rím el-Hásimi, az Emírségek nemzetközi együttműködési minisztere így fogalmazott:

„Tudom, hogy ez egy ijesztő időszak sok lakosnak. Nem hallunk ilyenfajta hangos hangokat. Ugyanakkor ezek az elfogások hangjai. És ahol károk keletkeztek, az általában a törmelék miatt van.”

Azért is fontos a nyugtatás, mert Dubaj biztonságos és csillogó világa gazdag európaiak és amerikaiak sokaságát vonzotta ide, az Emírségek 11 millió lakosának 90 százaléka betelepült külföldi.